0:05
Főoldal | Rénhírek
Mondhatta volna szebben, kis lovag...

Miért genya?

Nevezhette volna Simicska Orbánt genyónak vagy genyának is, ugyanúgy értettük volna, de szebb lett volna valamivel.

Fejes László | 2015. február 12.

Hiába ismertettük a tudomány álláspontját a geci eredetéről, mindig akadnak nyelvhasználók, akik kételkednek, és úgy vélik, ők az igazság birtokosai. Cikkünk alatt több ilyen hozzászóló is megjelent, ám volt közöttük egy olyan, amelyik legalább elgondolkoztató volt:

Nem értek egyet, amikor általános iskolába jártunk, akkor felváltva használtunk a „geci”, „genyó” és „genya” alakokat.

Feltehetőleg a „genny” szóból ered tehát, amit valószínűvé tesz a kétféle testnedv hasonló színe és állaga.

Mindenekelőtt arra kell felhívnunk a figyelmet, hogy mielőtt egy új etimológiával állnánk elő, illik az előző etimológiát megcáfolni, de legalábbis gyenge pontjaira rámutatni. Ezt nem lenne könnyű, hiszen a Geci mint a Gergely becéző formája jól adatolt, a párhuzamos jelentések pedig meglehetősen meggyőzőek.

Olvasónk fejtegetése például sem hangtanilag, sem jelentéstanilag nem támasztható alá. Miért lenne az ny-ből c? Ilyen hangváltozás nem szokott bekövetkezni. Meg kellene tudni mondani, minek az analógiájára változott a szóalak. A jelentésváltozás szempontjából pedig akkor lenne elfogadható, ha a geci és a genny esetében is (de legalább az egyiknél) ki tudnánk mutatni, hogy valahol valamilyen környezetben a másik jelentésében, vagy legalább hogy valamelyik szélesebb, például ’mindenféle testnedv’ jelentésben fordul elő. Ilyenről azonban nem tudunk, sőt, olyanról sem, hogy a genyó vagy a genya a genny elsődleges ’gyulladásnál keletkező váladék’ jelentésében fordulna elő. Olvasónk elképzelése tehát biztosan nem állja meg a helyét, mégis érdekes, hogy kapcsolatot feltételez e szavak között – talán nem alaptalanul.

A genyó és a genya esetében nincs okunk azt feltételezni, hogy eredetük különböző lenne, de ennek megfejtéséről nem tudunk. Természetesen nem zárhatjuk ki, hogy jövevényszóról van szó, és a szókincsnek ebben a rétegében elsősorban cigány szóra gyanakodhatnánk.Megkérdeztük Tálos Endrét, a cigány nyelvek egyik vezető szakértőjét, és ő sem ismer olyan szót, amiből származhatna – ő is úgy véli, hogy a gecivel függ össze.

Olvasónk helyesen figyeli meg, hogy a geci és a genny (illetve a genyó és a genya) személyre vonatkoztatva igen hasonló jelentésű, elsősorban a vele jelölt személy rosszindulatúságát, gonoszságát fejezi ki. Sőt például a geciláda ~ gennyláda esetében sem tudunk különbséget kimutatni. Ez mind amellett szól, hogy e szavaknak van valamilyen szótörténeti kapcsolatuk, még ha egészen más is, mint amilyet kommentelőnk feltételez.

A genny kifejezetten szép látvány is lehet – ha megfelelő képalkotási módszereket használunk
A genny kifejezetten szép látvány is lehet – ha megfelelő képalkotási módszereket használunk
(Forrás: Wikimedia Commons / Yale Rosen / CC BY-SA 2.0)

Közismert jelenség, hogy az eufemizmus számos esetben úgy működik, hogy a tabunak minősülő kifejezést egy másik, hasonló kifejezés váltja fel: a kutya életbe az a kurva életbe, a kutya fülét a kutya faszát, az az iskoláját az az istenit helyett. Mivel a geci nagyon erős tabu, ennek használatát könnyen felválthatta a hasonló kezdetű genny. A genny tulajdonképpen nem tabuszó, elsődleges jelentésében gyakorlatilag megkötések nélkül használható (talán a terített asztal mondható kivételnek), de emberre használva mégis erős: enyhítésére szolgálhat alaki torzítása, hajlítása.

Mivel ez inkább csak ötletelés, megkérdeztük Kis Tamást szlengkutatót is, mennyire tartja meggyőzőnek elképzelésünket. Elmondása szerint a genyó és a genya eredetét ő sem ismeri, de ő is hasonló irányban gondolkozna. Szerinte már akár egy szókezdő hang is elég ahhoz, hogy egy szó a másik helyébe lépjen. Szerinte az -a ~ -ó ingadozásra más példa is van, és a -nya, illetve -nyó végű szavak szolgálhattak mintául a genny ilyen torzulásához. Valóban, a rusnya, a satnya vagy a tunya erős negatív érzelmi töltettel rendelkező melléknevek, a genyó létrejöttében Kis Tamás szerint elsősorban a hernyó (’heroin’ jelentésben is használatos!), szerepet játszhatott a gúnyos tájnyelvi gányó ’dohánykertész’, a cigány eredetű hóhányó ’szélhámos’ vagy a jelentésében távolabb álló bunyó, illetve hunyó, távolabbi párhuzamként pedig a lotyó és a suttyó. (Tálos Endre a vinyó szót említette – ő ’Windows’ jelentésben ismeri, mi viszont ’winchester’ jelentésben.)

Ez biztosan vinyó
Ez biztosan vinyó
(Forrás: softicons.com / Mihaiciuc Bogdan)

A genya és a genyó tehát minden valószínűség szerint a személyre használt geci enyhítésére használt genny torzult alakja. Ez magyarázhatja azt is, hogy ha a gennyből származik is, miért nem használatos annak elsődleges jelentésében.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
4 éve 2015. február 12. 22:02
1 kepesjános

A hasonlóságon alapuló eufemizmus speciális esete, amikor a két szó ugyanúgy kezdődik, megijesztgetjük a hallgatót, hogy kimondjuk a tabuszót, aztán a végül mégiscsak elkanyarodunk. Az idézett példákon kívül ilyen a "bassza meg" helyett "basszuskulcs", "az istenit" helyett "az istókját", "a teremtőjét" helyett "a teremburáját", "teringettét", stb.

A másik megjegyzésem, hogy sokszor nem kell, hogy a káromkodásban használt szitokszónak nem muszáj megfejthető jelentéskapcsolatban állnia a jelölttel, elég, ha megbotránkozást keltő intenzitását viszi át rá. Ilyenek a szexualitással kapcsolatos káromkodások, a "szar", "szemét", "disznó", "dög", "rohadék", "segg", "állat", "barom", "köcsög" stb. -- tudjuk, hogy utálatos szavak, ezt az erőteljes elutasítást kívánjuk átragasztani a jelöltre.