Remek hetünk volt!!!

A 444 nyelvi ismeretterjesztő tevékenysége nagyon improvizál nekünk, lelkiismeret-fulladásunk lenne, ha nem számolnánk be róla.

Fantasztikus hetet zárunk, hiszen az utóbbi napokban a magyar sajtóban a nyelvi ismeretterjesztés újabb fóruma látszik kibontakozni. A 444 már korábban is megörvendeztettet minket nyelvi csemegékkel, szlengtérképükről be is számoltunk, egyik adatával külön is foglalkoztunk. A héten aztán három cikkükben is nyelvi kérdéseknek jártak utána.

Kedden a magyar megyék és a szomszédos országok nevének eredetét ábrázolták térképen. Sajnos néhány furcsa tévedés is becsúszott. Csak valami galiba okozhatta, hogy Heves megye nevét Forró vasként tüntették fel: a heves ’forró’ ma is jól érthető (bár ma már inkább csak átvitt értelemben, ’indulatos’ jelentésben használjuk), a vashoz semmi köze. Ausztria Österreich elnevezésének jelentése ’keleti birodalom/királyság/ország’, a ’keleti határvidék’ jelentésű német Ostmark vagy latin Marchia austriaca ma nem használatos. Szintén félreértés Szlovákia és Szlovénia közös nyelvűek országa fordítása: a szláv, szlovák, szlovén stb. szavakban valóban a slovo ’szó’ rejlik, és ebből valóban úgy keletkezhetett népnév, hogy azokkal kapcsolatban használták, „akik tudnak beszélni” (szemben pl. a németekkel, akik „némák”) – magában az elnevezésben ’közös’ jelentésű elem azonban nincs. Hasonlóképpen az „... ispán földje” sem találgató meg a nevekben, ez legfeljebb a személyekről elnevezett területek elnevezésének indoklása.

Szerdán újabb térkép következett, melyet szlengtérképnek neveznek ugyan, de valójában a budapesti szlengben használatos helynevek vannak benne feltüntetve. A térkép egy debreceni lista alapján készült (olyan ez, mintha kínai nyelvészek helyett egy amerikai programozó készítené el a kínai írásjelek történeti szótárát – meg lennénk lepve, ha nem Kis Tamás keze lenne valamiképp a dologban), de sajnos a térképre nem került fel minden név, ráadásul a válogatás egyenetlennek tűnik. Például a Margitsziget Szizsé elnevezése felkerült, de a Városliget Lizsé elnevezése nem, pedig mindkettő hasonló módon, a sziget, ill. liget szavak „franciás kiejtését” igyekeznek tükrözni. Ugyanakkor a Fortepanról összeszedtek néhány szép archív felvételt, és ezeket is elhelyezték a térképre a helynevek magyarázatával, így aztán fél óránál többet is eltölthetünk azzal, hogy bejárjuk a várost és megismerkedünk a nevek történetével. Csak remélni tudjuk, hogy a munka nem állt meg, és a térkép folyamatosan bővülni fog.

Csütörtökön már valódi nyelvészeti terepmunka eredményeiről számoltak be: a Való Világból gyűjtöttek ki szokatlan kifejezéseket. Nekünk a pörgetünk egy szalonnát ’találkozni barátokkal és mulatni, bandázni’ népies megfelelője a kedvencünk, de az elszabadult ágyúgolyó, a viszolyoz és a kortársbeszéd is megérdemelne bővebb elemzést. Azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a nyelvi változások nem károsak, nem feleslegesek, sőt, előnyük is lehet.

Kapcsolódó tartalmak:

• Hello, 90!
• Miért mályka?
• Állati helyek Budapesten
• Mi is az a szleng?
• Mi is az a szleng, és kik beszélik?

Hasonló tartalmak:

• Corvin köziek
• Noszvaj és Novaj – mi a különbség?
• Az évszázad párbaja
• Csapágyasra hajt
• Ej, mi a Sénkőaszó?

Hozzászólások (4):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)