0:05
Főoldal | Rénhírek
Szívesen aggódnánk, ha lenne min

Néhány szó az ikes ragozásról

Kimeríthetetlen téma, az amatőr és a megélhetési nyelvvédők egyik kedvenc vesszőparipája, a magyar alaktan egyik legfurcsább vonása, a legrégebbre visszanyúló ingadozások egyike, szóval izgalmas, és biztos nem utoljára lesz szó róla.

Kálmán László | 2010. december 28.

Olvasónk, T. Zeller János kérdezi:

Előszőr: Igaz-e, hogy az ikes igék ragozása már árnyaltabb lett? Mert egyre többször hallom pl.: eszek, iszok, lakok, játszok stb. Sajnos még színészektől is.

Az olvasó „árnyalton” nyilván „többfélét” ért, vagyis hogy ma már az eszem mellett van eszek, és így tovább. A „sajnos” viszont arra utal, hogy a levélíró sajnálja ezt. Vajon miért? A többféleség sajnálatos, vagy esetleg azon sajnálkozik, hogy az eszem esetleg végképp el fog tűnni?

eszik
eszik
(Forrás: Wikimedia commons)

A többféleség nyilván nem sajnálatos, hiszen még a legádázabb nyelvvédők is sokszor hangsúlyozzák, hogy fejezzük ki magunkat színesen, használjunk minél többféle kifejezést ugyanabban a funkcióban. Azért sem lehet sajnálatos, mert még a legádázabb nyelvvédők is támogatják a különböző helyi változatok védelmét, őrizgetését, a tájnyelvi változatokat sokszor még „szebbnek” is minősítik a központi nyelvváltozatnál, szóval azzal se lehet baj. Vajon mi kárt okozhat az eszek elterjedése (és esetleg az eszem eltűnése)? Tessék egyetlen okot mondani az aggodalomra, és szivesen fogok aggódni én is!

Egyébként az „ikes ragozás” (vagyis az, hogy a jelen idő egyes szám harmadik személyében -ik végződésű igék némelyik alakja végződésében eltér a többi igéétől) már a 19. század óta biztosan számos ingadozást mutat. Ebbe nemcsak az értendő bele, hogy (az -ik végű alakon kívül) eltűnőben vannak ezek a kivételes alakok, hanem az is, hogy eredetileg nem ikes igék átsorolódtak az ikes csoportba (legalábbis a jelen idő egyes szám harmadik személyű, vagyis -ik végű alakjaikban): hazudik, úszik, mászik stb.

Különösen érdekes az, ami az „ikes ragozásban” a jelen idejű, egyes szám második személyű, alanyi ragozású alakokkal történt. Ebben az alakban ugyanis régen az ikes igéknek -l volt a végződésük (alszol, megbántódol), míg a nem ikeseknek -sz (kérsz, olvassz (olvas+sz)). Az -l és az -sz végződésű alakok megoszlása azonban már réges-régen megváltozott, nem az ikességtől függ, hanem attól, hogy az igető ún. szibiláns mássalhangzóra (vagyis -sz-re, -s-re, -z-re vagy -zs-re) végződik-e. Ha igen, akkor -l a végződés (alszol, olvasol), ha nem, akkor pedig -sz (megbántódsz, kérsz). Ebben a változásban valószínűleg nemcsak a szibilánsra végződő tövek alakjainak furcsasága (pl. olvassz) játszott szerepet, hanem az is, hogy rengeteg ikes ige töve végződik -sz-re (pl. alszik, eszik, cselekszik, verekszik), ezért a -szol/-szel/-szöl végű alakok mindig is nagyon gyakoriak voltak. A nyelvvédők azonban valamiért nem kívánják a visszatérést a régi, az ige ikességétől függő ragválasztáshoz, ezért a műkedvelő nyelvvédőknek sem jut eszébe a megbántódsz-féle alakok üldözése. Pedig ez ugyanolyan „logikus” (szerintem inkább abszurd) lenne, mint a többi „ikes ragozású” alak visszasírása.

Wikimedia commons

T. Zeller János így folytatja:

Másodszor: ugyanezen igék ragozása felszólító vagy óhajtó módban pl. egyem vagy egyek, játsszam vagy játsszak? Pl. a barátom megkért,hogy maradjak, és vacsorázzam vagy vacsorázzak velük?

Valószínűleg a levélíró is tudja, hogy mindezek az alakok léteznek, és különböző magyar anyanyelvű beszélők eltérő mértékben használják őket. (Még azt is el tudom képzelni, hogy ugyanaz a beszélő hol ezt, hol azt használja.) Nincs ezzel baj, semmi szükség arra, hogy valamelyiket kiszemeljük, mondván, hogy az a „helyes”, a másik meg „helytelen”. Minek? Mindenki mondja úgy, ahogy a nyelvérzéke diktálja. Én is úgy mondom, ahogy jónak érzem, ahogy otthon mondtuk, sőt személyes bántásnak érezném, a szüleim emlékével szemben is, ha valaki „helytelennek” bélyegezné azt, ahogy én használom őket.

Egyébként az egyes „ikes ragozású” alakok elterjedtsége, mint utaltam is rá, igen nagy eltéréseket mutat. Az -ik végű alakok után (ezek eltűnésének semmi jele) a jelen idő, egyes szám első személy (eszem, alszom) tartja magát a legjobban, a legkevésbé pedig a feltételes módú alakok (enném, ő aludnék) meg a felszólító-kötőmódúak (egyem, ő egyék). Ez összefügghet ezeknek az alakoknak a gyakoriságával: minél gyakrabban hallunk egy alakot, annál erősebb emlékeink vannak róla, és annál könnyebben felidézhető, tehát annál valószínűbb, hogy használni fogjuk. Ez kedvez a fennmaradásának.

alszik
alszik
(Forrás: Wikimedia commons)

Igénként is változik az „ikes ragozású alakok” elterjedtsége, például az eszek, alszok nekem is furcsa egy kicsit (bár valószínűleg használom őket néha), míg a vacsorázok, törekszek vagy az értetlenkedek teljesen természetes. Ebben meg az illető tövek gyakoriságának van szerepe, hiszen a leggyakrabban használt ikes igéket (eszik, iszik, alszik stb.) ragozzuk a legkonzervatívabban, mert azoknak a régebbi alakjait halljuk gyakrabban. A legkevésbé „ikes ragozású” igék pedig ma is azok, amelyek eredetileg nem voltak ikesek, például a hazudik igének én sosem hallottam olyan alakját, hogy hazudom vagy hazudnám.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (114):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
1 hete 2022. január 11. 18:42
114 mederi

@mederi:

Kiegészítés:

Szinkronizálásnál is akkor gondolom megfelelőnek a fordítást, ha a filmen látható szituációba pontosan bele illik, nem pedig szó szerinti fordítású a lefordított szöveg..

Versenyről a nyelvek között nyilván szó sem lehet, mert bármelyik anyanyelv a saját földrajzi vagy társadalmi környezetében és történelmi (vagy az előtti) időszakában a lehető legjobban kifejezte, megjelenítette a használói igényeket, ahogyan ma is (erre "törekszik").

Ezért tartom nagyon károsnak, hogy a nyelvek sokasága és sokszínűsége egyre csökken a modernizációval. Az emberekből az érzés is kivesző félben van.. -)

1 hete 2022. január 11. 18:28
113 mederi

@szigetva:

Te "össze passzításról" beszélsz, én "szituáció megjelenítésről"..

A kettő nem ugyanaz..

A szituációba "helyezős" módszernek az előnye az, hogy mint már valahol írtam, az OK-OKozat-ot is fontosnak tartaja (nem csak a célt), és "igyekszik" megjeleníteni azt amit gondol róla (vagy érez vele kapcsolatban!!)..

- Esz. 3. sz.-ben azért nincsenek nemek szerintem a magyarban, mert fontos először felismerni milyen fajhoz tartozik (állat vagy ember), megismerni, meggyőződni arról, hogy ki kicsoda (milyen ember, jó, vagy rossz, vagy miféle állat, vad vagy szelíd..) valaki.

A biológiai nem talán túl személyes (magánügy) vagy más esetben "kézenfekvő" ahhoz, hogy "fennhangon" kinyilatkoztassuk, pláne esetleg megítéljük.. :)

1 hete 2022. január 11. 17:55
112 szigetva

@mederi: Nem az a kérdés, hogy lehet-e magyarul egyértelműen mondani (persze, hogy lehet), hanem hogy az adott mondat tud-e egyértelmű lenni (nem tud).

Te ezt láthatóan egy versenynek képzeled, ahol mindig a magyarnak kell nyernie. A nyelvészet igyekszik tudományosan közelíteni a nyelvhez, ezért a nyelvészek ezt nem tekintik versenynek.

1 hete 2022. január 11. 17:46
111 mederi

@szigetva:

A magyar más szórendet használ, és más módon közelíti meg a példád szerinti szituációt, ami szintén nem előnytelen:

"Vedd inkább ezt a biciklit, mint a motort."

Szerintem ha egy barát, vagy ismerős választásáról van szó, és rá akarom beszélni a másik felet, hogy mit válasszon, benne van az én véleményem, vagy esetleg érdekem, ami által arra késztetem a másik felet, hogy az én látásmódom szerint döntsön.

A francia változatban ez a szituáció nem teljesedik ki..

Pontosabban magyarul így hangozna a francia példa:

"Itt a motor, ott a bicikli, válaszd azt." Azt hiszem, ilyen keményen a franciák sem nagyon beszélnek, hacsak nem a két járgány közt van nagy ár különbség, és ezért nyilvánvaló lehet a döntés ha mindketten tudják, hogy nincs elég pénz...

1 hete 2022. január 10. 16:58
110 szigetva

@mederi: Nem kideríthetetlen az előnye. Ha pl. két-két főnév és jelzője synchesisben vagy chiasmusban van, nagyon is jól jön az ilyesmi, hogy összepasszintsuk őket. Továbbá a névmások antecedense is egyszerűbben egyértelműsíthető: pl. franciául "voici la moto et voici le vélo, prends-le", itt tudjuk, hogy a biciklit kell elvenni, nem a motort, magyarul "itt a motor és itt a bicikli, vedd el", itt meg nem tudjuk.

1 hete 2022. január 10. 15:39
109 mederi

@szigetva:

Rendben van, nyelvtani nemek léteznek..

Kideríthetetlen, hogy miért jöttek létre, van-e valamilyen előnye...

-Jó a példád, hogy a magyarban a magas és mély magánhangzós szavak léte sem köthető a valósághoz, vagy legalább még senki sem tudja, ha igen.. Szerepe a hangzás változatosságának segítésén kívül nem is feltételezett jelenleg úgy vélem..

1 hete 2022. január 10. 10:27
108 szigetva

@mederi: Te teljesen félreérted, hogy mi az a nyelvtani nem. Fogd fel úgy, hogy csoport. Ahogy a magyarban a főnevek egy része magas, egy másik része mély hangrendű toldalékokat vonz, úgy a németben a főnevek egy része előtt "der", a másik része előtt meg "die" a névelő. Az egy nyelvtörténeti véletlen, hogy a der-es főnevek általában férfiakat IS jelölnek (de sok minden mást is), a die-sek meg nőket IS. A magyarban meg azt látjuk, hogy a mély+e-s műveltségi szavak után inkább magas a toldalék (koncertek), az ugyanilyen nem műveltségi szavak után meg inkább mély (haverok). Nem szabad azt a metaforát, hogy a németben hím-, nő- és semlegesneműnek nevezik hagyományosan a három főnévi osztályt, szó szerint venni.

1 hete 2022. január 10. 10:06
107 mederi

@bm:

"A többi nyelv nem "természeti, vagy természetes nyelv, ami szituációkra épül?"

Kérdésedre a válaszom,

példák formájában:

-Nem tudjuk, hogy sok nyelvben miért van harmadik, "semleges" nem, ami az én látásmódom szerint, a valóságos helyzetekhez nem köthető..

-Nem tudjuk, miért van sok nyelvben az élettelen dolgoknak is "neme".

--Nem tudjuk, miért "szentesíti a cél az eszközt" sok nyelv filozófiájában, miért nem rendeli alá a cél kitűzését a körültekintő és előre látó, a múltban megszerzett tapasztalatokra építő és elemző gondolatoknak.

-Nem tudjuk, merev kategóriákba miért sorolják sok nyelvben az emberi gondolkozást hangokkal megjelenítő és azt rögzítő írásbeliségben a "nyelvfilozófiát". A "kategóriák" relatívak, tér, idő, biológiai fejlettség (pl. az elő ember másként nézett ki és gondolkozott mint a mai), társadalom fejlettségi szint (pl. ősközösségi, vagy mai) és egyéb más tényezők függvényei...

A válasz összesítve a fenti "nem tudásaimat", annyi, hogy nem megalapozott sok nyelv és feltehetően "nyelvtan"..

A mérlegelhető szituációkat pl. merev "jövőidőbeli" szabályok megjelenítésével nem "tekinti" alapnak döntései folyamán, inkább helyezi előtérbe a kitűzött célt..

-Ez a globalizált világban (ha lesz ilyen teljes valóság) nagy valószínűséggel kudarcot vall, mert a Föld már "vissza jelez" , hogy nem "legyőzhető", mint ahogyan ezt korábban célul az emberiség kitűzte magának..

Pl. A mai rohamos gleccser olvadások, az állatvilág egyre növekvő veszélyezettsége, a műanyag és egyéb szennyezettség megoldatlanságának gondjai, a népesség túl szaporodása a világban, és így tovább, arra enged következtetni, hogy a gondolkozás módunkat meg kell változtatni..

-Talán a magyarban a fentiek miatt is, nézetem szerint, nem kéne a "köztes" IKES igét régies, szükségtelen jelenségnek tekinteni, mert nem az!

-Az Esz. 1sz.-ben a határozatlan tárgyas rag azért fontos, hogy ne maradjon (vagy legyen) az un. sztenderd ragozásban azonos a határozottal, mert éppen az IKES ige fontos jelzésével (körültekintés, a gondolat és késztetés újra gondolása, szükség esetén módosítása vagy elvetése) szembe megy!!

1 hete 2022. január 10. 01:37
106 bm

[analóg nyelv]

megpróbálok egy-egy kommentben egy-egy témára szorítkozni:

először néhány idézet, azt hiszem, hogy mindegyik ugyanarról szól:

@mederi:

78: "a magyarban az "-ik" végződésben valóban az "i" bizonytalanságra, a szóvégi "k" annak "sokaságára" utal, és a valóságot (analógia) próbálja megjeleníteni nyelvi eszközökkel, ami az emberi gondolkozás milyenségét nagy mértékben meghatározza"

92: "Mivel a szavak jelentése (szituációba helyezéssel) sokféle lehet, nem lehet merev szabályokat alkalmazni egy olyan rendszerben, mint a magyar nyelvé!! Ez analóg nyelv amennyire sikerül ez a típusú megközelítés.."

104: "az analóg nyelv un. természeti, vagy természetes nyelv, ami szituációkra épül"

104: "a magyarhoz hasonló, a fejlődést lassító, de probléma megelőző gondolkozásmódhoz, aminek az eszköze maga az anyanyelv, ami a mi esetünkben erre alkalmas"

Kedves mederi! Jól értem, hogy ez az "analóg" dolog a magyar nyelvnek (meg esetleg néhány más nyelvnek) valami különleges tulajdonsága?

A többi nyelv nem "a valóságot próbálja megjeleníteni nyelvi eszközökkel"? A többi nyelv nem "természeti, vagy természetes nyelv, ami szituációkra épül"?

Ezt a részt például egyáltalán nem értem. Segítesz?

1 hete 2022. január 9. 13:06
105 szigetva

@mederi: Nem, én tényleg nem értem, amit írsz.

1 hete 2022. január 9. 13:00
104 mederi

@szigetva: 103

Te tényleg nem érted, amit írtam?

Van jó döntés, és van rossz döntés, van kétséges döntés ("IKES billegés" kapcsán az ok és várható okozat mérlegelésének fontossága, az arra való figyelem felhívása).-)..

Az analóg nyelv un. természeti, vagy természetes nyelv, ami szituációkra épül, ezért a múltbeli történések és tapasztalások egyfajta előre látást -nem formai "jövő időt"- hanem várható következményeket, eredményeket próbál felvázolni és követni.

Nézz a MAI világra, és meglátod, hogy sok olyan rossz eredmény jött létre, mint a le nem bomló műanyagok problémája, hogy tovább ne is soroljam..

Vissza kéne térni a magyarhoz hasonló, a fejlődést lassító, de probléma megelőző gondolkozásmódhoz, aminek az eszköze maga az anyanyelv, ami a mi esetünkben erre alkalmas, de csak némi magyarázat kíséretében, amit már gyerekkorban el kéne kezdeni...

1 hete 2022. január 9. 12:41
103 szigetva

@mederi: A határozott/határozatlan formális morfológiai kategória a magyarban. Azaz nem a jelentéstől függ. (Még mielőtt előhozod, igen, ritkán az is előfordul: megeszik valamennyi fügét vs megeszi valamennyi fügét; az első esetben nem mindet, a másodikban mindet). Tehát ha a tárgy egy olyan főnévi csoport, aminek határozott a névelője, akkor az határozott.

1 hete 2022. január 9. 12:34
102 mederi

@bm: 101

"ez is határozott tárgy?:

"megeszem a nagy részét""

A példád akkor megfontolt (helyes), ha a saját célodat és elhatározásodat nem helyezed mindenki, és minden elé.

Mert mi a szituáció?

Elhatározom, hogy valamiből nagy részt eszek meg. (A "meg-" kifejezi, hogy nem szándékról, hanem elhatározásról van szó!!)

Ilyen formában kellett legyen egy korábbi beszélgetés, és megengedték, akkor helyes vagy ha nem, akkor nagyon helytelen ez az elhatározás.

Más esetben, ha az illetőé az ennivaló, de mások is szeretnének belőle enni mert feltehetően éhesek, nagyon önző magatartás eldönteni, hogy a valami nagy részét megeszem, mert az enyém, "ti pedig .. " ide sem írom mit gondol tovább..).

További eset, hogy senki sem látja amit csinálok, és mindentől, mindenkitől függetlenül megeszem valaminek a nagy részét.. Nem éppen dicséretes viselkedés..

Ez a példád legalább olyan érdekes és elterjesztett, de helytelen, ha a körülmények nem tisztázódtak (számodra), mint amikből néhány példa eddig is sorra került.. (Pl. más vonatkozásban "A macska fel van mászva a fára", ez szerencsére el sem terjedt, de mégis "helyesnek" tartja XY..).

Az "eszik" ikes ige "életkora" mivel meglehetősen "fiatal", felmerül a kérdés, hogy milyen okból jött létre..

Szerintem azért, hogy az a bizonyos "köztes ige" létre jöjjön..

Pedig ilyen köztes ige eleve volt, az "eve valamit, és evé azt".. Írott bizonyítékai vannak!! (A -ve, -vé jelzi, hogy nem befejezett a folyamat, ha nincs az ige előtt pl. a "meg-" előtag..)

Ha Esz. 1sz.-ben "evék valamit, és evém azt" volt a rag, miért kellett azt is módosítani? Merül fel a kérdés..

Ráadásul a vidék (falvak) nyelvhasználói amíg nem volt TV és nem "nyilatkozott meg" egy nyelvész (nagyon helytelenül!!), hogy "helyesen" a határozatlan tárgyas Esz.1sz. -ú ikes ige azonos raggal legyen, mint a határozott, nem is kellett senkinek gondolkozni, hogy ikes-e egy ige, vagy nem. (A városiak másként mondták, mint a falusiak..)

-Ma már akkora a "káosz" hogy sokan eltévesztik, és nem ikes igéket azonos módon ragoznak Esz. 1.sz-ben, mint a határozott tárgyas és ikes igék esetén!

Ez miért nyelvromlás?!

A példád után, a szituációkból kiderült miért.

A fenti okból, azt sem értik a nyelvészek, mi az, hogy késztetés, és eredmény ige, amiről én beszélek, pedig élő példák sora lelhető fel a magyarban..

Ezek közé tartozik az "eszt" // eve valamit, evé azt// edt (ett) valamit, ette azt".

Úgy gondolom, hogy az "estve-->(mikor?) este" "essesedése" előtti időkből származó lehet az "eszt" szó, és talán olyan régi, hogy nem is "családfába" sorolható nyelvből eredhet..

Szerencsére vannak azonos, szótövekhez tapadt ragokkal megmaradt igék, amik olyan régiek, hogy a szótöveik ma már nehezen értelmezhetők, de nem lehetetlen a megfejtésük.

Ilyen a "fo(r)" is szerintem..

-Mivel a magyar olyan "zárvány mondatokkal" is rendelkezik, amikről már volt szó korábban itt, és amik nyilvánvaló szituációkhoz köthetők, amit a régmúlt emberei megfigyeltek, értelmeztek a maguk szintjén és megmagyarázták azok folyamatát okát és okozatát, ma is követhető, hogy milyen területen éltek az egyes népcsoportok (lekezelő néven, "hordák"!!), akik bejárták egymás területeit, és átvették a szavakat, beépítve a saját nyelvükbe..

A FO() szótő a szituációkat megjelenítve folyót jelent, ami a történelem előtti időkig vissza vezethető.. Erről is volt már szó itt..

Ugyanilyen az EH() szótő, ami az evés és egyben ivás hiányának állapotát jelző szótő is lehetett, mert úgy a növény evés, mint a hús evés, (a főzés ismerete előtt) nedvvel, lével is ellátta az embert, tehát egyúttal "ihattak" is. A folyókból és tavakból ivás még nagyon veszélyes volt a vadállatok miatt, amelyeket kezdetben csak kődobálással tudtak elkergetni..

A "késztetés" a folyó "részéről" még amikor az élőt az élettelentől az ember nem tudta megkülönböztetni, teljesen természetes volt, mert "kész volt"/ "képes volt" FOSZT-ani a folyópartot, mire a FÖld-et másik oldalán FÓD-ozni (FÓT-ozni) volt "képes", így változtatva a folyó medrét.

Nagyon lebecsüljük az ősember képességeit, kutatási és magyarázó tevékenységét, pedig az alapot ők teremtették meg a mai civilizációk számára!

Időközben, az ember gondolom kényszerből mert a túlélésért küzdött, annyira célorientált lett, hogy a fejlődést lassító ok-okozati kapcsolatrendszereket figyelmen kívül hagyva, és azt a nyelvekből is "száműzve" gyors fejlődésbe kezdett, és ma ott tartunk, ahol..

Azonban a természet megmutatja, hogy nem lehet a célunk az "ő" legyőzése", szükség van a múlt (év milliók) tapasztalatai alapján mérlegelni mielőtt egy jó vagy rossz gondolatunkat (nevezzük késztetésnek) visszavonhatatlanul megvalósítanánk.

Az út ("-vé"), ahogy a bölcsek mondják, fontosabb a célnál. Mérlegelni kell (kár, hogy ma nincsenek olyan polihisztorok, akik minden tudományágban jelen vannak).

A fentiek miatt, én szerintem az "ingadozó" ikes igék szerepét és alkalmazását szituációs alapon kéne magyarázni, és akkor sokat nyernénk a megfontolt gondolkozás érdekében..

1 hete 2022. január 9. 03:20
101 bm

@mederi: kicsit sem zavar, hogy nem ezt jelentik ezek a szavak?...

(B verzió: eredetileg ezt jelentik, csak senki sem ilyen értelemben használja őket, mert nem tudnak eléggé intuitív-gyökmagyarul... szegények, milyen kis buták)

1 hete 2022. január 8. 15:23
100 mederi

@mederi: 97-ez kiegészítés:

Az "Ihos" mellett mint vezetéknév, jelen van az "Ihász" is a magyarban, ami gondolom nem szláv környezetben, hanem pl. sváb környezetben jelenthette ugyanazt..

A valamikori késztetés pár:

ő *ihaszt (*ivaszt valakit =>készteti ivásra a szomjas(oka)t, hogy ihassanak)

/ *ihad(t) (=*ihott--->ivott) és "aki jól beivott", az pedig részeg..

(ellenkezője: a "szikkaszt/ szikkadt" szópár)

A h-hang szerintem, annyira gyenge, hogy könnyen áthelyeződik és "v" -re módosul..

A szituációkat vélhetem valósnak.. Igazán a "korcsma" talán csak kis "ivó" lehetett.. :)