Vannak igék, melyeknek alakjuk alapján mást kellene jelenteniük, mégis ugyanúgy használjuk őket. Ráadásul nem feledkezhetünk meg a magyar, az angol, a latin és a holland között felfedezhető figyelemre méltó hasonlóságokról sem.

A nyelvek rokonsága annak köszönhetően bizonyítható, hogy a hangváltozások meglehetősen szabályosan mennek végbe. Persze a kép összekuszálódhat, és a véletlenek is bekavarhatnak – a jelentésváltozásokkal pedig már nincs ennyire egyszerű dolgunk. Enne...

Évtizedeken át április negyedikén ünnepeltük hazánk felszabadulását. A szovjet csapatok megjelenése kétségtelenül hatott a magyar szókincsre is, de nem biztos, hogy úgy, ahogy az első pillanatban gondolnánk.

Nem kétséges, hogy a munka lehet kín, szenvedés, ha annak, aki végzi, nem a kedvére való, és főleg ha kényszerből végzi. A nagyobb európai nyelvek között körülnézve azt találjuk, hogy szép számmal van köztük olyan, amelyben a ’munka’ értelmű szó ered...

„Menj a francba!” – küldjük el egymást melegebb éghajlatra. De vajon hol a francban van ez a franc, hogy a franc essen belé?! Házi szakértőnk ennek járt utána.

A mostani orosz–ukrán politikai konfliktus időben és a virtuális térben is egyre szélesedik. A Wikipédián például a korai keleti szláv államiság történetét tárgyaló szócikk címe körül lángolt fel a vita.

A választásokkal kapcsolatban időnként felmerül a gerrymandering szó – és általában nem kellemes kontextusban. De hogy jön ide a foltos szalamandra? Csalásmódszertani sorozatunk első részét olvashatják.

Olvasónk szerint a magyar etimológiai szótárak elavultak – mi rámutatunk, hogy leghamarabb az az etimológiai szótár fog elavulni, amelyik még csak most készül. Közben az is kiderül, miért nem jó az értelmező-etimológiai szótár.

Ha azt kérdezzük, hogy jelentheti-e ugyanazt az „eper” és az „alma”, akkor a válasz valószínűleg az lesz, hogy : „ilyen nincs!”. Pedig a helyes válasz: „Igen, ’nincs’”! Mindenre persze nincsen magyarázat...

Gyerekcipőben jár-e a magyar szavak eredetének kutatása, ahogy olvasónk állítja? A válaszhoz áttekintjük, hogyan nő fel feladataihoz az etimológia tudománya, és mi a helyzet a magyar nyelvvel kapcsolatban.

A legtöbb -ny végű szó -n végű idegen szavak átvételéből keletkezett. Mivel következetes [n] > [ny] hangváltozás nem zajlott le a magyarban, ezeknek az esetében mindig felvethető, hogy nem lehet-e, hogy az átvétel után képzős szót „láttak bele” ezek...