0:05
Főoldal | Rénhírek

Ej, mi a Sénkőaszó?

Vannak, akik kellő ismeretek nélkül vágnak helynevek megfejtésébe. De nem mindig szörnyű eredménnyel.

Fejes László | 2015. május 11.

A településnevek megfejtése gyakran bonyolult kérdés. A helynevekben gyakran közszavakat, főleg térszínformaneveket keresünk, ezért különösen nehéz a helyzet akkor, amikor nem is tudjuk pontosan, hol állt az adott település. Egy ilyen település nevével kapcsolatban teszi fel kérdését Kornél nevű olvasónk.

Találtam egy oldalon egy érdekes fejtegetést a Sénkőaszó névről. Azt kérdezném, mennyire fogadható el, vagy pusztán egy lelkes hmmm amatőr próbálkozásai.

A cikk megállapításait röviden így foglalhatjuk össze. A mára eltűnt település neve Seenkuezou, Senkuezou alakban fordul elő a forrásokban. Györffy György olvasata alapján ezt [sénkőaszó]-nak olvassa. Miután megpróbálja elhelyezni a települést a térképen, a nevére tér rá. Eszerint három eleme van a névnek: a bizonytalan jelentésű sén, a ’hegy’, ’kopár hegyoldal’ vagy ’magányos sziklaalakzat’ jelentésben szereplő , illetve a ’szárazvölgy’ jelentésű aszó. A megállapításokkal kapcsolatban visszafelé fogunk haladni, hogy a legproblémásabb elemet hagyjuk utoljára.

Feltűnő, hogy az idézett előfordulásokban mindenhol ezou áll, így az [aszó] olvasat valamilyen magyarázatot kívánna. Jobb ötletünk azonban ezzel kapcsolatban nekünk sincs, fogadjuk el ezt az olvasatot. A magyar nyelv értelmező kéziszótára (ÉrtK.) szerint az aszó jelentése „Vízmosta száraz völgy, Az ÉrtK. szerint a horhos ’vízmosta mélyút’ vagy ’hegyoldalban vízmosta mélyedés’. horhos”. E szótár szerint a szó az aszik igéből keletkezett, ám A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint azonban egy másik lehetséges származást is említ. Eszerint a szó finnugor eredetű, és egy kihalt *asz ’rét, pataktól átszelt rét’ jelentésű szó -ó „kicsinyítő vagy nagyító” (!) képzős alakja. Az Uralisches Etymologisches Wörterbuch (UEW., Uráli etimológiai szótár) az asz(ik) etimonjával szóló szócikkében is feltünteti az aszót, mint lehetséges folytatót, de a másik szócikkben nem említi, hogy ez az aszik igével is összefügghet. (Legalábbis az online változatban, ahol a szócikk nyilvánvalóan hibás, hiszen a mordvin adatoknak, illetve a magyar mesének nyilvánvalóan semmi keresnivalója sincs ott.)

A ku [kő] olvasata egyértelműnek tűnik, s bár a felsorolt jelentéseket sem az ÉrtK., sem a TESz. nem tünteti fel, egyértelmű, hogy ezek megfelelőek. Egyébként ez a szó is finnugor eredetű.

Bárhol lehetett...
Bárhol lehetett...
(Forrás: Wikimedia Commons / Rakaszmisi)

A legproblémásabb a sén elem magyarázatára adott kísérlet. A cikk a szem, a szén és a szín szavakkal próbálja azonosítani ezt az elemet, azonban ezek mind [sz] kezdetűek, holott a magyarázat itt [s] kezdetű szót kívánna. Ez az a pont, ahol leginkább kitűnik a szerző hozzá nem értése, hiszen ezt a különbsége az – éppen fordítva! – [s] helyett is [sz]-t ejtő csángó nyelvjárásokat rángatja ide több száz kilométeres távolságból, illetve a csuvasos török nyelveket hozza fel, ahol a köztörök [sz]-szel szemben találunk [s]-t az őstörök eredetű szavakban. (Ezek nyilván sehogy sem magyarázhatják a felsorolt [sz] kezdetű magyar szavak [s]-es ejtését.) A hozzá nem értésről árulkodik a teljesen elavult Czuczor–Fogarasi szótárra, illetve Tótfalusi István nagyközönségnek szóló (tehát nem tudományos igényű) etimológiai szótárára való hivatkozás. Tudományos szempontból nem lehet sokat kezdeni Czeglédi Katalin beidézett véleményével sem, hiszen annak pontos forrását sem adja meg, és a csuvas szó sem azonosítható – arról nem is szólva, hogy miként kerülnének képbe a csuvasok.

Olvasónknak abban tehát igaza van, hogy a próbálkozásnak számos „amatőr” vonása van. Ugyanakkor az eredményt ez nem igazán befolyásolja, hiszen a név egy része viszonylag könnyen magyarázható (már ha az olvasatot elfogadjuk), más részével viszont valószínűleg szakember sem tudna sokkal többet kezdeni. (Hacsak nem tudna azonosítani egy személynevet – ám az Árpád-korban inkább puszta személynevekből keletkeztek településnevek.) Összességében tehát kielégítőnek kell tartanunk az eredményt.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (197):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
4 éve 2015. május 30. 16:53
197 huncsambocsange

@szigetva:

"...érdekessége, hogy az írás jobbról balra halad..." és nézd má meg hogy néz ki!

HAHAHAHA HAHAHAHA

4 éve 2015. május 30. 16:12
196 Krizsa

@szigetva: Á, ez jó lesz, köszi.

4 éve 2015. május 30. 12:49
195 szigetva
4 éve 2015. május 30. 12:07
194 El Vaquero

@szigetva: ne tudománytalankodj és komolytalankodj ilyen fityulákkal vagy bigyulákkal! A latin igenis gyöknyelv és a héberből fejlődött. Hahó, ébresztő! Az indoarktiszi nyelvészetre kínhalál vár, a gyöknyelvészet a jövő.

4 éve 2015. május 30. 11:12
193 Krizsa

@szigetva: Még legalább 2oo írásos leletet kérnénk. Vagy legalább annyit, mint a KM rovásokból.

Mert latin nyelvű iskolai oktatás csak kb. az i. e. 1 század óta volt Rómában. Az is milyen...

6oo év különbség (köztes, nagyon sok lelet nélkül) nem győz meg semmiről. Arról sem, hogy ez valóban latin. Hogy nem oszk, umber (vulgáris latin:-), etruszk, görög stb. a felirat. Annyira nem, hogy ezt a két írást meg se próbálom gyökváz alapon (pár napi munkával) áttekinteni.

4 éve 2015. május 30. 10:48
192 szigetva

@Krizsa: „Ezt a "tudománytalan" választ már sokszor hallottam” Ez nem lep meg. Az, hogy te valamit tudománytalannak nevezel, nem sokat jelent (egészen pontosan semmit). Az, hogy azt állítod, hogy a latint görögök találták ki íróasztalnál szintén nem sokat jelent: hu.wikipedia.org/wiki/Praenestei_fibula

4 éve 2015. május 30. 10:35
191 Krizsa

@korhely: Mivel maradt fenn azért írásos lelet az etruszkból (habár az írásaikat nem tudják megfejteni), az abc (nagyjából való) beazonosítását én is hihetőnek tartom. Pont ezért volt az az érzésem - mert már ránézésre bevillan néhány gyökváz körülbelüli értelme - hogy a táblán rövid intelmek / tanácsok vannak. De ezen még jónéhány órát dolgoznom kell (asszem fogok is, mert érdekes). Természetesen nem vagyok biztos benne, hogy sikerülni fog...

4 éve 2015. május 30. 09:57
190 korhely

@Krizsa: " Tehát legalább a betűk-hangok beazonosítását - másoknak kell elvégezni."

A betűkészlet megegyezik az etruszk ábécével. A 175. kommentemben adott linkek megadják az olvasatot, abban csak apróságok vitatottak.

4 éve 2015. május 30. 03:28
189 Krizsa

Ezt a "tudománytalan" választ már sokszor hallottam: "Mivel te állítasz valamit, ami szembemegy az elfogadott konszenzussal, rajtad a bizonyítás kényszere." Bravó! A koncenzus úgy alakult ki, hogy a tudomány résztvevői fizetést kapnak, intézményeik és költségvetésük teljes egészében az államok terhe, a prominens "kutatóik", vezetőik tekintélye minden más felfogást kizáró hatalommal jár. A "tudomány" tehát nem köteles megtűrni az elfogadott koncenzus kritikáját. Így is van - habár ez, ennyire szélsőséges formában, inkább csak a nyelv-(ál)-tudományokra lett jellemző.

Műnyelv az, amit nem nagyközösségek (népek) hoztak létre, hanem íróasztalnál, egy (néhány) önjelölt nyelvgyártó szabad fantáziája alapján keletkezett. A latint végülis (hiszen latin anyanyelvű, műveltségű "hozzáértő" egy se volt) néhány görög származású, Rómába bevándorolt nyelvgyártó buherálta össze.

Az a tény, hogy egy műnyelv is fennmaradhat, majd a természetes nyelvekkel elvegyülve, azokkal "tovább is fejlődhet", nem változtat a tényen, hogy minden műnyelv talajtalan. Kitalálója legtöbbször nem is akarta követni (sőt direkt kerülte) a természetes nyelvek szavait és szabályait. Ezért a "pancsolt" műnyelv szavai és kitalált nyelvtani szabályai még ezer év mulva is idegen elemek maradnak mindenhol. A nyelvek igyekeznek is megszabadulni a betolakodott, a stabilitásukat felforgató elemektől, amelyek mindvégig zavaró jelenség maradnak benne. Ezért változnak állandóan, még pár évtized alatt is érthetetlenné az újlatin nyelvek, és maradnak betonszilárdak a természetesek. (A sémi és a "pancsolatlan" ragozó nyelvek). E természetes (=gyök)nyelvek alapszókincse, hatalmas szóbokrai és alapvető, legfontosabb nyelvtani szabályai még többezer év alatt sem (alig) változnak.

4 éve 2015. május 29. 20:14
188 szigetva

@Krizsa: Mivel te állítasz valamit, ami szembemegy az elfogadott konszenzussal, rajtad a bizonyítás kényszere. Én nem állítottam, hogy nem műnyelv (az mondjuk igaz, hogy még azt sem értem, mit jelent az, hogy műnyelv, hacsak nem azt, hogy nagyon ellentmond a te világodban létező dolgoknak, hiszen jól dukumentálható az évszázadok folyamán végbemenő változás a latintól a román nyelvekig), tehát ölbetett kézzel várhatoma bizonyítékaidat.

4 éve 2015. május 29. 17:51
187 Krizsa

Javítás: oszk nyelv

4 éve 2015. május 29. 17:06
186 Krizsa

@szigetva: Te bizonyítsd be, bármivel - nagyon kérlek - 1. hogy valaha is anyanyelv lett volna Rómában a latin. Akármilyen rövid korszakra, akár csak 2-3 beltenyészet - nemzedékre. (Mert az már nyilvánvaló, hogy a Rómát alapító bevándorlók nem a szopós ikrek, hanem AZOK IS kelták voltak. Tehát a bevándorlók semmilyen latinféle nyelvet nem hoztak magukkal. A helyiek megint csak nem latinul beszéltek, hanem... omszk, umber, de főleg etruszkul.

2. Mutass rá, ha valaha is elkerült volna (elvándorolt, elköltözött, menekült, vagy akármi módon) az Itáliai fsz.-ről jelentősebb népesség bárhova az újlatin országokba. (Nemcsak a gyarmati adminisztráció személyzete és a papok.)

Mert az nyilvánvaló, hogy én, kétezer évre visszamenőleg nem fogom tudni bebizonyítani, hogy NEM volt természetes nyelv. Én csak azt tudom, hogy nem hallottam vagy olvastam latin nyelvű anyáról-kisgyerekről. Hogy sehol nincs szó nagy tömegek szétáramlásáról Rómából, de akkor hogyan is lettek az újlatin nyelvek? (Más népekre rételepedéssel...)

Apropo, latin nyelvű iskolák, a széles néptömeg kisgyermekei számára - voltak Rómában? Persze ott taníthattak egy műnyelvet, de akkor legalább volt felnőtt nemzedék, aki tényleg ezt beszélte.

4 éve 2015. május 29. 16:33
185 Krizsa

@Avatar: Nem továbbvivő... A római birodalom kettészakadt és a két rész rivális lett... de bocs, ez már nagyon offtéma itt. Ha érdekel, nézz utána.

4 éve 2015. május 29. 14:23
184 Avatar

@Krizsa: "hogy minden előző íráskultúrát üldözzenek"

Például ezért lett a Római birodalom örökségét tovább vivő Bizánc elsődleges nyelve és írása a görög, ugye?

4 éve 2015. május 29. 14:08
183 szigetva

@Krizsa: De honnan tudod, hogy a latin „műnyelv”? Kérlek, ne magadra hivatkozz!