Olvasónk az „elért” szó jelentése iránt érdeklődik. Levele házi szakértőnkben ifjúságának emlékeit is felkavarta. Múltba révedése azonban sokkal régebbi korokat is elért...

A tavasz egyik első hírnöke a hóvirág. A növény neve a legtöbb nyelvben a hóval kapcsolatos, ám hasonlítják haranghoz, kötik a békákhoz, kacsákhoz vagy a szamarakhoz és mindenféle fehér dologhoz. Néhány éve már nem látni hóvirágot áruló embereket az ...

Hogyan dönthetjük el, hogy egy szó eredetére adott magyarázatok közül melyik lehet a helyes? Milyen csapdák várnak ránk? Mit is vizsgálunk egy szó eredeténél?

Mi történik azzal, aki vagy ami az ebek harmincadjára jut? Honnan ered a szólás, és honnan nem? És mit mondanak nekünk ezzel kapcsolatban a szlovákok az interneten?

Nem csak az lehet sikeres, aki vagy ami nagyon kitűnő, remek, pozitív példa. Vannak olyanok is, akik vagy amik éppen esetlenségüknek, sikerületlenségüknek köszönhetik sikerüket.

Hamisítják a kutyákat, vagy csak a szlovákiai magyarok felejtettek el magyarul? Vagy még mindig jobban tudnak, mint mi, magyarországiak? Ennél azért jóval összetettebb kérdésről van szó.

Az epilepszia a második leggyakoribb agyi megbetegedés. A hirtelen fellépő görcsrohamot évszázadokig démoni vagy isteni erők fellépésének tulajdonították. A ma már kezelhető betegségnek az okait is ismerjük. De hogy kerül a képbe a pofon, a frászkari...

Olvasónk kérdéssel fordul hozzánk, és ha már lúd, legyen kövér, több hasonló kérdésről is szót ejtünk. Elbüszkélkedünk azzal, hogy az egyik kontinenst magyar emberről nevezték el. Kiderül az is, hogy több oka is annak, hogy van Ausztria és Ausztrália...

Elsőre akár szokatlannak is tűnhet, ha az embereknek jól érthető, beszélő neveik vannak, mint a mongoloknál – kicsit egy indiánfilmben is érezhetjük magunkat. A mongol nevek mégsem Ülő Bika vagy Nagy Kígyó nevére hasonlítanak, megvan a maguk sajátos,...

Mire tanít A Tengervégtelen Ős-Szellem Egyháza, vajon lesz magyar világvége? Mennyire hihető a nyirkai jóslat és kik hisznek benne? A nyirkai jóslat elárulja a jövőt, de legfőképpen a múltat. Ki a vasmacskák városának fattya, a tétovázó öreg és a pap...

Olvasónkat a pénznevek eredete izgatja, mi pedig kissé tanácstalanok vagyunk, hiszen kérdéséhez azonnal linkeli is a választ. Abban persze egyetértünk, hogy a szótörténet érdekes dolog, és a pénz se rossz.

Ki vagy mi fordul január 25-én, azaz a Pálforduló napján? Mire jó a tollas pogácsa és mi köze van Szent Pálnak az újságírókhoz? Megtudhatunk-e valamit ezen a napon a sorsunk alakulásáról? Ma kiderül, összeomlik-e a gazdaság, jön-e az éhínség, pusztul...

Mi a különbség a disznó és a sertés között? Mit csinál, aki malackodik vagy disznólkodik? Mi lehet az ártány és a göbe? És vajon mit hajt ki a legelőre a kondás, a kanász és a csürhés? Azt is megtudhatjuk, miért eszünk mi, magyarok, olyan sok sertésh...

A tudományos intézetek, felsőoktatási intézmények dolgozói kutatói és oktatói munkájuk mellett gyakran szabad idejüket áldozzák arra, hogy a tudományt népszerűsítsék, és felvilágosítsák a nagyközönséget, hogy sarlatánok ne téveszthessék meg őket ált...

Sok dolog úgy születik meg, hogy darabokból rakjuk össze, a részeket egyesítjük, toldozzuk-foldozzuk, míg az elemekből valami egészet nem sikerül alkotnunk. De mi köze van az alkotás folyamatának az alkotmányhoz? Honnan ered ez a különös szavunk?

A szilveszteri képeslapokon és a szerencsejátékokat szervező cég logóján is feltűnik a négylevelű lóhere. Ha valaki ilyet talál, a szerencse fiának érzi magát. Miért hiszik, hogy szerencsét jelez a négylevelű lóhere? És vajon miért a ló nemi szervéne...

Karácsonykor ezerszer halljuk, hogy ott feküdt a kisded a jászolban... Persze, kicsi volt, hiszen akkor született, de mitől volt ded? Mi az egyáltalán, hogy ded?

Decemberben és húsvét táján a virágüzletek kirakatában felbukkan egy különös cserepes növény, ami úgy tűnik, a levelei végén hozza piros, lila vagy fehér virágait. Ez a karácsonyi kaktusz, mely megfelelő gondoskodás mellett minden évben gazdag virágz...

Ha két szó felületesen hasonlít egymáshoz, még nem feltétlenül függenek össze. Persze a kapcsolat nem kizárt. Ilyen esetekben egyedül a tények beszélhetnek. Ha vannak. És ha nem némák.

Az elkövetkező napokban bizonyára még sokszor találkozhatunk a „bóvli” szóval. De honnan jön és mit jelent?

Nyelvi kérdésekben általában nem lehet ránézésre ítélni. Olvasónknak ötlete támadt, ezért házi szakértőnkhöz fordult – neki viszont szintén olyan szakértőhöz kellett fordulnia, aki járatosabb az adott témában. A szavak eredetének vizsgálatakor ugyani...

Mit tegyünk, ha nem tudjuk biztosan, hogyan kell írni egy szót? Helyes írásmódjára következtethetünk, ha sikerül felismernünk, honnan ered. Ehhez persze nem árt tudni, hogy mit jelent. Abban azonban sosem lehetünk biztosak, hogy egy szó nem létezik.

Vannak szavaink, melyek eredete az ősidők homályába vész, vannak azonban olyanok is, melyek nem olyan régen kerültek nyelvünkbe. Gondolhatnánk, hogy ezek története sokkal könnyebben felderíthető. Ám nem mindig ez a helyzet.