Legjobb védekezés a támadás: nem fogjuk hagyni, hogy kommentelőink kifogjanak rajtunk, magunk fogunk a magyarázatba, mielőtt bárki fejében megfoganna a gondolat.

Az ’édenkert’ jelentésű „paradicsom” szó már az Ószövetségben előfordul – a növény viszont csak Amerika felfedezése után került Európába. Házi szakértőnk az elnevezés történetéről ír.

Olvasónk darázsfészekbe nyúl, amikor egy darázsfészekkel kapcsolatban a fészer és a fészek szavak eredetéről érdeklődik. Házi szakértőnket azonban nem fogja el a félsz: fény vetül e szavak eredetére és a nyelvtörténeti kutatások módszertanára is.

Időnként jól jöhet, hogy a görög és a latin számnevek különböznek, ám ez sem mindig segít. Ha pedig magyarítani szeretnénk, megint ott vagyunk, ahol a part szakad. A kombinált sportok elnevezéseit vizsgáljuk.

Mikor mondjuk, hogy valakinek hugyozik a szeme? Talán amikor sírva fakad? Éppen ellenkezőleg! Az okok távoli korokig vezethetőek vissza...

A naiv nyelvészkedők gyakran beleesnek abba a hibába, hogy a szavak eredetét, rokonságát tisztán spekulatív úton igyekeznek megtalálni. A szakemberek az ilyen rokonítást csak akkor fogadják el, ha a szó története megfelelően adatolva van, és a hang- ...

Meglepő dolgot fedeztünk fel: a mutyi és a trafik már az etimológiai szótárban is találkozik egymással. De vajon honnan ered ezen új összetett szó két eleme?

Olvasónk szerint a „töltekezik˝szó kellemetlen hangzású, ráadásul helytelenül képzett. Mit szól ehhez szakértőnk?

Miért van egy okiratnak egészen különböző neve a köznyelvben, mint a jogi nyelvben? Szakértőnk arról is elmélkedik, kicsinyít-e a kicsinyítő képző, és ha nem, vajon mit csinál. Filmbetétünkből kiderül, milyen szójátékok hangzanak el New York-i étterm...

A finnugor nyelvrokonság kutatástörténetében kiemelt szerepe van annak az állításnak, hogy egy 15. században élt veronai szerzetes szerint a Tanaisz (Don) felső folyásánál obi-ugorok éltek. Az eredeti forrásban azonban erről szó sincs. Mi okozhatta a...

Kik állítottak elő valódi hernyóselymet Óbudán? Ki volt Árpád vezér főlovásza? Hogyan írjuk a Csepel-sziget melletti Duna-ág hivatalos nevét? Egy tébolydába is ellátogatunk, valamint az úttörőtáborok hangulatát is felelevenítjük Budapest városrésznev...

Három olyan jelenséget vizsgálunk meg Kosztolányi segítségével, amelyekben a nyelv és a lélek összekapcsolódik. Kosztolányi ugyan nem szolgál számunkra tudományos magyarázattal, de az általa naivan leírt jelenségek akár magyarázhatóak is a nyelv és a...

Ha azt mondjuk, hogy az olaszok Olaszban élnek, vagy hogy tavaly Görögben voltunk nyaralni, idén viszont Spanyolba megyünk, a nyelvvédők szigorú pillantásaira számíthatunk. Japánba viszont ők is szívesen elutaznának.

Mit keresnek Budapesten a folyami rákok és a farkasok? Hol ástak el élve valakit a törökök? Hol volt a Hangyatelep és miért nem találjuk már a térképen? Milyen anadrom vándorhal neve jelenik meg a városrészek között, és mi az egyáltalán, hogy „anadro...

Mi közük van a Krisztináknak a krémekhez vagy a Vörös Hadsereghez? Névnapi köszöntőnkben a „kereszt(y)én(y)” szó történetét bogozgatjuk, ellátogatunk Svájcba és Oroszországba, miközben egy pillanatra felbukkan a „boszorkány” és a „járgány” is.