Helyesírási érdekképviseletet!
Az úgynevezett „6:3-as szabály” rejtelmeibe szállhatnak alá velünk olvasóink.
Nemrégiben megjelentettük a Proford állásfoglalását a Szabadság téri emlékmű feliratának fordításai ügyében. Az anyagot a szokásos módon szerkesztettük, az esetleges apró helyesírási hibákat igyekeztünk javítani. De rosszra javítottuk volna a szöveget? Olvasónktól következő kifogást kaptuk:
Azt nem tudom, hogy mi a helyzet a héberrel, de a 2. mondatban az „Érdek-képviseleti szervként”-be nem kell kötőjel (az eredeti állásfoglalásban sincs).
Tény, hogy az állásfoglalás eredetijében kötőjel nélkül, egybeírva szerepelt az érdekképviseleti szó; tényleg mi javítottuk ki (rontottuk el?) kötőjelesre. Miért tettük ezt?
Az érdekképviselet szó háromszoros összetétel (érdek + kép + visel), így hat szótag hosszúságig egybeírandó. Kérdéses szavunk éppen hat szótagos, így leírása tiszta ügy: egybe kell írni.
Ha az érdekképviselet szót ellátjuk az -i toldalékkal, akkor hét szótagos lesz. Kérdés, hogy a helyes leíráshoz bele kell-e számolni? A toldalékok is számítanak ilyenkor?
(Forrás: Wikimedia Commons / Maria Rivas / GNU-FDL 1.2)
Az a rossz hírünk van, hogy hol igen, hol nem. Ha a toldalék a hagyományos nyelvtani elemzés szerint képző, akkor beleszámít. Ha azonban a toldalék a hagyományos nyelvtan elemzése szerint jel vagy rag, akkor nem számít bele. Ez azért van így, mert a képzők „új szótövet hoznak létre”, és az összetétel szótagjainak meghatározásakor a szótő szótagjait kell számolni.
Az érdek-képviseleti szó egyébként mind a Magyar Helyesírási Szótárban, mind pedig az Osiris Kiadó Helyesírás című kézikönyvében szerepel.
Rossz hír ez, nem is kicsit, ugyanis a helyes leíráshoz azt is kell tudni, hogy mi számít képzőnek a hagyományos nyelvtan szerint. Mondjuk az -i esetében még azt mondhatjuk, szerencsénk van, az -i szófajt változtat (főnévből melléknevet képez), így biztosan képző. De azért adódhatnak ennél trükkösebb esetek is...