A fene se érti ezt a bikfanyelvet!

Nem látjuk a bikfától az erdőt? És egyáltalán: milyen nyelven beszél egy fa?

Furcsa észrevenni, hogy némi szaktudás birtokában milyen egyszerűen fejthetőek meg bizonyos nyelvi kérdések, melyek, úgy tűnik, az egyszerű nyelvhasználók számára rejtélyesek. János nevű olvasónk például az alábbi kérdést teszi fel:

Egyszerű a kérdésem: mi az a bikfa, milyen nyelv a bikfanyelv és mi köze a kettőnek egymáshoz?

A nyelvész számára könnyű a válasz: a bikfa nem más, mint a bükkfa: a magyarban az ü szinte mindig i-ből jött létre (persze ha nem eleve ü-vel került a szó a magyarba), így feltehető, hogy az i-s a korábbi változat, mely szinte ki is veszett a nyelvből, szélesebb körben tulajdonképpen csak a bikfanyelv kifejezésben él.

A Google szerint a bikfanyelv a leggyakoribb változat (kb. 1300 találat), valamivel kevesebb a bikkfanyelv (kb. 1000 találat) – jóval ritkább a bükkfanyelv (kb. 300 találat), míg bükfanyelvre csak egy találat van (elírás is lehet).

Az már nem a nyelvhasználók, hanem a szótárszerkesztők hibája, hogy ez szinte sehonnan nem deríthető ki, mert a szótárakban sehol sincs bik(k)fa szócikk. Merthogy a helyesírás szerint bikkfanyelvnek írandó, annak ellenére, hogy a *bikk önállóan nem fordul elő. A szabályzat szótári részében nem szerepel, az Osiris-féle Helyesírásban is csak a bükkfa alatt található meg (ahol, ugye, csak olyan keresi, aki legalábbis gyanít valamit) – egyedül az Akadémiai Kiadó Magyar helyesírási szótárában találjuk meg az ábécé szerinti helyén.

Maga a bükk szó a TESz. szerint minden bizonnyal jövevényszó, de nem tudjuk, milyen nyelvből – török párhuzamai további vizsgálatot igényelnek, német vagy szláv származtatása hangtani okokból zárható ki.

Nincs önálló szócikke A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában (TESz.) sem, csak a bükkfanyelvű szócikkben találjuk meg – tehát akkor, ha már kitaláltuk eredetét. Szerencsére a szótár tisztázza, mit jelent a bükkfanyelv(ű), és miért.

A bükkfanyelvű szó csak a 19. század végén bukkan fel, eredetileg azt jelentette, hogy ’magyarul rosszul tudó’, a 20. század elején viszont már ’nehézkes beszédű’ jelentésben használták. A TESz. magyarázata szerint az előtag a bükkfa keménységére, merevségére utal. Hasonló szemléleten alapuló kifejezése a majd beletörik a nyelve ’alig tudja kimondani, kiejteni’, botnyelv ’idegen nyelv’, fanyelvű ’akadozó nyelvű, hebegő’. A bükk(fa) hasonlóan becsmérlő jelentésben megjelenik más kifejezésekben is: bikfagatya ’házi szövésű durva vászonból készült megkeményített, hamuval, zsírral kikészített gatya’, bikkfagatyás ’esetlen paraszt beszédű’, bikfaharisnya, bikfanadrág ’durva csepűvászonból varrt nadrág’, bikfa-ember ’esetlen, faragatlan ember’, illetve bükfejes, bükfejű ’konok; nehéz felfogású’.

Korpuszunkban ü-s változat nem fordul elő, csak i-s.

Érdekes módon a TESz. nem tér ki a bik(k)fanyelv formára, pedig erről már 1939-ből van adatunk:

Nyílik az ajtó, betoppan két csendőr, megállnak az ajtóban, azt mondja az egyik:

– Bune zuá.

– Mit nyefeg ez itt össze-vissza? – fordul a bíró a törvénybíróhoz.

– Tán köszönt, vagy mi a nyavalya.

– Vajjon? Azt mondta vóna? Hívjátok be csak a baktert. Ü tud vélük beszílni, én nem tudok – kiköpött. Oldalvást. – A fene ért ezen a bikfanyelven.

A szövegben a csendő románul köszön (Bună ziua! ’Jó napot!’), ezt nem érti a bíró. Itt tehát ’idegen nyelv’ jelentésben szerepel a szó.

Hasonló jelentésben találjuk meg 1970-ben:

Hivek (hangja) : Alleluia: regna terrae, gentes, linguae, conlaudate dominum: quem adorant caeli cives in paterno solio: deo gratias dicite eia...

Kókler : Akkurátusan kajátogatják!

Lacikonyhás : Kántálós-formán!

Medvés : Megadják a módját!

Lacikonyhás : Meg. De miféle bikkfanyelven ántánténáznak?!

Mutatványos gazda : Az angyalok nyelvén.

1989-ből azonban már van olyan adatunk, ahol biztosan más a jelentés:

Eltelt tíz-tizenöt év, a dolog egy kicsit unalmassá kezdett válni, a megbonthatatlan Prágában, majd Lengyelországban is csak üggyel-bajjal vált újra megbonthatatlanná, és a nép is ráunt egy kicsit a dobozra. Mákonynak már kevés volt, hogy a kép mozog, amikor az élet áll. A főideológusok beszédei semmi izgalmat nem váltottak ki a háziasszonyokból. A kommentátorok nem voltak elég szépek, bikkfanyelven hazudtak, és a közönség sokat fintorgott. Ez így nem mehetett tovább. A párt megérezte, hogy a nép előbb-utóbb észre tér és akkor bajok lesznek. Valami új után kellett nézni. De mit lehet ilyenkor csinálni? Elő kell venni a tiltott gyümölcsöt.

Itt nyilván nem arról van szó, hogy a kommentátorok idegen nyelven beszéltek, hanem arról, hogy érthetetlen szaknyelven. Elsősorban a jogi, hivatali szaknyelvre szokás használni.

adbox::7::

Ugyanebből az évből van olyan találatunk is, ahol már egyértelmű, hogy  ’szaknyelv, szakzsargon, „hivatali műnyelv”’ jelentésben fordul elő a szó:

Szógyűjtő szenvedélye és nyelvi memóriája szó szerint mindenre kiterjed, a legelső szórványemlékektől a latinnal kevert szövegemlékekig, a Biblia-fordítások és hitvitázó prédikátorok ékes magyar nyelvétől a kései századok szépirodalmi alkotásainak jellegzetes stílusfordulataiig, a gyermekmondókáktól vagy az archaikus imádságoktól a tájszavakon át az argóig, az első magyar grammatikácskáktól a nyelvi halandzsákon át a hivatalos bikkfanyelvig vagy a filozófiai műszavakig stb.

Persze az ’idegen nyelv’ > ’szakzsargon’ jelentésváltozás nem csupán azért következhetett eb, mert mindkettő érthetetlen, hanem azért is, mert a szakszavak gyakran idegen eredetűek. A bik(k)fanyelv ma már nem igazán bukkan fel ’idegen nyelv’ jelentésben, ’(hivatali, jogi) szakzsargon’ jelentésben azonban még ma is találkozhatunk vele. Mivel ebben az esetben is nehézkes, kevéssé hajlékony, rugalmatlan nyelvről van szó, melybe könnyen beletörik az ember nyelve, a kifejezés még ma is annyira motiváltnak tűnhet, hogy azt is gondolhatnánk: eleve ebben a jelentésben alakult ki.

Kapcsolódó tartalmak:

• Bakfitty!
• Ékes-e az ékszíj?
• Híre-hamva se maradt az írmagnak?
• Mi az a herót?
• Mi az a suttyom?
• Mi az a panyóka?
• Mi az a garmada?

Hasonló tartalmak:

• Macska ellen macskafű?
• 7 furcsaság 1 szótárból
• A macskanyomtól a macskaragig
• A medvemacskától a macskamedvéig
• Egy nagyon furcsa nyelv

Hozzászólások (4):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)