Miért para?
„Szeretünk parázni, mert finom és sok benne a vitamin.” Miért hangzik ez a mondat ijesztően?
Tamás nevű olvasónk kérdezi:
Honnan ered a „para”, mint szleng kifejezés? Egyáltalán: hol lehet utánanézni szleng szavak etimológiájának?
A para szót mi két jelentésben ismerjük, viszont mindkettő eredetét világosnak találjuk. Az egyik jelentés a ’paradicsom’ (kizárólag a növény), és ez a paradicsom szó rövidülésével keletkezett. Feltehetően nem ez okoz gondot olvasónknak, hiszen itt a megoldás nagyon kézenfekvő: a két szó jelentése megegyezik.
(Forrás: Wikimedia Commons / Letrek / GNU-FDL 1.2)
A megfejtés a másik esetben sem sokkal nehezebb, bár itt már némi jelentésmódosulás is történt. Itt is rövidülésről van szó, a paranoia ’üldözési mánia’ szó rövidüléséről. Bár a görög paranoia eredetileg mindenféle elmebetegséget jelentett, ma már inkább olyan betegségekre használják, melyek túlzó, irracionális félelemmel járnak, miközben a gondolkodási képesség nem sérül. A félelem gyakran az üldöztetés érzésével társul, innen a betegség magyar neve.
A szleng (vagy ma már inkább csak egyszerűen beszélt nyelvi) para azonban nem erre a betegségre utal, hanem egyszerűen ’félelem’, vagy még inkább ’félelmetes helyzet’, ’félelmet kiváltó dolog’ jelentésű. Ebből aztán a ’félelmetesen ciki’, ’félelmetesen rossz’ árnyalat is fejlődött. A jelentése nem mindig egyértelmű, ha azt mondjuk, hogy „ez a film nagyon para”, az jelentheti azt is, hogy ’nagyon (talán túlzottan is) izgalmas’, de azt is, hogy ’rettentően rossz, ciki’. Ha azt mondjuk, hogy „Józsi nagyon para”, akkor arra utalunk, hogy borzasztóan viselkedik, borzasztóakat mond – nem ő fél, hanem (képletesen vagy szó szerint) félelmet kelt. Példánkban tehát Józsiról nem azt állítjuk, hogy paranoiás, de adott esetben utalhatunk arra, hogy valóban elmebetegként viselkedik – persze lehet, hogy éppen üldözési mániája van, de lehet egészen más is. A lényeg az, hogy viselkedésével másokban vált ki félelmet, de legalábbis aggodalmat.
Tamás azt is kérdezi, hogy hol lehet utánanézni a szlengszavak eredetének. Nos, a kérdés jogos, hiszen az etimológiai szótárak általában nem foglalkoznak szlengszavakkal, sőt, a köznyelvi szavak szlengbeli jelentésével sem. Ha ilyenek be is kerülnek, azok idővel vagy kikopnak a nyelvhasználatból, vagy kitörnek a szlengből, és általánosabbá válnak. A szlengszótárak viszont általában megelégednek a jelentés közlésével, a kifejezés eredetére nem fordítanak figyelmet. Ez azért is lehet, mert a szlengszavak eredete általában vagy nagyon egyértelmű, vagy nagyon homályos – az első esetben felesleges a magyarázat, a második esetben pedig legfeljebb annyit tudunk odaírni, hogy nem ismerjük eredetét.
Például a király ’remek’ könnyen érthető abból, hogy a király az első, kiemelt az ország lakosai közül. Ma az is egyértelmű számunkra, hogy a sirály ’remek’ egyértelműen a király mintájára, illetve annak eltorzításával jött létre. De például ha a király csak szűk körben terjedt volna el, a sirály viszont széles körben (vagy ha a király kiveszett, de a sirály megmaradt volna), akkor szinte lehetetlen lenne megmondani, honnan kapta a sirály ezt az új jelentést.
Éppen ezért sajnos olvasónknak egyetlen kiadványt sem tudunk ajánlani. De ha éppen lenne is ilyen, mivel a szleng gyorsan változik, e kiadvány is gyorsan elavulna. Az ilyen szótárak kiadása nem is valószínűsíthető tehát – sirály lenne viszont ilyen honlapot látni.