Vannak teljesen hétköznapi szavaink, amik külföldiek számára meghökkentőek vagy kacagtatóak. Ha belegondolunk, mit képzel el egy magyarul tanuló, ha a „ceruzabél” kifejezést hallja, értjük miről van szó.

Egy amerikai színésznő neve minden jel szerint csak a magyarban jelent egy bizonyos ruhadarabot. Az is kiderül, hogy nem csak a vadászok hordanak jégeralsót, valamint nemi kérdésekkel is foglalkozunk Micimackó kapcsán.

Szelek szárnyán indulunk, hogy egy név nyomán eljussunk Kazahsztántól Morvaországig, Kis-Ázsiától Szlovákiáig, a Szentendrei-szigettől a Vajdaságig. A világűrbe végül nem jutunk el, de a vihar lassan lecsendesedik...

Van, amikor utcákat átkeresztelnek például arra hivatkozva, hogy több azonos nevű közterület van a városban. Más esetekben úgy tűnik, egyáltalán nem zavar senkit, hogy össze lehet keverni az azonos nevű utcákat.

Milyen hatása lehet a nyelvre egy szabónak és egy jelmeztervezőnek? Öt különböző szabású kabáttal ismerkedünk ma meg, amiket uralkodókról, hadvezérekről neveztek el. Némelyiknél nem is gyanakodnánk tulajdonnévi eredetre.

Az iszlám híveit véletlenül se tituláljuk „mohamedán”-nak, mert ez sértő. Nevezzük őket „muszlim”-nak. A „böszörmény” kifejezés elavult, a „muzulmán” pedig nem a legszerencsésebb. Az iszlám világában kalandozva minareteket, dzsámikat és mecseteket is...

Vannak, akik magas lóról nézik le azokat, akik biciglin járnak. Ideje azonban mind a magas lóról, mind a bicigliről leszállni.

A krími háború az angolok számára végül győzelemmel végződött, de egy ütközet nem úgy alakult, ahogy szerették volna. Ez annyira megviselte őket, hogy két ruhadarabot is a csata kulcsszereplőiről neveztek el. Ma is angol lordokra emlékezünk, amikor f...

Mit tett Orbán azért, hogy szentté avassák? Régi történeteket porolunk le, miközben bejárjuk az országot és Európát. Végül pedig azon is eltűnődünk, miért kellett a kormánynak 2 millió forintot elköltenie egy csontvázra.

A magyar igéknek van egy csoportjuk, egy rétegük, amelynek tagjai megsértik a magyar magánhangzó-illeszkedés szabályait. Mindegyikükre jellemző az idegen eredet, és hogy bizalmas – sőt néha argó, tolvajnyelvi – stílusrétegekbe tartoznak.

Ha két szó egyike a másikból származik, vagy mindkettő ugyanabból a harmadikból, abból semmi sem következik arra nézve, hogy „egy művelt ember” hogyan használja őket. Nekünk van igazunk, vagy nekünk van igazunk?

Olvasónk talán égőnek érezte, hogy nem tud válaszolni külföldi ismerőse kérdésére, ezért fordult hozzánk. Pedig vannak kérdések, melyre a választ legfeljebb az ég tudja – de inkább ő sem.

A nyelvek egyik csodálatos vonása, hogy közösségi alkotások, méghozzá igen nagy közösségek alakítják őket anélkül, hogy ehhez bármilyen hatalmi szervezeteket és döntéshozási eljárásokat vennének igénybe. Azt is mondhatnánk, hogy a nyelv a társadalmi ...

Egy hal után nyomozunk. Belebotlunk Mária Teréziába, az oroszokba és a déli szlávokba a halfajok sűrűjében. Brakkvizet ugyan nem iszunk, de a végén jót eszünk.

Milyen viszonyban van egymáshoz az Isten és a Sátán? Véletlen-e, hogy a kórházakban az átlagosnál többet és többen gondolnak istenre? Ha olvasóink fantáziája megindul...

A magyarban ritkák az -é végű szavak, s ritkák az -é végű családnevek is. De mi van, ha a név végén mégis -é áll? Számba vesszük a lehetőségeket.

Vannak idegen városnevek, amiket nem egyszerűen adaptáltak a magyar nyelvben, hanem inkább azt kell mondanunk, hogy van magyar nevük. A többi városnév esetében viszont egyszerűen megtartjuk az eredeti írásmódot, a kiejtést pedig úgy-ahogy utánozzuk, ...

Hiába böngésszük a térképeket: Burkusországot nem találjuk. Vagy nem jól keressük? Egy mesebeli országot felé haladva háborús övezetbe jutunk.

A „mind” és „mint” szócskáknak az eredete nem teljesen világos. Mindkettőt ugyanannak a mi-/me- névmási tőnek egy -n- képzős alakjából származtatják, amihez az egyik esetben egy -d, a másikban egy -t képző járult. Ki tudja ma már, hogy mit fejeztek k...