Az Istertől Eszterházán át az Easterig
Minden mindennel összefügg – vagy mégsem? Legalábbis nem olyan közvetlen módon, ahogy azt egyesek feltételezni szeretnék. Néhány szó összecsengése a tudáshoz még nagyon kevés – egy kis bolondozáshoz persze éppen elég lehet.
Olvasónk írta a Facebookon a húsvét neveiről szóló cikkünk kapcsán:
Érdekes: A Duna alsó folyását a Vaskaputól a torkolatáig veszik. Az Ister a Duna alsó folyásának antik neve... Még van egy Esztergom névre hallgató magyar városunk. Ister-gom (?) ami az antik meghatározástól jóval visszább található az antik meghatározáshoz képest...Volt (van) egy Esterházy névre hallgató régi eredetű magyar nemesi család is( Ister-házi?), akik birtokai legfőképp a Duna környékére koncentrálódott a mai magyar, osztrák és szlovák határ területére. A Dunának ez a szakasza pedig Esztergomhoz képest is feljebb- nyugatabbra található. Milyen érdekes és kísértetiesen összecsengő az Ister és az Istár kifejezés...Esterházy Miklós herceg a magyar nemesi testőrség kapitányi gálaöltözetének része volt a párduc (Perzsa leopárd) bőrrel díszített kacagány... De visszatérve a húsvéthoz: nyugaton, ahol az ünnepet Easter-nek hívják, ott hívják a magyat-hont; Hun-gary-nak...Amikor kiönt egy folyó, akár pl. a Nílus, vagy a Tigris és az Eufrátesz folyamközben, úgy mint hajdanán a Duna-Tisza közében...az egy nagyon szakrális dolognak számított...egyet jelentett a termékenységgel, magával az élettel....szaporulattal! Gondolom a szebbik nem locsolása is annak jegyében történik...
Nos, az kétségtelen, hogy a nyelvészek is gyakran egy-egy szó egybecsengése alapján kezdik kutatni eredetüket. Ahhoz azonban, hogy valódi következtetéseket tudjanak levonni, meg kell vizsgálniuk a rendelkezésükre álló nyelvi adatokat. Lássuk, mi a helyzet az olvasó által említett nevekkel!
Esztergom nevének származásával kapcsolatban a magyar Wikipédia szócikke ugyan valóban első helyen említi az Isterrel való kapcsolatot, de nem derül ki, ennek az adatnak mi a forrása. A földrajzi nevek tekintetében mérvadónak tekinthető szótár, a Kiss Lajostól származó Földrajzi nevek etimológiai szótára csak a másik két említett származtatást ismeri. Ezek szerint az egyik lehetőség, hogy a település valaha ott élt bolgár-török kézműveseknek köszönheti a nevét: az estrigin (vagy estrogin) küpe jelentése ’bőrpáncél’. A szó első eleme ebben az esetben a szláv eredetű ’tímár’ szó (régi szerb-hrvát strgun ’tímár, cserzővarga’). Ennél valószínűbbnek tűnik, hogy a szláv ’őrzött’-ből származik, ilyen típusú helynevek ugyanis máshol is vannak: ilyen a cseh Střehom vagy a lengyel Strzegom. Azt, hogy a név elején eredetileg nem volt magánhangzó, a város latin neve (Strigonium) is megerősíti. A mai szlovák Ostrihom a szóhatár eltolódásával alakult ki: vo Strihome > v Ostrihome ’Esztergomban’ (a többi szláv nyelvbe ez, illetve a magyar alak került be).
Ugyanezen szótár Fertőd szócikkéből derül ki, hogy az Esterházy családnév legrégebbi előforduló alakja Szerhás ’tetőkészítő mester’, és a család korábbi csallóközi birtokát hívták Szerhásházának. Ezt torzult később Eszterhásházára, és ebből származik az Eszterházy, Esterházy név. A későbbi Eszterháza, a mai Fertőd része viszont már a családnév alapján lett elnevezve.
Azt végképp nem értjük, miféle istár szóval való egybecsengésre gondol olvasónk. Ha netán az akkád Istár istennő nevére, ezt végképp nem értjük, tekintettel a folyó és az istennő kultuszának helye közötti időre és távolságra. Az egybecsengés kb. annyira figyelemre méltó, mint az, hogy az istennő sumer neve Innin vagy Inanna, mely kétségkívül emlékeztet a magyar inni szóra, illetve inni adna szókapcsolatra – ezzel vissza is érkeztünk az Isterhez, mely kétségtelenül inni adott a szomjazóknak. A kacagánnyal még kevésbé tudunk mit kezdeni, de azt el kell ismernünk, hogy érzünk némi késztetést a kacagásra.
Mint azt korábban megírtuk, az angol Easter nevének eredete világos (a szó szoros értelmében):
Az angol Easter (kb. [íszte(r)]) és a német Ostern [ósztern] egyaránt egy germán istennő nevére vezethető vissza. A név az óangolban Ēostre (Northumbriában) vagy Ēastre (nyugati szász), az ófelnémetben Ôstarâ volt. Az ő neve a proto-indoeurópai *au̯es- ’fénylik, süt, ragyog’ tőre vezethető vissza, ebből származik a görög és a latin hajnalistennő, Éosz és Aurora neve is. A germánoknál azonban a tavasz istennője volt, és az egyik (nagyjából áprilissal egybeeső) hónapot is róla nevezték el. Így kapta a nevét az ünnep, mely erre az időszakra esett.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Az, hogy a magyar hon szó „összecseng” (írásban sokkal inkább, mint élőszóban) a Hungary első szótagjával, puszta véletlen. A hon szót a honn ’itthon, otthon’ szóból a nyelvújítás korában hozták létre. A honn szó eredeti töve vagy a ha, hát, hogy, hol, honnan, hova stb. szavak névmási tövével azonos, vagy a ház főnévével. A Hungary eredetével pedig már részletesen is foglalkoztunk: legyen elég most annyi, hogy a h megjelenése kései újítás. Hasonlóságnak tehát marad annyi, hogy mindkét szóban van n.
Ezen a ponton nem érezzük teljesen feleslegesnek megjegyeznünk, hogy a Tigris folyó nevének semmi köze a hasonló néven ismert állathoz. A folyónév Kiss Lajos szótára szerint a sumer Tig-ru-šu ’győzelmes lándzsával száguldó’ alakra vezethető vissza, míg az állat neve a perzsáig követhető vissza, ahol a ’hegyes’ jelentéssel kapcsolható össze: azaz ’nyíl(sebességű állat)’.
A locsolás megtermékenyítő gesztusáért pedig nem kell a Nílusig, a Tigrisig és az Eufráteszig mennünk – nem is érdemes, hiszen míg ezek a folyók rendszeresen áradtak ki, és erre a rendszerességre mezőgazdasági (földműves) kultúra épült, addig a Duna–Tisza-közén az áradásuk sokkal kiszámíthatatlanabbak voltak, és a kiterjedtebb földművelés is csak később, tulajdonképpen inkább csak a folyószabályozás után honosodott meg. Ha a locsolás eredetét keressük, talán célszerűbb a megtermékenyítés eredeti formájára gondolnunk, az sincs fröcskölés híján. Ezt most képpel nem illusztráljuk.
Persze idén a bolondok napja is húsvét hétfőjére esett, könnyen lehet, hogy olvasónk is csak bolondozott...
Inanna nevét a nin-an-na (Mennyek Úrnője) kifejezésből származtatják, de ez az összetétel nem tükröződik az ékjelekben, de az e2-an-na (Mennyek Háza) nevű templom a legnagyobb Inannának szentelt hely volt, így az an-na (Mennyeknek a ...) kapcsolódhat a névhez.
Az Istar-Gam és Esztergom névhasonlóságról Badinyi Jós Ferenc írt részletesen. Kérdés, hogy előtte foglalkozott-e bárki is ezzel az összefüggéssel, vagy a mai írások az ő munkájára épülnek (akár visszahivatkozás nélkül).
> említi az Isterrel való kapcsolatot, de derül ki, ennek az adatnak mi a forrása
említi az Isterrel való kapcsolatot, de NEM derül ki, ennek az adatnak mi a forrása
Á, hiszen az idegen nyelvekkel való összehasonlítást még nekem sem tiltotta meg a szerkesztőségetek:-).
@Olman: A héber anán = felhő. Megvan a térségben "közlekedő" többnyelvű szó: a mennyek eredete.
***
Érdekes, hogy még a nyelv-ész is rögtön haptákba áll, ha istenneveket hall, akkor ez már a nincs-tovább etimológia lesz neki. Pedig az ember aligha kezdte az istenek légbőlpottyanó neveivel a beszédét. Hanem valami sokkal eccerűbbel!
Hát az IS az mindenesetre ember (a finnben és a héberben egyaránt) és persze a magyarban is az VOLT. (Is-ten, Is-tván) Csak ma már nem értjük, hogy az Isten az, aki embert / vagy az embernek ad - az Is-tuán pedig: tevékeny ember. Lásd még: bánt-uán, tilu-tuán, ültet-uéni - ültetvény.
***
Istár / Isztár / Eszter, sőt Isztria (félsziget). Ehhez azt kell tudni, hogy az S/Sz hangzás kezdetben nem vált szét (sok nyelvben, pl a finnben máig sem), tehát ezek a nevek ugyanarra kell hogy visszavezessenek. S ez a fogalom: el-, meg-OSZTÓ.
Lásd még: eesti (észt, északi), asztag, osztag, osztják (nép), asztma, esztendő, ösztön, asztal, esztena, ösztörü, eszterág (gólya, egy lábon).
Délibábos elemzés a cikkből: "A honn szó eredeti töve vagy a ha, hát, hogy, hol, honnan, hova stb. szavak névmási tövével azonos, vagy a ház főnévével."
A hon, hun, megsatöbbi letelepülést jelent. Vesd össze pl. a finn huone- val is. S persze a héber hone = táborozik, mahane = tábor, hanaja = parkolóhely, hunán = áldott (na végre, beállhatok valahova az autóval - Hunnia:-).
NEM AZ SZÁMÍT, hogy messze vannak-e, vagy a közeben laknak a nyelvek hordozói. Hanem az, hogy (legalábbis Eurázsiában) közös protonyelv volt.
A Duna valamikori neve "Iszt-er" volt, és partján áll "Eszter-gom" (ha e=i és g=h, akkor valamiféle "itató hely"-re is utalhat az "iszter-hom"..). Éltek errefelé valamikor kelták, délebbre illírek is, nem tudom, mikori elnevezés az "Esztergom"? Van erről valamilyen adat?
A szobor érdekessége, hogy nincs szája, tehát nem tud annyit csacsogni, tereferélni, mint a legtöbb asszony
@Krizsa:
ó lenne, ha megtanulna helyesen írni magyarul: "eccerűbbel!" tudatlanságnak, a jelképe.
De az István példa valóban nagyszerűen bemutatja a tudálékosságot, ugyanis az a görög Stephanos-ból ered -talán a spanyol Estebán-on keresztül.
Egyszerűen hihetetlen, hogy miért akar mindent a héberből eredeztetni.
Még jó, hogy nem merte azt leírni, hogy Esztergomot héber anyanyelvű zsidók alapították.
Esztergom nevének magyarázata eléggé izzadságszagú. Különösen mert semmilyen régészeti emlék nem támasztja alá szlávok jelenlétét ezen a tájon. De még a National Geographic népvándorlási térképe is azt mutatja, hogy a szláv népmozgás a Kárpátokat csak körbe járja (néhány elszórt törzset kivéve), de a medencébe csak a Magyar Királyság idején csordogálnak a kis létszámú törzseik. (Amelyekből születik később a szlovákság - kis szókinccsel és erősen különböző nyelvjárásokkal)
@peru:
Visegrád neve vajon honnan csöppent oda?
Iszter - Asztir a két szó.
a had és a törvény.
asztir > osztrih
iszter > eszter
.
Esztergom az uruki örökség (ürükwidatum) és a szkíta törvény egyben.
VisheGrad nu ajsz "nyerés-határ", a főváros melletti erődítmény, ahol a koronát is tartottuk.
i.imgur.com/969CQXP.jpg
Ēostre, aki a tavasz istennője vola és a fénylő személye, akit a germánok úgy neveztek ószt (oster) meg íszt (east) a kelet, mint Nap-kelet jelentésével írták le
.
a hun (e:chún) 'ember'
a hon 'hom' + honn honnan honnét hova há haza hova hemmaa chuma
hogy hugyé hagyva?
.
"legyen elég most annyi, hogy a h megjelenése kései újítás."
:)))))))))))))))))))))))))))))))))
a tényeknek faktorum
.
az h türkül mit jelent valamilyen hun szó, az még nem jelenti, h hunul is azt jelenti a szó.
nemá! ezt nem hittem volna el...
"sumer neve Innin vagy Inanna, mely kétségkívül emlékeztet a magyar inni szóra, illetve inni adna szókapcsolatra – ezzel vissza is érkeztünk az Isterhez, mely kétségtelenül inni adott a szomjazóknak."
hit és törvény.
az esztergomi oroszlán a hitet jelképezi.
még magyar értelmiség kezdte építeni, amit átvett és átalakított a pannonhalmi papság
972-ben a mainzi érsekség által összehívott kvedlinburgi értekezleten mint delegációt kísérő
ezotop.hu/magyarsag/1701-a-titokzatos-domonkos-ersek
„Csak 1001-ben fejezték be a Géza által megkezdett esztergomi bazilika építését, amelybe már érsekként tért haza. Még a belső festéseket végezték, amikor már megszervezték az esztergomi érsekség területét: Sasvár, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád és Gömör esperességgel, amely mindig az uralkodó területének számított.
A veszprémi püspökség: Veszprém, Visegrád, Fehérvár és Kolon esperességével mindig az aranyasszonyok, azaz uralkodónők püspöksége volt és az Istenanyának, Magyarország Aranyasszonyának ajánlották föl.
hu.wikipedia.org/wiki/Sasvár
Sasvár : megye székhelye, székely határőrvidék központja. a Morva melletti határvédelem 1323
hu.wikipedia.org/wiki/Bars_vármegye
hu.wikipedia.org/wiki/Hont
Feltehetően az egykori megye és a település névadója a Géza fejedelem idején Gizella királyné kíséretében Magyarországra érkező Hont lovag volt...'
hu.wikipedia.org/wiki/Nógrád_vármegye
Levente főtáltos a fentieket később Kevevárán így helyesbítette: Beszprim, Bátor-Boleszlónak volt a fia...
Bezprym Beszprim Veszprém
hu.wikipedia.org/wiki/Veszprém_lengyel_fejedelem
: Géza fejedelem a nevezte el a püspökséget Sarolt fiáról.
„Domonkos 1003-ban Doboka fővezér útbaindításakor halálosan beteg lett. Utána áldását adta Sebestyénre, aki esztergomi érsek lett...”
„Ezek a papok aztán elpusztítottak minden korábban készített egyháztörténeti írást, mivel Sebestyén a levelezésben még régi rovás jeleket is alkalmazott. Ugyanis a királyi ház és Sarolt veszprémi püspöksége, valamint a budavári esperesség magyar nyelven leveleztek. Domonkos egyházszervező tevékenysége is rovásokkal és magyarul történt. Az egészsége ebben a munkában ment tönkre, mégis minden alkotását elpusztították, mert minden rovást el kellett tüntetni. István később beleegyezett, hogy minden latin nyelven legyen írva.”
„Ezen türelmetlen bajor írnok-réteg aztán a rovásokkal kevert írásokat és a Sebestyén-Domonkos, valamint a budavári és uruki püspökség levelezéseit és az első okmánytárat teljesen felégette.” 1008 után „az Anasztáz-Asrik-féle egyházszervezés a Domonkos-Sebestyén féle egyházrendet megváltoztatta.
„Ilyen alkalommal történt a papi tizedek befizetése is, amit a világi egyházfiak vittek be az esperesek székhelyére. Közben a pap és az esperes kivette a maga részét a tizedekből és a püspöki részét az érseki kincstárba helyezte, míg a pápai tizedeket Róma felé továbbította.”
„A papság pénzéhsége sokakat vándorlása” → vándrolásra „kényszerített. Így az ország peremrészein és a hatalmi harcok miatt még a fejedelmi és a vezéri családokban is sok hármas névadás történt.”
Domonkos: „Anasztáz-Vecelin hívei később megmérgezték az első esztergomi érseket, aki bénultan Kurszán várába került. 1010-ig félholtként gyógyítgatták, majd a főpapi urnáját 1010-ben az esztergomi bazilika altemplomában helyezték el. Halálának oka az volt, hogy nem járult hozzá, hogy Doboka ifjú seregével Erdeljű Gyulát megsemmisítse.
........................................
hu.wikipedia.org/wiki/Sarolt_fejedelemasszony
"A görög nyelvű, veszprémvölgyi alapítólevelet a kutatók hosszú ideig Szent István korinak tartották. Az alapítólevél bevezetője („Én, István […] egész Hungria királya […] létesítettem […] a szentséges Istenanya veszprémi, érseki monostorát […] a magam, nőm és gyermekeim […] lelki üdvéért”) azonban nehezen értelmezhető Szent Istvánra, mivel bizánci rítusú kolostor alapításáról van szó."
Boleszláv 989-ben eltaszította magától magyar feleségét is, aki ekkor Bezprym nevű gyermekével Magyarországra költözött.
hu.wikipedia.org/wiki/Domonkos_(missziós_püspök)
hu.wikipedia.org/wiki/Sebestyén_(missziós_püspök)
.
lexikon.katolikus.hu/A/Anasztáz-Asztrik.html
hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Asztrik
Ettől kezdve a kereszt került az ország címerén a sas helyébe
hu.wikipedia.org/wiki/Tized
A tizedet Magyarországon Szent István vezette be, Koppány legyőzetése után. Miután az egyházmegyéket megszervezte, elrendelte a tizedfizetést országa területén és azt, hogy minden tizedik faluban egy kőtemplom legyen építve.[22] A tized főként a megyés püspököket illette meg. Szent István a II törvénykönyvében a következőt mondta: "Akinek az Isten évente tízet adott, tizedet adjon Istennek." Ugyanitt kifejezte, hogyha valaki a püspöknek elkülönített tizedet meglopja, tolvajnak legyen ítélve.[23]
hu.wikipedia.org/wiki/Doboka_(ispán)
Esztergom (Ister-gam) jelentése sumír nyelven: Ister kanyarja, vagy görbülete, mert a „gam” sumír nyelven sarlót, görbületet, hajlatot jelent (A „gam” egyébként ma is görbületet jelent, lásd: gomb, gömb, kampó, gamó szavainkat, de a gém-madár is hajlott nyakáról kapta nevét, valamint "gamós" az ismert irodaszer, a gém-kapocs is.)
Melyik nép adhatta tehát e gyönyörű nagy víznek az Ister nevet és a mellette épült városnak az IsterGam (Esztergom) nevet, ha nem az, melynek nyelvében Ister isten volt, a gam-szó pedig nyelvében hajlatot jelent. (Esztergom nevének jelentése tehát egyszerűen "Duna-kanyar"!)