Miért tipli?
A tipli két jelentése ellentétesnek tűnik: az egyik a beszorulást segíti, a másik éppen a távozásra utal. Lehet-e közük egymáshoz?
Sarolta nevű olvasónk kérdezi:
Mi köze a tiplinek a tiplizéshez?
Sarolta bizonyára arra gondol, hogy a tipli ’csavar beillesztésére szolgáló ék, alátét vagy hüvely’ szónak mi köze van a tipli ’lelépés, meglógás, szökés’ szóhoz – a tiplizik ige is kötődhet mindkét jelentéshez, bár meglátjuk, hogy a hasonló jelentésű, ám különböző szófajú szavak viszonya nyelvtörténeti szempontból különböző.
A tipli ’ék’ stb. jelentésben A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint az ausztriai német Dippel ~ Dübel ~ Tippel szóból származik, jelentése a magyarban megfigyelhetőhöz hasonló (mind a magyarban, mind a németben használatos ’dudor, daganat’ jelentésben is). Az irodalmi németben ’pont, petty’ jelentésben fordul elő.
(Forrás: Wikimedia Commons / Poco a poco / CC BY-SA 3.0)
A ’szökés’ stb. jelentésű tiplivel a TESz. nem foglalkozik (feltehetően azért, mert szlengkifejezés), ám megemlít egy másik, alacsonyabb nyelvi rétegekben használatos (a TESz. szóhasználata szerint argó) tiplit: ennek jelentése ’erősen, vastagon’. Erről azonban csak annyit mond, hogy kétséges, hogy eredetét tekintve köze legyen az ’ék’ stb. jelentésű tiplihez.
A ’szökés’ jelentésű tipliről a Szabó Edina A magyar börtönszleng szótára című munkájából tájékozódhatunk. Eszerint a német tippeln ’megy, vándorol’ ered a magyar tiplizik ’megszökik, elmenekül’, és ebből vonták el a tipli ’szökés, menekülés’ főnevet. (Ebben az esetben tehát a tiplizik csak látszólag képződik a tipliből, valójában a fejlődés iránya fordított.)
Felmerülhet persze a kérdés, hogy van-e köze a német tippeln ’megy, vándorol’ igének a Dippel ~ Dübel ~ Tippel főnévhez. Úgy tűnik, nincs: a tippeln a tippenből képzett szó, az pedig ’ujjbeggyel vagy lábujjheggyel könnyedén megérint’ jelentésű, eredetét tekintve pedig hangutánzó jellegű. Ezzel szemben a Dippel ~ Dübel ~ Tippel már az indoeurópai alapnyelvben megvolt *dheubh-, *dhubh- formában, ’ék’ (illetve igetőként ’üt’) jelentésben.
Meg kell még említeni, hogy a magyar Wikipédia szerint a tipli használatos ’betörés’ jelentésben is, ám ezt hiteles forrásból nem tudjuk alátámasztani.
Részlet Török Sándor : A szemtanú naplója című művéből :"Vodicska úr kitűnő ember, ő szolgált itt a magyar uralom alatt egy-két évet, azután húszat a csehek alatt, s most átvették. És a legszebb benne, hogy az utas valami szerkezet felől érdeklődve megkérdi: ez is csak úgy a sóba van építve, vagy tiplibe? - És Vodicska úr kijavítja az utast: igen, kérem, ez a facsapba van erősítve. Az utas elszégyeli magát. Ez az ember nem író, hanem bányatiszt, és húsz évet szolgált a csehek alatt és Vodicska - és facsapnak hívja a tiplit."
érdekes, h nem hangzik el se a TIPEG,
se a TIPOR (aminek jelentése 'szorít, nyom')
a szakmai nyelvhasználat itt bezavarhat. a képen látható "tipli" sokak szerint dübel, "magyarul"