Azt gondolná az ember, hogy bizonyos dolgok okvetlenül megtalálhatóak a neten. Aztán kiderül, hogy mégsem. Vagy legalábbis nem úgy, ahogy gondolná.

Ha manapság az a kérdés kerülne szemünk elé: „Tudja-e ezeken kívül, hogy nemde Csornán még többen is volnának ily tudákos és bűbájos személyek?”, valószínűleg nem kevés fejtörést okozna a válaszadás még a tősgyökeres csornaiaknak is. A boszorkányos t...

Kőrösi Csoma Sándor őstörténeti nézeteiről, nagy utazásának céljáról keveset lehet tudni. Hiteles forrásokból összegyűjtöttük azt a keveset. Némely honlapokra tévedve, regényes leírásokba felejtkezve mégis úgy tűnik, hogy többet tudunk. Ez azonban cs...

A sorstársból barát lett, majd egyre infantilisabbá vált. Ma ismét igazi társnak tűnik, de nem árt, ha tudjuk: egyesek gazembernek tartják.

A nyelvőr szerepében is igen aktív Recep Tayyip Erdoğan török államfő legutóbbi döntése értelmében számos török futballklub kénytelen megváltoztatni saját stadionjának elnevezését. Erdoğan elnök ezen intézkedése azonban eltörpül II. Abdul Hamid szult...

Kaptafák, fabatkák, egy lapok és egy napok – avagy mennyire egyértelmű, honnan jönnek a szólások? Szakértőnk ha fabatkát nem is, kimerítő választ azért ad olvasónk kérdésére.

Igazán nem mondhatnánk, hogy még a csapból is a csap folyik. Már régen sort keríthettünk volna rá, de most egycsapásra tiszta vizet csapolunk a pohárba. Arra azért senki nem számítson, hogy a térdét fogja csapkodni a nevetéstől.

Egy rejtély kicsomózgatása közben két úton is eljutunk az olasz nyelvterületre, de aztán egészen Japánig kell mennünk, hogy tisztázzunk egy félreértést.

Hol is lehetne érdekesebb egy fordítási probléma, mint éppen egy olyan mű kulcsmondatában, mely éppen a megértési és fordítási nehézségekről szól?

A sznobok vajon kutyabőrös nemesek vagy őket majmoló emberek, esetleg cipészek? Nancsi néni konyhájából Cambridge-be jutván mindenre fény derül.

Mi köze a térnek az időhöz? Nincs szükség fizikusra! Mihinst szakértőnk megmagyarázza, mi a helyzet a mihelysttel, már választ is kapunk.

Mik azok a félt betegségek? És hogyan lehet valami félt? Szakértőnk elcsodálkozik és előkerülnek a félelmek és legalább egy Biblia is.

Időnként olvashatunk híreket arról, hogy a Wikipédián valaki trollkodott, hamis adatokat rejtett el, kamu szócikkeket hozott létre stb. A magyar Wikipédiának nincs szüksége erre, akadálytalanul terjeszti az áltudományos zagyvaságokat.

Zegernyei pakkot kapott s benne libacombot. Illetve szerette volna, de mégsem azt: egy sumer etimológiai szótár volt a csomagban. Több részletben próbáljuk megemészteni.

A takonnyal kezdjük, de nem megyünk el szó nélkül a polc mellett sem. Előkerül Krisztus töviskoszorúja, a paraszt, és fikázással fejezzük be.

Elképesztő zagyvaságok jelentek meg egy jobb sorsra érdemes ismeretterjesztő folyóirat hasábjain. Valakinek nagyon elgurult a szere...

Berecz Zsombor sikerei a finn dingire irányították az olimpiai játékokat követők figyelmét. De mitől finn a „dingi”? Még csak nem is hangzik finnesen!

Miért használunk többesszámot, amikor földi maradványainkról beszélünk? Előkerül Máté apostol, no és egy szerencsétlen megfogalmazás is.

Ebben a kutya melegben az ebtörvényről, ebzárlatról és vérebekről elmélkedünk. Az is kiderül, kit nevezhetünk ebadtának és ebugattának.Pihenésképpen még verset is hallgathatunk a kánikulában.

Nem csak Stockholm vagy Koppenhága neve tűnhet egy kis fantáziával magyarnak, találunk hasonló példákat közelebb is. A hasonlóság azonban nem mindig árulkodik magyar eredetről – van, amikor inkább magyar akaratról van szó.

Tavasszal nagy örömmel szemléljük a gyöngyvirág bókoló virágait. Nyár elejére a virágokból zöld bogyók lesznek. Eszünkbe ne jusson bekapni egyet-kettőt!

Északi szomszédainknál lépten-nyomon összefuthatunk mamlaszokkal, betyárokkal, zsiványokkal, boszorkákkal, szamarakkal vagy éppen korhelyekkel. Bevezetés a közös magyar-szlovák szókincs szövevényes birodalmába.

Hogyan lehet választékosan, „irodalmian” kifejezni azt, hogy kiszúrnak valakivel? És ha nem lehet, annak vajon mi lehet az oka?

Bármilyen furcsa, de vannak, akik szerint úgy is megtisztíthatjuk nyelvünket az idegen szavaktól, ha más nyelvből vesszünk át megfelelőket – legalábbis ha a forrásnyelv rokon. A magyar nyelvújítás történetében egyszer próbálkoztak ilyennel, az sem úg...