0:05
Főoldal | Rénhírek

Mi az a merkel?

Olvasónkban gyermekkori emlékeket ébreszt a német kancellárasszony. Nem egyértelmű, hogyan merkelnek Erdélyben.

Fejes László | 2014. március 19.

Magdi nevű olvasónk egy nyelvjárási kifejezés eredete iránt érdeklődik.

Kérdésem az, hogy találkoztak-e valaha a "merkelni" kifejezéssel olyan értelemben, hogy "duzzogva csúnyán visszanézni"? (Merkel asszony nevét hallván mindig mosolyognom kell magamban mert neve a gyerekkori szidásokra emlékeztet..) Honnan eredhet ez a "magyar" kifejezés? Anyám Erdélyből hozta magával ezt a szót, és akkor használta, ha megszidott valami miatt, amire azután én "csúnyán" néztem vissza, mert gondolom nem éreztem vétkesnek magam az adott helyzetben..:) Előre is köszönöm a választ.

Sajnos be kell vallanunk, hogy a kifejezéssel eddig nem találkoztunk, és a rendelkezésünkre álló szakirodalomban sem találtuk sok nyomát. A megoldás azonban annyira kézenfekvőnek tűnik, hogy feltételezésünket meg merjük osztani olvasóinkkal.

A történeti korpuszban is csak két példát találtunk igei alapú használatra:

A gyermekek 35. cm. kanavát, 16-os piros pamutot és tompa merkelőtűt szereznek be.

illetve

(Bejön, egy pár merkelt férfi házicipőt hoz be.)

Ezek közül a merkelőtű szerepel a Magyar értelmező kéziszótárban is, ’kézimunkához használt vastagabb, nagyobb lyukú tű’ a jelentése. A szótár azt is megadja, hogy a szó a merkel ’betűt hímez’ német szóból származik. A merk- igető jelentése ’megjelöl, feljegyez, megjegyez, észrevesz, észrevétet’, ehhez kapcsolódik a magyar -el képző. (A Merk főnév jelentése ’jel, jelzés’.) A szó tehát a ’hímzéssel megjelöl’ jelentésből kaphatta a ’hímez’ jelentést.

Az Új magyar tájszótár a merkel szót az alábbi jelentésekben ismeri: 1. ’mereven, feszülten néz, figyel’; 2. ’sír’; 3. ’hímez; keresztöltéssel hímez’.

Az olvasónk által felidézett ’duzzogva, csúnyán (vissza)néz’ azonban aligha ezzel a jelentéssel függ össze. A merk- igének azonban van egy másik jelentése is: ’figyel’. Az már könnyen érthető, hogy ebből hogyan alakul ki a ’néz, bámul’ jelentés, ami könnyen specifikálódhat pl.  ’csúnyán néz’ jelentéssé. Lehet, hogy ez a jelentésszűkülés már az átadó német nyelvjárásban végbement, lehet, hogy csak a magyar nyelvjárásokban, de az sem lenne kizárható, hogy olvasónk édesanyja még a sokkal általánosabb ’néz’ jelentésben használta – mivel azonban olvasónk csak ilyen különleges helyzetekben találkozott vele, úgy értette, hogy jelentése kifejezetten ’csúnyán néz’. Ennek ellentmond az, hogy ’sír’ jelentésben is előfordul. Ez a jelentés rejtélyes is lehetne, ám ha nem is a szakirodalomban, de találtunk adatot arra, hogy ’haragosan farkasszemet néz’ jelentésben is használják. Ez egyfelől megerősíti az olvasónk által megadott jelentést, másfelől támpontot ad ahhoz, hogyan alakulhatott ki a ’sír’ jelentés: ’haragosan néz’ > ’haragszik, haragos’ > ’dühében sír’ > ’sír’.

Merkel merkel
Merkel merkel
(Forrás: Wikimedia Commons / European People's Party / CC BY 2.0)

Angela Merkel vezetékneve azonban egészen más eredetű: a Mark ’határterület, (határ)őrgrófság’ jelentésű Mark szóval függ össze. (Ez van meg pl. Ausztria régebbi Ostmark elnevezésében.)

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (10):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
9 éve 2014. november 2. 21:00
10 Kazigobe

Székelyföldön, Udvarhely környékén a "merkelős" felvágóst, rivalkodóst jelent. Létezik merkelős autó, ami leginkább a minél nagyobb hivalkodóbb terepjárókat takarja és van merkelős ember is, aki általában felvágós gazdagabb személyt jelent.

9 éve 2014. október 23. 12:54
9 Ludwig

Gárdonyi Géza

A falábu ember.

"A kisebbik gyerek, - kétéves leány, - sírt, ordítozott. Mert elesett és megütötte az orrát.

A nagyobbik, mintha nem is hallotta volna, vesszőt faragott konyhakéssel.

Éppen delet harangoztak.

- Gyertek velem, - szólt morcosan az öregasszony.

Megfogta a kisebbik kezét és vezette:

- No ne bőgj, ne merkelj! "

10 éve 2014. március 25. 19:28
8 Fejes László (nyest.hu)

@Ludwig: Kár ezen vitatkozni, hiszen láthatjuk, hogy a jelentés sokkal tágabb körben mozog. Ilyenfajta eltérések egy-egy szó használatában akár szűkebb közösségekben is lehetnek.

10 éve 2014. március 20. 21:18
7 Krizsa

@baloch: A magyar gyökszavak: mar, mar (magasság, a ló 'kinézete'), már (máris), mer (merészel), (ki)mer, mér (méricskél).

Az -xk rag / képző a kozmopolita: folyamatos-gyakori jelentést adja hozzá a szavakhoz, pl. marok (kéz).

S ebből lett később a magyar tsz 'k' jele, meg az ige 1. szám, 1. személyű igeragja is).

Ez azt jelenti - amit sok más példán is kielemezhetünk - hogy a székely egy korábbi, protomagyar nyelv, ami korábbi nyelvtani szerkezeteket (is) őriz.

A mer(e)k-el - a folyamatosan mérges állapot - "kijelzése".

A merkantil - kereskedés is nyilván "fogom-viszem".

A héberben nagyon gazdag szóbokra van az MR váznak, még a magyarnál is gazdagabb, de ott is minden szónak köze van a 'marással-marakodással". Persze minden (biztosan nagyon sok) eurázsiai nyelvben is ugyanez a helyzet az MR (mrrr-morog) vázzal.

Az IND-FNN nyelvészet öntudatosan beleveszi a "nyelvcsaládjainak" definiálásába a nyelvtani jelenségeket, miközben

még soha nem elemezte azok kronológikus kifejlődését. Ezt csak olyan "gondolom-formán" veszi bele. Mert a mai nyelvtanok kifejezetten újkoriak: a nyelvek régmúltjában a mai nyelvtani jelenségek még nem voltak kifejlődve. Tehát a több, mint 3-4000 évvel ezelőtti nyelvállapotokat csak (esetleg) a már flektált, de mindenesetre még ragozatlan szavakra lehet(ne) alapozni.

10 éve 2014. március 20. 15:30
6 mederi

@baloch:

Nekem azért tetszik a "’kézimunkához használt vastagabb, nagyobb lyukú tű’" jelentés, mert átvitt értelemben a "szúrós tekintet (csúnya nézés) és a tágra nyíló szem" megfelel annak, amilyen egy durcás, síró gyermek nézése lehet..:)

10 éve 2014. március 20. 14:09
5 baloch

@mederi: Ha a csúnyán néző gyerek merkel, akkor a "mérgel" = "mérgesít" kifejezéssel nem lehet kapcsolatban? A "Ne merkelj!" = "Ne mérgesíts!" számomra elképzelhetőnek tűnik.

Ez a cikkben nem merült fel, mégis kézenfekvő magyarázat lehet. Székely nagypapám is mondott időnként érdekesen csűrt szavakat, melyekben a hangalak kissé más volt, s így furcsának tűnt.

Van még ugyan egy latin "mercatans" (kereskedő) szó is, melynek töve hasonló, de az a markotányos szavunk előzménye.

10 éve 2014. március 20. 09:18
4 El Vaquero

Na, ilyen sem volt még, beállok Krizsa mellé a sarokba.

10 éve 2014. március 19. 22:33
3 El Vaquero

/MODERÁLVA/

10 éve 2014. március 19. 19:55
2 Ludwig

Tisztelt Tanár Úr!

Kérem, engedje meg, hogy anyanyelvjárási kompetenciám alapján bälévartyogjak.:-)

Az Új Magyar Tájszótárban szereplõ tárgyatlan merkel ige 2. jelentése nem egészen pontos: a pejoratív märkël szó kisgyermek bõgését jelenti, tehát bõgõmasinák märkëlnäk. :-)

Rancz Teréz 2007. Kézdialmási tájszótár. Budapest, ELTE Magyar

Nyelvtörténeti, Dialektológiai és Szociolingvisztikai Tanszéke,

27.

Szinnyei József: Magyar Tájszótár, Nap Kiadó, Reprint sorozat,

2003, 1441-1442.

Üdvözlettel:

Jahnel, Ludwig

10 éve 2014. március 19. 16:18
1 mederi

Köszönet a részletes cikkért!:) Merkel asszony is megnyugodna, ha elolvasná, bár a képen egy kicsit merkelni látszódik..:D