Az Istertől Eszterházán át az Easterig
Minden mindennel összefügg – vagy mégsem? Legalábbis nem olyan közvetlen módon, ahogy azt egyesek feltételezni szeretnék. Néhány szó összecsengése a tudáshoz még nagyon kevés – egy kis bolondozáshoz persze éppen elég lehet.
Olvasónk írta a Facebookon a húsvét neveiről szóló cikkünk kapcsán:
Érdekes: A Duna alsó folyását a Vaskaputól a torkolatáig veszik. Az Ister a Duna alsó folyásának antik neve... Még van egy Esztergom névre hallgató magyar városunk. Ister-gom (?) ami az antik meghatározástól jóval visszább található az antik meghatározáshoz képest...Volt (van) egy Esterházy névre hallgató régi eredetű magyar nemesi család is( Ister-házi?), akik birtokai legfőképp a Duna környékére koncentrálódott a mai magyar, osztrák és szlovák határ területére. A Dunának ez a szakasza pedig Esztergomhoz képest is feljebb- nyugatabbra található. Milyen érdekes és kísértetiesen összecsengő az Ister és az Istár kifejezés...Esterházy Miklós herceg a magyar nemesi testőrség kapitányi gálaöltözetének része volt a párduc (Perzsa leopárd) bőrrel díszített kacagány... De visszatérve a húsvéthoz: nyugaton, ahol az ünnepet Easter-nek hívják, ott hívják a magyat-hont; Hun-gary-nak...Amikor kiönt egy folyó, akár pl. a Nílus, vagy a Tigris és az Eufrátesz folyamközben, úgy mint hajdanán a Duna-Tisza közében...az egy nagyon szakrális dolognak számított...egyet jelentett a termékenységgel, magával az élettel....szaporulattal! Gondolom a szebbik nem locsolása is annak jegyében történik...
Nos, az kétségtelen, hogy a nyelvészek is gyakran egy-egy szó egybecsengése alapján kezdik kutatni eredetüket. Ahhoz azonban, hogy valódi következtetéseket tudjanak levonni, meg kell vizsgálniuk a rendelkezésükre álló nyelvi adatokat. Lássuk, mi a helyzet az olvasó által említett nevekkel!
Esztergom nevének származásával kapcsolatban a magyar Wikipédia szócikke ugyan valóban első helyen említi az Isterrel való kapcsolatot, de nem derül ki, ennek az adatnak mi a forrása. A földrajzi nevek tekintetében mérvadónak tekinthető szótár, a Kiss Lajostól származó Földrajzi nevek etimológiai szótára csak a másik két említett származtatást ismeri. Ezek szerint az egyik lehetőség, hogy a település valaha ott élt bolgár-török kézműveseknek köszönheti a nevét: az estrigin (vagy estrogin) küpe jelentése ’bőrpáncél’. A szó első eleme ebben az esetben a szláv eredetű ’tímár’ szó (régi szerb-hrvát strgun ’tímár, cserzővarga’). Ennél valószínűbbnek tűnik, hogy a szláv ’őrzött’-ből származik, ilyen típusú helynevek ugyanis máshol is vannak: ilyen a cseh Střehom vagy a lengyel Strzegom. Azt, hogy a név elején eredetileg nem volt magánhangzó, a város latin neve (Strigonium) is megerősíti. A mai szlovák Ostrihom a szóhatár eltolódásával alakult ki: vo Strihome > v Ostrihome ’Esztergomban’ (a többi szláv nyelvbe ez, illetve a magyar alak került be).
(Forrás: Wikimedia Commons / Hubert Sattler)
Ugyanezen szótár Fertőd szócikkéből derül ki, hogy az Esterházy családnév legrégebbi előforduló alakja Szerhás ’tetőkészítő mester’, és a család korábbi csallóközi birtokát hívták Szerhásházának. Ezt torzult később Eszterhásházára, és ebből származik az Eszterházy, Esterházy név. A későbbi Eszterháza, a mai Fertőd része viszont már a családnév alapján lett elnevezve.
(Forrás: Wikimedia Commons / Daniel Somogyi-Tóth, www.legifotok.hu / GNU-FDL 1.2)
Azt végképp nem értjük, miféle istár szóval való egybecsengésre gondol olvasónk. Ha netán az akkád Istár istennő nevére, ezt végképp nem értjük, tekintettel a folyó és az istennő kultuszának helye közötti időre és távolságra. Az egybecsengés kb. annyira figyelemre méltó, mint az, hogy az istennő sumer neve Innin vagy Inanna, mely kétségkívül emlékeztet a magyar inni szóra, illetve inni adna szókapcsolatra – ezzel vissza is érkeztünk az Isterhez, mely kétségtelenül inni adott a szomjazóknak. A kacagánnyal még kevésbé tudunk mit kezdeni, de azt el kell ismernünk, hogy érzünk némi késztetést a kacagásra.
(Forrás: Wikimedia Commons / Marie-Lan Nguyen)
Mint azt korábban megírtuk, az angol Easter nevének eredete világos (a szó szoros értelmében):
Az angol Easter (kb. [íszte(r)]) és a német Ostern [ósztern] egyaránt egy germán istennő nevére vezethető vissza. A név az óangolban Ēostre (Northumbriában) vagy Ēastre (nyugati szász), az ófelnémetben Ôstarâ volt. Az ő neve a proto-indoeurópai *au̯es- ’fénylik, süt, ragyog’ tőre vezethető vissza, ebből származik a görög és a latin hajnalistennő, Éosz és Aurora neve is. A germánoknál azonban a tavasz istennője volt, és az egyik (nagyjából áprilissal egybeeső) hónapot is róla nevezték el. Így kapta a nevét az ünnep, mely erre az időszakra esett.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Az, hogy a magyar hon szó „összecseng” (írásban sokkal inkább, mint élőszóban) a Hungary első szótagjával, puszta véletlen. A hon szót a honn ’itthon, otthon’ szóból a nyelvújítás korában hozták létre. A honn szó eredeti töve vagy a ha, hát, hogy, hol, honnan, hova stb. szavak névmási tövével azonos, vagy a ház főnévével. A Hungary eredetével pedig már részletesen is foglalkoztunk: legyen elég most annyi, hogy a h megjelenése kései újítás. Hasonlóságnak tehát marad annyi, hogy mindkét szóban van n.
Ezen a ponton nem érezzük teljesen feleslegesnek megjegyeznünk, hogy a Tigris folyó nevének semmi köze a hasonló néven ismert állathoz. A folyónév Kiss Lajos szótára szerint a sumer Tig-ru-šu ’győzelmes lándzsával száguldó’ alakra vezethető vissza, míg az állat neve a perzsáig követhető vissza, ahol a ’hegyes’ jelentéssel kapcsolható össze: azaz ’nyíl(sebességű állat)’.
A locsolás megtermékenyítő gesztusáért pedig nem kell a Nílusig, a Tigrisig és az Eufráteszig mennünk – nem is érdemes, hiszen míg ezek a folyók rendszeresen áradtak ki, és erre a rendszerességre mezőgazdasági (földműves) kultúra épült, addig a Duna–Tisza-közén az áradásuk sokkal kiszámíthatatlanabbak voltak, és a kiterjedtebb földművelés is csak később, tulajdonképpen inkább csak a folyószabályozás után honosodott meg. Ha a locsolás eredetét keressük, talán célszerűbb a megtermékenyítés eredeti formájára gondolnunk, az sincs fröcskölés híján. Ezt most képpel nem illusztráljuk.
Persze idén a bolondok napja is húsvét hétfőjére esett, könnyen lehet, hogy olvasónk is csak bolondozott...
Esztergom (Ister-gam) jelentése sumír nyelven: Ister kanyarja, vagy görbülete, mert a „gam” sumír nyelven sarlót, görbületet, hajlatot jelent (A „gam” egyébként ma is görbületet jelent, lásd: gomb, gömb, kampó, gamó szavainkat, de a gém-madár is hajlott nyakáról kapta nevét, valamint "gamós" az ismert irodaszer, a gém-kapocs is.)
Melyik nép adhatta tehát e gyönyörű nagy víznek az Ister nevet és a mellette épült városnak az IsterGam (Esztergom) nevet, ha nem az, melynek nyelvében Ister isten volt, a gam-szó pedig nyelvében hajlatot jelent. (Esztergom nevének jelentése tehát egyszerűen "Duna-kanyar"!)
hit és törvény.
az esztergomi oroszlán a hitet jelképezi.
még magyar értelmiség kezdte építeni, amit átvett és átalakított a pannonhalmi papság
972-ben a mainzi érsekség által összehívott kvedlinburgi értekezleten mint delegációt kísérő
ezotop.hu/magyarsag/1701-a-titokzatos-domonkos-ersek
„Csak 1001-ben fejezték be a Géza által megkezdett esztergomi bazilika építését, amelybe már érsekként tért haza. Még a belső festéseket végezték, amikor már megszervezték az esztergomi érsekség területét: Sasvár, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád és Gömör esperességgel, amely mindig az uralkodó területének számított.
A veszprémi püspökség: Veszprém, Visegrád, Fehérvár és Kolon esperességével mindig az aranyasszonyok, azaz uralkodónők püspöksége volt és az Istenanyának, Magyarország Aranyasszonyának ajánlották föl.
hu.wikipedia.org/wiki/Sasvár
Sasvár : megye székhelye, székely határőrvidék központja. a Morva melletti határvédelem 1323
hu.wikipedia.org/wiki/Bars_vármegye
hu.wikipedia.org/wiki/Hont
Feltehetően az egykori megye és a település névadója a Géza fejedelem idején Gizella királyné kíséretében Magyarországra érkező Hont lovag volt...'
hu.wikipedia.org/wiki/Nógrád_vármegye
Levente főtáltos a fentieket később Kevevárán így helyesbítette: Beszprim, Bátor-Boleszlónak volt a fia...
Bezprym Beszprim Veszprém
hu.wikipedia.org/wiki/Veszprém_lengyel_fejedelem
: Géza fejedelem a nevezte el a püspökséget Sarolt fiáról.
„Domonkos 1003-ban Doboka fővezér útbaindításakor halálosan beteg lett. Utána áldását adta Sebestyénre, aki esztergomi érsek lett...”
„Ezek a papok aztán elpusztítottak minden korábban készített egyháztörténeti írást, mivel Sebestyén a levelezésben még régi rovás jeleket is alkalmazott. Ugyanis a királyi ház és Sarolt veszprémi püspöksége, valamint a budavári esperesség magyar nyelven leveleztek. Domonkos egyházszervező tevékenysége is rovásokkal és magyarul történt. Az egészsége ebben a munkában ment tönkre, mégis minden alkotását elpusztították, mert minden rovást el kellett tüntetni. István később beleegyezett, hogy minden latin nyelven legyen írva.”
„Ezen türelmetlen bajor írnok-réteg aztán a rovásokkal kevert írásokat és a Sebestyén-Domonkos, valamint a budavári és uruki püspökség levelezéseit és az első okmánytárat teljesen felégette.” 1008 után „az Anasztáz-Asrik-féle egyházszervezés a Domonkos-Sebestyén féle egyházrendet megváltoztatta.
„Ilyen alkalommal történt a papi tizedek befizetése is, amit a világi egyházfiak vittek be az esperesek székhelyére. Közben a pap és az esperes kivette a maga részét a tizedekből és a püspöki részét az érseki kincstárba helyezte, míg a pápai tizedeket Róma felé továbbította.”
„A papság pénzéhsége sokakat vándorlása” → vándrolásra „kényszerített. Így az ország peremrészein és a hatalmi harcok miatt még a fejedelmi és a vezéri családokban is sok hármas névadás történt.”
Domonkos: „Anasztáz-Vecelin hívei később megmérgezték az első esztergomi érseket, aki bénultan Kurszán várába került. 1010-ig félholtként gyógyítgatták, majd a főpapi urnáját 1010-ben az esztergomi bazilika altemplomában helyezték el. Halálának oka az volt, hogy nem járult hozzá, hogy Doboka ifjú seregével Erdeljű Gyulát megsemmisítse.
........................................
hu.wikipedia.org/wiki/Sarolt_fejedelemasszony
"A görög nyelvű, veszprémvölgyi alapítólevelet a kutatók hosszú ideig Szent István korinak tartották. Az alapítólevél bevezetője („Én, István […] egész Hungria királya […] létesítettem […] a szentséges Istenanya veszprémi, érseki monostorát […] a magam, nőm és gyermekeim […] lelki üdvéért”) azonban nehezen értelmezhető Szent Istvánra, mivel bizánci rítusú kolostor alapításáról van szó."
Boleszláv 989-ben eltaszította magától magyar feleségét is, aki ekkor Bezprym nevű gyermekével Magyarországra költözött.
hu.wikipedia.org/wiki/Domonkos_(missziós_püspök)
hu.wikipedia.org/wiki/Sebestyén_(missziós_püspök)
.
lexikon.katolikus.hu/A/Anasztáz-Asztrik.html
hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Asztrik
Ettől kezdve a kereszt került az ország címerén a sas helyébe
hu.wikipedia.org/wiki/Tized
A tizedet Magyarországon Szent István vezette be, Koppány legyőzetése után. Miután az egyházmegyéket megszervezte, elrendelte a tizedfizetést országa területén és azt, hogy minden tizedik faluban egy kőtemplom legyen építve.[22] A tized főként a megyés püspököket illette meg. Szent István a II törvénykönyvében a következőt mondta: "Akinek az Isten évente tízet adott, tizedet adjon Istennek." Ugyanitt kifejezte, hogyha valaki a püspöknek elkülönített tizedet meglopja, tolvajnak legyen ítélve.[23]
hu.wikipedia.org/wiki/Doboka_(ispán)
nemá! ezt nem hittem volna el...
"sumer neve Innin vagy Inanna, mely kétségkívül emlékeztet a magyar inni szóra, illetve inni adna szókapcsolatra – ezzel vissza is érkeztünk az Isterhez, mely kétségtelenül inni adott a szomjazóknak."
Ēostre, aki a tavasz istennője vola és a fénylő személye, akit a germánok úgy neveztek ószt (oster) meg íszt (east) a kelet, mint Nap-kelet jelentésével írták le
.
a hun (e:chún) 'ember'
a hon 'hom' + honn honnan honnét hova há haza hova hemmaa chuma
hogy hugyé hagyva?
.
"legyen elég most annyi, hogy a h megjelenése kései újítás."
:)))))))))))))))))))))))))))))))))
a tényeknek faktorum
.
az h türkül mit jelent valamilyen hun szó, az még nem jelenti, h hunul is azt jelenti a szó.
Iszter - Asztir a két szó.
a had és a törvény.
asztir > osztrih
iszter > eszter
.
Esztergom az uruki örökség (ürükwidatum) és a szkíta törvény egyben.
VisheGrad nu ajsz "nyerés-határ", a főváros melletti erődítmény, ahol a koronát is tartottuk.
i.imgur.com/969CQXP.jpg
@peru:
Visegrád neve vajon honnan csöppent oda?
Esztergom nevének magyarázata eléggé izzadságszagú. Különösen mert semmilyen régészeti emlék nem támasztja alá szlávok jelenlétét ezen a tájon. De még a National Geographic népvándorlási térképe is azt mutatja, hogy a szláv népmozgás a Kárpátokat csak körbe járja (néhány elszórt törzset kivéve), de a medencébe csak a Magyar Királyság idején csordogálnak a kis létszámú törzseik. (Amelyekből születik később a szlovákság - kis szókinccsel és erősen különböző nyelvjárásokkal)
@Krizsa:
ó lenne, ha megtanulna helyesen írni magyarul: "eccerűbbel!" tudatlanságnak, a jelképe.
De az István példa valóban nagyszerűen bemutatja a tudálékosságot, ugyanis az a görög Stephanos-ból ered -talán a spanyol Estebán-on keresztül.
Egyszerűen hihetetlen, hogy miért akar mindent a héberből eredeztetni.
Még jó, hogy nem merte azt leírni, hogy Esztergomot héber anyanyelvű zsidók alapították.
A szobor érdekessége, hogy nincs szája, tehát nem tud annyit csacsogni, tereferélni, mint a legtöbb asszony
A Duna valamikori neve "Iszt-er" volt, és partján áll "Eszter-gom" (ha e=i és g=h, akkor valamiféle "itató hely"-re is utalhat az "iszter-hom"..). Éltek errefelé valamikor kelták, délebbre illírek is, nem tudom, mikori elnevezés az "Esztergom"? Van erről valamilyen adat?
Á, hiszen az idegen nyelvekkel való összehasonlítást még nekem sem tiltotta meg a szerkesztőségetek:-).
@Olman: A héber anán = felhő. Megvan a térségben "közlekedő" többnyelvű szó: a mennyek eredete.
***
Érdekes, hogy még a nyelv-ész is rögtön haptákba áll, ha istenneveket hall, akkor ez már a nincs-tovább etimológia lesz neki. Pedig az ember aligha kezdte az istenek légbőlpottyanó neveivel a beszédét. Hanem valami sokkal eccerűbbel!
Hát az IS az mindenesetre ember (a finnben és a héberben egyaránt) és persze a magyarban is az VOLT. (Is-ten, Is-tván) Csak ma már nem értjük, hogy az Isten az, aki embert / vagy az embernek ad - az Is-tuán pedig: tevékeny ember. Lásd még: bánt-uán, tilu-tuán, ültet-uéni - ültetvény.
***
Istár / Isztár / Eszter, sőt Isztria (félsziget). Ehhez azt kell tudni, hogy az S/Sz hangzás kezdetben nem vált szét (sok nyelvben, pl a finnben máig sem), tehát ezek a nevek ugyanarra kell hogy visszavezessenek. S ez a fogalom: el-, meg-OSZTÓ.
Lásd még: eesti (észt, északi), asztag, osztag, osztják (nép), asztma, esztendő, ösztön, asztal, esztena, ösztörü, eszterág (gólya, egy lábon).
Délibábos elemzés a cikkből: "A honn szó eredeti töve vagy a ha, hát, hogy, hol, honnan, hova stb. szavak névmási tövével azonos, vagy a ház főnévével."
A hon, hun, megsatöbbi letelepülést jelent. Vesd össze pl. a finn huone- val is. S persze a héber hone = táborozik, mahane = tábor, hanaja = parkolóhely, hunán = áldott (na végre, beállhatok valahova az autóval - Hunnia:-).
NEM AZ SZÁMÍT, hogy messze vannak-e, vagy a közeben laknak a nyelvek hordozói. Hanem az, hogy (legalábbis Eurázsiában) közös protonyelv volt.
> említi az Isterrel való kapcsolatot, de derül ki, ennek az adatnak mi a forrása
említi az Isterrel való kapcsolatot, de NEM derül ki, ennek az adatnak mi a forrása
Inanna nevét a nin-an-na (Mennyek Úrnője) kifejezésből származtatják, de ez az összetétel nem tükröződik az ékjelekben, de az e2-an-na (Mennyek Háza) nevű templom a legnagyobb Inannának szentelt hely volt, így az an-na (Mennyeknek a ...) kapcsolódhat a névhez.
Az Istar-Gam és Esztergom névhasonlóságról Badinyi Jós Ferenc írt részletesen. Kérdés, hogy előtte foglalkozott-e bárki is ezzel az összefüggéssel, vagy a mai írások az ő munkájára épülnek (akár visszahivatkozás nélkül).