Ció, akció, trakció, attrakció

Az „oxidáció” szó magyarul (is) úgy hangzik, mintha egy latin *oxidātiō szóból származna, pedig valamikor a 18. században alkothatták a szintén mesterségesen, görög elemekből alkotott „oxigén”-ből.

Pál nevű olvasónk váratlanul könnyű kérdéssel lepett meg:

Bár 2014 január 1-én a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. beolvadt a MÁV-START Zrt-be, vonaton utazva mindig elgondolkoztam, hogy

• van-e egyáltalán ilyen szó, hogy „trakció”,
• esetleg MÁV-os, szállítmányozási szakzsargonban használják,
• netán rosszul sikerült félrefordítás eredménye volt?

Érdekelne ennek a remélhetően rövid életű szóembriónak a története, esetleg, ha írnak egy cikket is róla, jól kiegészíthető a traktor, attraktív, traktál, traktus stb. szavakkal is.

Nos, hogy létezik-e egy bizonyos szó, vagy sem, az igen nehéz kérdés, én is írtam már erről ezeken a hasábokon. A trakció szót csak a MÁV egyik utódvállalatának a nevében használják gyakrabban, azelőtt csak egy-két szórványos előfordulását találtam, ’vonóerő’ értelemben.

Tehát nem a vasutasok zsargonjában elterjedt szó a trakció, hanem egyszerűen „visszalatinosítás”: az angol traction ’vonóerő, vasúti vontatás’ szónak olyan átalakítása, mintha a magyarba egyenesen a latinból került volna. Igen gyakran előfordul, hogy az úgynevezett tudós szavak, vagyis a görögből vagy latinból átvett, illetve görög-latin elemekből utólag megalkotott szavak a különböző nyelvekbe az ott szokásos görög, illetve latin kiejtéshez igazodva kerülnek be. Így például az oxidáció szó magyarul (is) úgy hangzik, mintha egy latin *oxidātiō szóból származna, pedig valamikor a 18. században alkothatták a szintén mesterségesen, görög elemekből alkotott oxigénből.

Pál leveléből úgy érzem, hogy nem tetszik neki, hogy az illető vállalat elnevezésében a trakció szó szerepel. Vajon csak azért, mert korábban nem használták ezt a szót? Én nem látok rosszat abban, ha egy nyelv új szavakkal gazdagodik, és a trakció szóban a szóalkotásnak nagyon gyakori módjával állunk szemben. De ez a szó szerintem nem is fogja gazdagítani a nyelvet, mert csak egy cég nevéről van szó: nem hiszem, hogy a trakció versengene a vontatás szóval, pláne, hogy kiszorítaná. Az pedig nagyon gyakori, hogy cégek nevében viszonylag nemzetközileg érthető idegen szavakat szerepeltetnek, hogy a világon mindenütt sejteni lehessen, mivel foglalkozik a vállalkozás. A MÁV-Trakció nevébe valószínűleg nem akarták közvetlenül az angol traction szót belevenni, de azt sem akarták, hogy a külvilág számára érthetetlen vontatás szerepeljen a nevében.

Végül pár szó a trakció (vagyis hát az angol traction) eredetéről. Nyilvánvalóan tudós szóról van szó, a latinban tudtommal nem létezett (nincs dokumentálva) tractiō szó, csak például rētractiō ’visszahúzás, visszavonás’. De létezhetett volna (ld. a létezésről szóló korábbi írásra való hivatkozásomat feljebb), hiszen szabályos képzés a trahō ’húz, magával visz, kézbevesz, gondoskodik róla’ igéből, amelynek múlt idejű töve trāx-, és az a töve, amelyből például a passzív particípiumot (és a -tiō végű főnévi alakot is) képzik, tract-. Ebből a tőből (az eredeti ige különböző igekötős változataiból) igen sok szót képeztek már a latinban és később is. Csak néhány olyan példa a szócsaládból, amelyek a magyarba is bekerültek: absztrakt ’elvont’, traktál ’bánik, gondoskodik vkiről; vendégül lát’ és ebből trakta ’lakoma, vendéglátás’, attraktív ’(oda)vonzó’, kontraktus ’szerződés’ (talán az ’összevont’ vagy a ’tömör szöveg’ használatból már a latinban kialakult ez a jelentése), traktor (szó szerint ’húzó’), traktus ’vonás, vonulás, kiterjedés’.

Kapcsolódó tartalmak:

• Ez kitaláció!
• Lágy zörejek
• Esti kérdés
• Kín a torna?
• A disszidálás hungarikum
• A paraszolvencia hungarikum

Hasonló tartalmak:

• Mi köze a masszának a masszázshoz?
• Nem vagyunk slamasztikában!
• A magyar -ny végződések kalandos története
• Bazíroz vagy blazíroz?
• Borzasztó szavakat képzők

Hozzászólások (2):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)