0:05
Főoldal | Rénhírek
veszett fejsze nyele

Elveszik egy igealak?

„Míg meg nem csaltál, elveszesz, Nem azt igérted-e?” – énekli Ofélia. De vajon Oféliát elveszik, vagy Ofélia elvesz? Vagy inkább elveszik? Esetleg elvész? Házi szakértőnk a rejtély nyomába ered.

Kálmán László | 2014. augusztus 5.

Egy névtelen olvasónk az egyik legrejtélyesebb magyar igéről kérdez:

Nagyon sokszor hallom az elvész igét úgy,hogy elveszik! Teljesen mást jelent, és mióta ikes ige az elvész?

Miért mondom rejtélyesnek ezt az igét? Nem az eredete miatt, bár az is bizonytalan. Annyi biztos, hogy a vész főnév rokona, az pedig könnyen lehet, hogy finnugor örökség, de egyelőre nem bizonyították be megnyugtatóan. A rejtély inkább abban áll, hogy egymásnak ellentmondó információk vannak az alakjait, alakváltozatait illetően. Olvasónknak is éppen ez tűnt fel.

Több is veszett Mohácsnál
Több is veszett Mohácsnál
(Forrás: Wikimedia Commons / Bundesarchiv, Bild 183-M0125-421, Franke, Klaus / CC BY-SA 3.0)

Olvasónknak jól láthatóan nem tetszik az ikes használata, pedig elég gyakori, nyomtatásban a 19. század vége óta fordul elő, bár csak E/3.-ban, azaz egyes szám harmadik személyben (veszik). Az „ikes ragozás” többi alakját nem találjuk meg (veszek, nem pedig *veszem, és vesszen, nem pedig *vesszék). Szóban pedig talán az ikes alak ma a leggyakoribb, természetesen szintén csak E/3.-ban: Ha nem vigyázol a mobilodra, elveszik! Az ikes használatot jelentéstanilag erősíti, hogy a veszni ige a legtöbb ikes igéhez hasonlóan mediális, vagyis az alanya az esemény páciens szereplőjére utal, arra, ami vagy aki állapot- vagy helyváltozáson megy keresztül.

Ugyanakkor az a változat, amelyet olvasónk ehelyett javasol (vész), sokaknak régiesnek, irodalminak tűnik, bár nekem például – olvasónkhoz hasonlóan – ez a legtermészetesebb. Úgy látszik, kiveszőben van, úgy is mondhatom: hamarosan elveszik. Ami még érdekesebb: a hétkötetes értelmező szótárban (ÉrtSz.), amely 1962-ben jelent meg, a vész alak „kissé népies, régies” minősítéssel szerepel, viszont a veszik alakot „ritkának” minősítik. Ha ennek hinni lehet, akkor az 1950-es, 1960-as években (el)vesznek kellett lennie a legelfogadottabb, leggyakoribb alaknak, pedig ez ma (legalábbis az én nyelvérzékem szerint) egyszerűen nem is létezik.

Elveszett
Elveszett
(Forrás: Wikimedia Commons / The Conmunity - Pop Culture Geek / CC BY 2.0)

Úgy látszik tehát, hogy ennek a szegény igének az E/3. alakja évszázadok óta hol így, hol úgy hangzik. Ráadásul, mint ingadozó alakoknál olyan gyakran, egyesek funkciómegoszlást is érzékelnek az alakok között. A természetes nyelvekben általános tendencia az „egy forma – egy funkció” elve, és ennek megfelelően a több forma létezésével sokszor együtt jár az, hogy eltérő funkciókban kezdik el őket használni. (Ennek köszönhető a jelentéshasadás nevű változási típus is, így alakult ki például az azonos eredetű, de két különböző formában is megjelenő cseléd és család szavak eltérő funkciója.) Vannak olyan ismerőseim, akiknek a beszédében a megveszni igének más az E/3. alakja, mint az elveszninek: megveszik, de elvész.

Abban is különleges ez az ige, hogy az egyetlen olyan magyar ige, amelyben a főnévi alakokból ismerős tőbelseji rövid–hosszú magánhangzó-váltakozás megfigyelhető. Ahogy a kéz ∼ keze, nyár ∼ nyarak párokban váltakozik a tő magánhangzója, úgy váltakozik az elvész ∼ elveszünk magánhangzója is. (Ezen kívül csak a megy ige alakjaiban figyelhetünk meg hasonlót, de nem a standard nyelvváltozatban: mégy és mén, de megyek, mennek. De a megy alakjaiban nem pusztán a magánhangzó, hanem a tővégi mássalhangzó is váltakozik.) Talán ezzel a különleges váltakozással is összefügg az E/3. alak ingatagsága. Egyébként abban az időszakban, amikor az E/2. alakok toldaléka még következetesen -sz volt, és az -l változat csak ikes igékben fordult elő, a vesz(ik) ige E/2. alakja (az akkori helyesírással) vészsz volt, nem pedig *veszsz vagy *veszesz.

Van-e más oka is a századokon átnyúló ingadozásnak, mint a különleges magánhangzó-váltakozás? Úgy vélem, igen, mégpedig a venni ige létezése, pontosabban az, hogy ennek sok alakja szintén vesz- kezdetű, tehát sok az egybeesés a két ige alakjai között (pl. elveszünk, elveszek). Mivel az igéknek általában, és ennek a két igének is az E/3. alakja a leggyakoribb, ennek az esetében a legnagyobb a félreérthetőség veszélye. Könnyen lehet, hogy mind a veszni „ikesedésében”, mind a kivételes (mert hosszú magánhangzós) vész alak használatában szerepet játszott az úgynevezett homonima-kerülés tendenciája, ami – kell-e mondanom? – szintén az „egy forma – egy funkció” elvéből következik.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (10):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
5 éve 2014. augusztus 8. 17:30
10 marczy

Pont a homonimák kerülése okán részesítem előnyben az "elvész" alakot E/3.-ban. Ugyanez vonatkozik a megvész (kutya stb. veszett lesz) igére is. Ugyanígy: kivész, odavész stb.

5 éve 2014. augusztus 8. 14:57
9 r0ller

@hun: Semmi gond, megesik néha.

5 éve 2014. augusztus 8. 01:50
8 hun

én olvastam félre, bocsi. azért nincs különbség, mert ami elveszlett az ugyanúgy elveszett (az 'ők elveszik' az elvenni múlt ideje 'elvették'), ha alanyi-tárgyi (venni/veszni) különbségtételt akarunk tenni, az az elveszejtődik / elvesztődik között van.

5 éve 2014. augusztus 7. 14:41
7 r0ller

@hun: Én arra utaltam, hogy mifelénk, múlt időben az 'elveszlett' és 'elveszett' alakok jelentése között nincs különbség. A jelen idejű alakok 'elveszik' ill. 'elveszlik' jelentése között pedig van.

5 éve 2014. augusztus 6. 19:17
6 hun

@r0ller: pont azt mondta, h náluk van.

köszönet a megértésért, nyelvtanár.

5 éve 2014. augusztus 5. 12:10
5 r0ller

@r0ller: Még annyit, hogy viszont az 'elveszett' és 'elveszlett' alakok jelentése között nincs különbség. Mindkettő azt jelenti, hogy eltűnt, elhagyták.

5 éve 2014. augusztus 5. 12:07
4 r0ller

@Janika: Mifelénk (Szabolcs-Szatmár-Bereg) a dolog kétértelműségét azzal védik ki, hogy a szó 'elvész' értelmű alakja 'elveszlik' E/3-ban, vagyis az általad megfogalmazott 1) és 2) értelmezés kifejezhető így:

1) Ha nem vigyázol a mobilodra, elveszik.

2) Ha nem vigyázol a mobilodra, elveszlik.

5 éve 2014. augusztus 5. 10:01
3 mederi

Analóg példa:

Ha megeszik a kenyerét, (*"a kenyere megevődik") akkor elfogy (el fog fogyni), *"elfogyik" a kenyere.

-Az "elveszik"-re:

Ha elveszik az életét, az élete (*"elvevődik", vagy *"elvesztődik") örökre elvész (el fog veszni), elveszik/ megszűnik (a következő pillanatban).

-A "megszűnik" ikességének analógiájára kezd szerintem az "elveszik" előtérbe kerülni, ami nem túl előnyös, mert akkor a mondat így is hangozhat:

"Ha elveszik az életét, az élete elveszik."

A szókincs szűkülését és félreérthetőséget is generálhat az ilyen változás, úgy gondolom..-)

Másrészt, szerintem itt kétféle dologról is szó lehet:

1/ Kimondott vagy ki nem mondott "feltételesség", ami a tárgyat "átteszi" alanyi pozicióba (a mellék mondatban).

2/ Egy nagyon rövid előidejűség a főmondatban (ha kimondásra kerül), ami feltétele annak, hogy a mellékmondat (tárgyból áttevődő)alanya új állapotba kerülhessen.

Ha főmondatot nem mondunk (Pl. "Az élete megszűnik/ *elveszik." előtt), hiányérzetünk van, magyarázatot várunk..

5 éve 2014. augusztus 5. 08:09
2 Krizsa

Aszu (készített), esz(ik), isz-, osz(ol), úsz-, üsző (még nem ellett)

Minden VSz vázú magyar szó az O/U/W-ből lett: vesz, vész, visz -

vagyis eleinte magánhangzóval (diftongusszal) kezdődtek.

Ezzel a vázzal működik a magyar nyelv szókincsének a legősibb rétege. A jelentések óriási mértékben szétágazódtak, amit már csak az igekötők segítségével, -ik gyakorító, vagy visszaható raggal, plusz igeképzővel, stb. tudott rögzíteni. S a magyar anyanyelvű ezt mind "magától" tudja...

Vesz vmit, vész ő maga, visz vmit.

Tárgyas vagy tárgyatlan? Visszaható? Műveltető?

Veszi, vész vagy veszik (rosszul hangzik), viszi.

Megvész (megbolondul) , kivész, elvész, belevész, átvész-el.

megvesz, -i, kivesz, -i, elvesz, -i, rávesz, -i, átvesz, -i.

A magyar nyelvet kellene kutatni... ami nem hasonlít más nyelvhez. Meg hát ezért fizetnénk a kutatóinkat - az adófizetők.

5 éve 2014. augusztus 5. 06:38
1 Janika

Talán az is hatott rá, hogy a venni ige T3 alakja is ugyanez. lásd "veszik, mint a cukrot".

"Ha nem vigyázol a mobilodra, elveszik." így kettős jelentésű.

1. Ők elveszik a mobilodat. (azaz, ha nem vigyázol ellopják)

2. A mobilod meg elvész, elveszik. (azaz nem találod meg.)

A végeredmény ugyanaz: nem lesz mobilod.