Mi az a merkel?
Olvasónkban gyermekkori emlékeket ébreszt a német kancellárasszony. Nem egyértelmű, hogyan merkelnek Erdélyben.
Magdi nevű olvasónk egy nyelvjárási kifejezés eredete iránt érdeklődik.
Kérdésem az, hogy találkoztak-e valaha a "merkelni" kifejezéssel olyan értelemben, hogy "duzzogva csúnyán visszanézni"? (Merkel asszony nevét hallván mindig mosolyognom kell magamban mert neve a gyerekkori szidásokra emlékeztet..) Honnan eredhet ez a "magyar" kifejezés? Anyám Erdélyből hozta magával ezt a szót, és akkor használta, ha megszidott valami miatt, amire azután én "csúnyán" néztem vissza, mert gondolom nem éreztem vétkesnek magam az adott helyzetben..:) Előre is köszönöm a választ.
Sajnos be kell vallanunk, hogy a kifejezéssel eddig nem találkoztunk, és a rendelkezésünkre álló szakirodalomban sem találtuk sok nyomát. A megoldás azonban annyira kézenfekvőnek tűnik, hogy feltételezésünket meg merjük osztani olvasóinkkal.
A történeti korpuszban is csak két példát találtunk igei alapú használatra:
A gyermekek 35. cm. kanavát, 16-os piros pamutot és tompa merkelőtűt szereznek be.
illetve
(Bejön, egy pár merkelt férfi házicipőt hoz be.)
Ezek közül a merkelőtű szerepel a Magyar értelmező kéziszótárban is, ’kézimunkához használt vastagabb, nagyobb lyukú tű’ a jelentése. A szótár azt is megadja, hogy a szó a merkel ’betűt hímez’ német szóból származik. A merk- igető jelentése ’megjelöl, feljegyez, megjegyez, észrevesz, észrevétet’, ehhez kapcsolódik a magyar -el képző. (A Merk főnév jelentése ’jel, jelzés’.) A szó tehát a ’hímzéssel megjelöl’ jelentésből kaphatta a ’hímez’ jelentést.
Az Új magyar tájszótár a merkel szót az alábbi jelentésekben ismeri: 1. ’mereven, feszülten néz, figyel’; 2. ’sír’; 3. ’hímez; keresztöltéssel hímez’.
Az olvasónk által felidézett ’duzzogva, csúnyán (vissza)néz’ azonban aligha ezzel a jelentéssel függ össze. A merk- igének azonban van egy másik jelentése is: ’figyel’. Az már könnyen érthető, hogy ebből hogyan alakul ki a ’néz, bámul’ jelentés, ami könnyen specifikálódhat pl. ’csúnyán néz’ jelentéssé. Lehet, hogy ez a jelentésszűkülés már az átadó német nyelvjárásban végbement, lehet, hogy csak a magyar nyelvjárásokban, de az sem lenne kizárható, hogy olvasónk édesanyja még a sokkal általánosabb ’néz’ jelentésben használta – mivel azonban olvasónk csak ilyen különleges helyzetekben találkozott vele, úgy értette, hogy jelentése kifejezetten ’csúnyán néz’. Ennek ellentmond az, hogy ’sír’ jelentésben is előfordul. Ez a jelentés rejtélyes is lehetne, ám ha nem is a szakirodalomban, de találtunk adatot arra, hogy ’haragosan farkasszemet néz’ jelentésben is használják. Ez egyfelől megerősíti az olvasónk által megadott jelentést, másfelől támpontot ad ahhoz, hogyan alakulhatott ki a ’sír’ jelentés: ’haragosan néz’ > ’haragszik, haragos’ > ’dühében sír’ > ’sír’.
(Forrás: Wikimedia Commons / European People's Party / CC BY 2.0)
Angela Merkel vezetékneve azonban egészen más eredetű: a Mark ’határterület, (határ)őrgrófság’ jelentésű Mark szóval függ össze. (Ez van meg pl. Ausztria régebbi Ostmark elnevezésében.)
Székelyföldön, Udvarhely környékén a "merkelős" felvágóst, rivalkodóst jelent. Létezik merkelős autó, ami leginkább a minél nagyobb hivalkodóbb terepjárókat takarja és van merkelős ember is, aki általában felvágós gazdagabb személyt jelent.
Gárdonyi Géza
A falábu ember.
"A kisebbik gyerek, - kétéves leány, - sírt, ordítozott. Mert elesett és megütötte az orrát.
A nagyobbik, mintha nem is hallotta volna, vesszőt faragott konyhakéssel.
Éppen delet harangoztak.
- Gyertek velem, - szólt morcosan az öregasszony.
Megfogta a kisebbik kezét és vezette:
- No ne bőgj, ne merkelj! "
@Ludwig: Kár ezen vitatkozni, hiszen láthatjuk, hogy a jelentés sokkal tágabb körben mozog. Ilyenfajta eltérések egy-egy szó használatában akár szűkebb közösségekben is lehetnek.
@baloch: A magyar gyökszavak: mar, mar (magasság, a ló 'kinézete'), már (máris), mer (merészel), (ki)mer, mér (méricskél).
Az -xk rag / képző a kozmopolita: folyamatos-gyakori jelentést adja hozzá a szavakhoz, pl. marok (kéz).
S ebből lett később a magyar tsz 'k' jele, meg az ige 1. szám, 1. személyű igeragja is).
Ez azt jelenti - amit sok más példán is kielemezhetünk - hogy a székely egy korábbi, protomagyar nyelv, ami korábbi nyelvtani szerkezeteket (is) őriz.
A mer(e)k-el - a folyamatosan mérges állapot - "kijelzése".
A merkantil - kereskedés is nyilván "fogom-viszem".
A héberben nagyon gazdag szóbokra van az MR váznak, még a magyarnál is gazdagabb, de ott is minden szónak köze van a 'marással-marakodással". Persze minden (biztosan nagyon sok) eurázsiai nyelvben is ugyanez a helyzet az MR (mrrr-morog) vázzal.
Az IND-FNN nyelvészet öntudatosan beleveszi a "nyelvcsaládjainak" definiálásába a nyelvtani jelenségeket, miközben
még soha nem elemezte azok kronológikus kifejlődését. Ezt csak olyan "gondolom-formán" veszi bele. Mert a mai nyelvtanok kifejezetten újkoriak: a nyelvek régmúltjában a mai nyelvtani jelenségek még nem voltak kifejlődve. Tehát a több, mint 3-4000 évvel ezelőtti nyelvállapotokat csak (esetleg) a már flektált, de mindenesetre még ragozatlan szavakra lehet(ne) alapozni.
@baloch:
Nekem azért tetszik a "’kézimunkához használt vastagabb, nagyobb lyukú tű’" jelentés, mert átvitt értelemben a "szúrós tekintet (csúnya nézés) és a tágra nyíló szem" megfelel annak, amilyen egy durcás, síró gyermek nézése lehet..:)
@mederi: Ha a csúnyán néző gyerek merkel, akkor a "mérgel" = "mérgesít" kifejezéssel nem lehet kapcsolatban? A "Ne merkelj!" = "Ne mérgesíts!" számomra elképzelhetőnek tűnik.
Ez a cikkben nem merült fel, mégis kézenfekvő magyarázat lehet. Székely nagypapám is mondott időnként érdekesen csűrt szavakat, melyekben a hangalak kissé más volt, s így furcsának tűnt.
Van még ugyan egy latin "mercatans" (kereskedő) szó is, melynek töve hasonló, de az a markotányos szavunk előzménye.
Na, ilyen sem volt még, beállok Krizsa mellé a sarokba.
/MODERÁLVA/
Tisztelt Tanár Úr!
Kérem, engedje meg, hogy anyanyelvjárási kompetenciám alapján bälévartyogjak.:-)
Az Új Magyar Tájszótárban szereplõ tárgyatlan merkel ige 2. jelentése nem egészen pontos: a pejoratív märkël szó kisgyermek bõgését jelenti, tehát bõgõmasinák märkëlnäk. :-)
Rancz Teréz 2007. Kézdialmási tájszótár. Budapest, ELTE Magyar
Nyelvtörténeti, Dialektológiai és Szociolingvisztikai Tanszéke,
27.
Szinnyei József: Magyar Tájszótár, Nap Kiadó, Reprint sorozat,
2003, 1441-1442.
Üdvözlettel:
Jahnel, Ludwig
Köszönet a részletes cikkért!:) Merkel asszony is megnyugodna, ha elolvasná, bár a képen egy kicsit merkelni látszódik..:D