Honnan jön a geci?
Miért gondolnánk, hogy az ondó rosszindulatú? Egy celebgyanús szó nyomába eredtünk...
Az elmúlt pénteken jelentős fordulat következett be a magyar közbeszéd történetében. Simicska Lajos a miniszterelnököt több általa adott interjúban is gecinek nevezte. Ez a hangnem korábban még a legádázabb politikai ellenfelek között sem volt szokásos, minden bizonnyal hatással lesz a közélet stílusára. Így már február első hetében erős tippünk van arra, mi lesz az év szava – és a politikai következményeket még nem is sejthetjük. Éppen ezért nem árt, ha tisztázzuk a szó eredetét és jelentését.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) egyértelműnek tartja a geci eredetét: „a Gergely személynév Geci becéző változatából vált közszóvá”. (Ha valaki most azt kommentelné, hogy még sosem hallotta, hogy egy Gergelyt Gecinek becéznének, mielőtt a billentyűzethez nyúlna, gondolja át még egyszer!) A szótár párhuzamként említi a jancsi ’hímvessző’ és a palkó ’fing’ jelentésfejlődést, illetve utal az orosz Малафей [malafej] személynévből keletkezett малафейка [malafejka] ’geci’ szóra.
Érdekes módon a TESz. nem tud a geci emberre vonatkoztatható jelentéséről, pedig ismeri a gecizik igét – igaz, ennek jelentését nem adja meg. A Magyar Értelmező Kéziszótár is csak a geci ’ondó’ jelentését ismeri. A fordítási nehézséget éppen az okozza, hogy gyakorlatilag lehetetlen egyszerre visszaadni a szó elsődleges és másodlagos jelentését, illetve stílusértékét is.
(Forrás: Wikimedia Commons / Dierk Schaefer / CC BY 2.0)
Pedig aligha segítené a Simicska által adott jellemzés megértését, ha a nyugati sajtó az ondó szalonképes vagy kevésbé szalonképes megfelelőivel tolmácsolná. A geci vagy a szar, fos, segg, fasz jelentése gyalázkodó kifejezésként sem ugyanaz (bár mindegyik a vele jellemzett egyén iránti megvetést fejezi ki), de személyre vonatkozó jelentésük nincs közvetlen kapcsolatban eredeti jelentésükkel. A szar vagy a fos arra szokott utalni, hogy valaki valamilyen téren gyenge, a segg ’buta, ostoba’, a fasz ’bután, ostobán viselkedő (de nem feltétlenül ostoba)’. A geci jelentése általában ’rosszindulatú, gonosz, másokkal kicsesző’ – valószínűleg ebben a jelentésben használta Simicska is. (Ezen kívül van egy semleges, egyáltalán nem sértésnek szánt, de természetesen csak egy meghatározott stílusban használt megszólító funkciója is: Geci, nézd már azt a csajt!)
Kérdés persze, hogy miért pont ezek a jelentések tapadnak ezekhez a szitokszavakhoz. Különösen érdekes ez a geci esetében, hiszen az ondóról nehéz bármilyen képzelettársítás alapján azt állítani, hogy rosszindulatú. Az egyik lehetőség az, hogy a geci először nem ’rosszindulatú’ jelentésben volt használatos, de folyamatosan változott a jelentése, és ma itt tart. (Ne felejtsük, hogy e kifejezések értelmezésére csak annyi támpontunk van, hogy halljuk, kikre használják, és megpróbáljuk kitalálni, milyen véleménnyel lehet a használó a szóval jellemzett személyről.) Van azonban egy másik lehetőség is: a kifejezést kezdetben egy olyan Geciként becézett Gergelyre használták, aki rosszindulatú volt, s így a szó ’ondó’ jelentésétől függetlenül is köznevesült – később pedig a két használat összeolvadt. De nem hagyhatunk figyelmen kívül egy harmadik lehetőséget sem: a jelentésváltozás végbemehetett a gecizik igében is. A geci ’ondó’ szóból képzett gecizik jelentése eredetileg ’ondóval összeken’ lehetett, viszont aki így tesz, az másokra nincs tekintettel, másoknak kellemetlen élményeket szerez, ezért alakulhatott ki a ’kiszúr valakivel, kellemetlenkedik’ jelentése. Ez viszont visszahathatott a tő jelentésére, így alakulhatott ki a geci ’másokkal kiszúró, kellemetlenkedő’ jelentése. Az azonban, hogy valójában melyik folyamat játszódott le, csak további adatok birtokában dönthető el.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (43):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Szia Mindenki!
Német nyelvi tanulmányaimból kifolyólag nemrégen találkoztam a "geizig" - fukar, fösvény jelentésű szóval, melyet a XIX. században megszállt Magyarország polgárai hallhattak a mindennapi életben elhangzani, lévén, hogy a német volt a hivatalos nyelv. Íróink regényei híven tükrözik az akkoriban is divatos pénzszerzési mániát, s az ebből kifolyólag képződött veszteséget. Kölcsönkérni tudni kellett. Nemet mondani még inkább. Ha nem kapott valaki, geizignek hívta a kölcsön nem adó felet.
El tudom képzelni, hogy az úri réteget kiszolgáló egyszerű magyar ember, ha tisztában nem is volt a szó jelentésével, esetleges használatakor láthatta "gazdái" viselkedéséből az a mellé társuló negatív értelmet.
Innen rövid út vezet a szó "magyarosításához", illetve a "súgd az első fülébe, ő tovább, mit értett a tizedik, mondja vissza" szindróma az egyszerűen geci-nek ejtett változat elterjedéséhez.
Meglátásom szerint.
Ha nem, kussoltam.
Szép napot mindenkinek.
@Kormos: "hátán"? Nem inkább ravatalán? Annak legalább van értelme... (mármint a "minél fájóbbat mondani a másiknak" dimenzióban)
Még valami.
>>Ezen az alapon inkább arra keresném a választ, hogy a szitokszavak miért a szexualitással összefüggésben alakultak ki,(...)<<
> Nagyon jó és érdekes kérdés, ami mindenképpen túlmutat a nyelvtudományon.
A magyarázat az, hogy az aktív, cselekvő szexualitás általában a (domináns) hímek tulajdonsága, és ennélfogva evolúció során nagyon korán kapcsolódott az agresszióhoz. (...) <
Nem tudom, hogy túlmutat-e a nyelvtudományon, meg hogy kell-e ide evolúció. Egyszerűen minden korban, civilizációban stb. más a „tabu" (rossz szó, de most megfelel). Ma pl. a nemiség már a képernyőkön és a címlapokon zajlik, így ez már egyre kevésbé „tabu" bárkinek is. Viszont ami azzá vált, az a származás említése és felemlegetése.
Fejtegetésekbe most nem bocsátkozom, mert hosszú téma. Csak egyetlen példát említek: képzeljük el, hogy a fenti történet helyett egy akármilyen közszereplő egy másik akármilyen közszereplőnek azt mondja nyilvánosan: „b.szd meg a zsidó k.rva anyádat" -- akkor ebből nagy valószínűséggel nem azt hozza ki a mai sajtó, hogy trágár volt XY, hanem hogy zsidózott.
Mindenről szó esett már, de visszatérve a fordítási problémára: az angolban (legalábbis a brit és az ausztrál angolban) a cunt szót használják ugyanígy. Szó szerint azt jelenti, hogy pina, de amikor valakire mondják, akkor a magyar megfelelője inkább az alábbiak egyike lehet:
1. My boss is a cunt. ~ A főnököm egy geci.
2. He made me look like a cunt. ~ Úgy néztem ki miatta, mint egy balfasz.
A személynévi eredetet említve idézzük fel a szakállas viccet:
Egy fiúból folyton viccet űznek, mert az a neve, hogy Geczy Béla. Egy nap kifakad otthon:
- Apa, én nem bírok tovább ezzel a névvel élni, meg akarom változtatni!
- Nem! Nagyapád is Geczy volt, apád is Geczy, és te is Geczy leszel!
@fazajani: nem vona, hanem VONAT, bocs az elírásért
@fazajani: jut eszembe, a különbség a késő, késlehedő és a ratardált között az, hogy a késő, késlekedő (pl. vona) alkalomadtán behozhatja a késését, míg a reardált homunculus sajnos nem...
@Mezőbándi: igazad van, de akkor is nem mindegyik géci-géczi lakos geci:)
@Szörg: akkor a "gecikme" amit késlekedőt jelent, talán a mai magyar (orvosi és nem orvosi) nyelven retardáltat jelenthetne, nem?
@Kormos: ez a "megbaszlat anyád hátán" a románból ered, "futute-n cur pe măta” de persze a románban az anális sexre van utalás. Óh, min emelkedettt röptű intellektuális csevej, inkább abbahagyom:)
@kalamajka1: nahát, beszarok, a végén még kiderül, hogy a gecizők csupa kutúremberek:)
Kedves kollegák, köszönöm érdekes és élvezetes cikketeket. Nem árt, ha a sok geciző faszfej elolvassa, mitől döglik is a légy, ámbár ezek nem sokat olvasnak tudományos igényességgel megírt cikkeket, mert bizonyos IQ és agyi teljesítmény alatt fárasztó vállalkozás.
@phurtoo: Tényleg!
Az "anya" nyilvánvalóan egy nagyon pozitív tartalmú szó.
Míg az "anyád" már nagyonis használható önmagában is kifejezetten negatív indulat kifejezésére... és ezt is csak abból lehet megérteni, ha a teljes mondatot odagondoljuk a tárgy köré.
@Sultanus Constantinus: a "fasz" szónál (és a hozzá hasonlóknál, melyek eredetileg semlegesek) talán vissza kell menni a szólásokig és onnan a csúfolódó szólásokig, amiben használták ezeket (régebben még inkább az egész szólást lehetett hallani, amiből mára lerövidültek és lehet, hogy csak a szó negatív értelmű használata maradt meg, mert "kultúrkörökben" nem illett használni, az egész szólást se).
pl.:
"Olyan buta, mint a petyhüdt fasz. Ez nem férfi, csak egy kis petyhüdt fasz. -> ő csak egy lógó farok -> kis fasz - > fasz" - azért buta, mert nem lehet használni, talán impotens, nem tölti be a szerepét;
de az
"ez fasza kis jármű -> nagyon fasza -> fasza" előfordulásakor a jelentése jó értelműre, jól használhatóra változik.
@Sultanus Constantinus: rosszul fogalmaztam mert nem kimondottan rosszindulatút hanem a rosszindulattal határosan ám viszonylag passzívan önzőt jelent. Egy régi példával illusztrálnám: a vágóhídon egy letaglózott bika nem hal bele az áramütésbe de a rosszul méretezett terelőkorlát alatt kigurul és felkel... A nagy rohangálás közepette az egyik kartárs, fehér köpenyben mozdulatlanul megáll a fehér, csempézett falhoz lapulva, a bika elmegy mellette és másokat kerget. Egy másik kartárs magára vonja a figyelmét és az udvaron egy oszlop körül addig szaladgál amíg a bika elszédül és a közben szervezett kommandó kivégzi. Az "egyik" volt a 'fasz' a "másik" a 'geci'. :)
@Szörg: csakhogy az [gedzsikme], megtéveszt az írás.