Egész úton hazafelé azon gondolkodám, (hogy) miként fogom szólítani rég nem látott anyám. Kossuth Lajos azt üzente, (hogy) elfogyott a regimentje. Hadd látom, úgymond (hogy) mennyit ér a velszi tartomány.

Halotti hamvakat tartalmazó postacsomagok és pléhpofa a legvadabb ötvenes évekből – mindez két rövidke, és szinte azonos hangzású utcanév ürügyén.

Magyar vagy latin eredetű-e a „kesztyű”? Akár le is bokszolhatnánk, de a nyelvészek inkább az érveket részesítik előnyben.

A konteó szót már 2008. december 10-e előtt is lehetett olvasni szerte a weben, ám a háttérhatalom minden nyomát eltüntette. Azok, akik mégis megtalálták, és jelentkeztek a jutalomért, már nincsenek az élők sorában, sőt holttestük sem bukkant elő. D...

Amikor a megszólaló orvosok kívülállókhoz (a sajtótermék olvasóihoz, nézőihez, hallgatóihoz) szólnak, tehát jobban teszik, ha nem a saját szakmájukban megszokott értelmezést tételezik fel.

1852-ben Mahizeth címmel „lappon” ősmondát közölt Müller Gyula Nagy Naptára. Az írás szerzője, Jókai Mór ekkor már neves író volt. Regényes fantáziáját a hun‒magyar mondavilág ihlette. A szerencsétlen finnugorokat magas lóról lenézte, műveiben pedig ...

Mélyen benyúlunk a lábak közé. egészen a finnugor korig. Némi szőrözés közepette pirulunk egy keveset, míg ki nem derül, hogy a „pina” és a „fasz” nyelvtörténeti szempontból is szép párost alkot.

Az „Ondó” családnév ma gyakran megrökönyödést kelt, vagy éppen ízetlen tréfák tárgya. De vajon honnan ered, és van-e köze az „ondó” köznévhez – és ha igen, mi?

Kerti szerszám-e a copypaste? Szabad-e enyves kézzel gyümölcsöt szüretelni, illetve lopva belelesni a szakirodalomba? Learathatjuk-e a babérokat, ha a sok gyümölcs közé még több zöldség kerül? Nem akarunk kertelni...

Nagyon sok olyan vicceskedő kiszólás van, ami már első hallásra sem nagyon vicces, de ha állandóan halljuk őket, akkor már kifejezetten kellemetlen érzésünk van.

Szent Balázs püspök nevét legtöbbször különböző torokbetegségekkel kapcsolatban emlegetik. Pedig – legalábbis a néphagyomány szerint – a szentet az iskoláztatás, valamint a magán- és a mássalhangzók kérdésköre is izgatta. Kiderül, honnan eredhet a to...

Alaptalanul vádol egy cukrászt egy újságíró, aki nem ellenőrzi alaposan informátorait. Amellett érvelünk, hogy inkább nevetni érdemes a cukrászon, mint dühöngeni rajta – a legvalószínűbb azonban az, hogy olyan néven árulja portékáját, amilyen néven ő...

A hazánkban élő közel százezer Ágnes nevű lány és asszony legtöbbje január 21-én ünnepli névnapját. Ez a nap ugyanis Szent Ágnes szűz vagy más néven Római Szent Ágnes emléknapja. A hagyomány szerint ezen a napon temették el az igen fiatalon, mindössz...

Az természetes, hogy a sültkrumpli hazájában olcsó a sültkrumpli, de ki gondolná, hogy a nyelvben értékállóbb a fillér, mint a forint? S vajon mi a kapcsolat a kíváncsiság és az orr között?

A vallásos ünnepek méltóságához és komolyságához nem illenek olyan földi bohóságok, mint a vásárlás – gondolhatnánk. A nyelvi adatok azonban pont az ellenkezőjét mutatják. Nem is nehéz kitalálni, miért.

Sokszor nem a politika áll annak hátterében, ha meghökkenve szemlélünk egy utcanévtáblát. Lehet, hogy a morfológia a ludas! Új sorozatunkban többértelmű utcaneveket vizsgálunk. Fővárosi sétánkon belebotlunk egy kocsmába, egy gyökértetűbe és néhány sz...

Elterjedt lehetett az, hogy a gyerekeket azzal ijesztgették, hogy elviszi őket egy különös ember, a bolond, esetleg a falu bolondja.

Az angolok tényleg köteleket csomóznak unalmukban, és póthúrokat hordanak a zsebükben az íjukhoz? És vajon mit súgdos a színésznő a püspök úr fülébe? Már megint idiómákkal foglalkozunk.

A tajgában élő finnugorok minden bizonnyal ismerték a gombákat, és fogyasztották is őket. De akkor miért volt arra szükség, hogy később szláv szóval nevezzék meg őket?