Míg a tavaszi mezők virágai főként sárga színben pompáznak, a tavaszi és kora nyári gyümölcsök pirosak. A sort az eper nyitja, ezt követi a cseresznye és a meggy, majd júniusban a ribizli és a málna következik. Vajon melyik gyümölcsnek van köze a sza...

A dohányzásmentes világnap alkalmából kiderítettük, mi közük a spanyoloknak és a törököknek a dohányzáshoz. Arra is fény derül, miért felelős Medici Katalin és Jósika Miklós. Cikkünkben a hasis és a baglyok is felbukkannak.

A Pityinger László nevet talán sokkal kevesebben ismerik, mint az illető művésznevét. Ő DopeMan, akinek a neve kissé rejtélyes. Mit jelenthet ez a név? – A „man”-t értjük. De mi az a „dope”?

Olvasónk szerint a palócok palotákban szolgáltak, ebből ered a nevük. A nyelvtudomány azonban nem egyszerű ötletekre épít, hanem körültekintően vizsgálja meg a szavak történetét. Szakértőnk lerántja a leplet.

Előfordult már kedves olvasónkkal, hogy úgy ismert magára, hogy közben nem ismert magára? Szerzőnkkel, pontosabban A Wang folyó verseinek szerzőjével pontosan ez történt. Vigyázat, cikkünkben sok szar fog folyni!

Kevés dolog izgatja annyira az egyszerű nyelvhasználót, mint egyes szavak eredete. Nem is csoda, hiszen bizonyos szavak mögött igen kalandos múlt áll. Eretnekség, hamis vádak, szodómia, palatalizáció, házasság és egyéb szörnyűségek házi szakértőnk ír...

Orsi kérdése logikus, ám a nyelv nem úgy működik, ahogy azt Fluor Tomi elképzeli. Bár a nyelv időnként olyannak tűnik, mint a Lego, a valóságban más erők irányítják.

A viaszkosvászon erősen megosztó természetű: van, aki meg nem tűrné a lakásában, és van, aki tetszetősnek és hasznosnak találja. De mit jelent az, hogy viaszkos, és ha köze van a viaszhoz, mit keres benne a k?

Két hasonló hangzású szó között feltétlenül van kapcsolat? És két különböző szófajú között lehet? És mi köze mindennek az íráshoz? Egy olvasói kérdés nyomán ismét szótörténeti kérdésekkel foglalkozunk.

Hogy lehet azonos a huszársas, az egerész vércse, a tarlókánya és az közönséges ölyv? Mit kell tudni a madarak farkáról? A zelnicemeggyet pedig eszik-e vagy isszák? Mi köze van a gyöngyvirághoz és a bűzhöz? Azt is megtudhatjuk, a népi etimológia szál...

Amikor a sportoló fut, felgyorsul a szívverése – ha rekordot ér el, a rajongók szívét is megdobogtatja. Ráadásul azok is szívesen tartózkodnak a futópályán, akiknek semmi keresnivalójuk nincs ott. De hogyan jutottunk el a szívtől a rekortánig?

A világon manapság évente több mint 100 millió állatot pusztítanak el laboratóriumokban, miután kísérleteket végeztek rajtuk. Az angol állatvédők már a XIX. század végén tiltakozni kezdtek az állatkísérletek ellen, holott akkor még csak évi 300 ilyen...

A most megjelent Madárnévkalauzból az derül ki, hogy a magyarban nincs egyetlen finnugor eredetű madárnév sem. Azt is megtudhatjuk, hogyan nem szabad hivatkozásokat készíteni, és mit nem szabad kihagyni a bibliográfiából. A könyvet olvasva elgondolko...

Kétségtelen, hogy a magyarban használjuk az „anno” szót. De vajon mit jelent? A nyelvtörténeti vizsgálódás mellett utánanéztünk annak is, hogyan használják a szót ma.

Fülesbagoly, fürj és gyurgyalag: három titokzatos madár. Hogy melyikük lesz a 2013-as év madara, azt a közönség dönti el. Mi meg elmondjuk, melyikükről mit lehet tudni – etimológiai szempontból.

Hogy kerültek a finnbe és más rokon nyelvekbe azok a szavak, melyeknek nyomuk sincs a magyarban? Nincs ebben semmi rejtély: máshonnan. De lehet, hogy már a kérdés is rossz, ugyanis a magyarból is veszhettek ki szavak...

Van-e különbség Macedónia és Makedónia között? Honnan ered a két, hasonló alakú és hasonló – ha nem azonos – jelentésű szó? Ha különbözik a jelentésük, miért pont azt jelentik, amit, és nem fordítva? És a magyarokon kívül kiknek jelent ez problémát?

Lehetséges-e, hogy egy szót mindenki (vagy a többség, esetleg jelentős kisebbség) rosszul használ? Aligha: ilyenkor azt kell mondanunk, hogy a jelentés megváltozott. És ha meg is változott, mihez képest? Nyelvi kérdésekben jobb óvatosan véleményt nyi...

A tavaszi napforduló környékén már elég melegek a napok ahhoz, hogy előbújjon az erdők alját lilává varázsoló ibolya. Ez a virág olyan gyakori és közönséges, hogy már a kis gyerekek is felismerik. De vajon miért nevezték ugyanezt a virágot csupán két...

A tavasz egyik kiemelkedő egyházi ünnepe Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. A röviddel a tavaszi napéjegyenlőség után, március 25-én ünnepelt naphoz különféle kertészeti munkák elvégzését kapcsolták a paraszti hagyományban. Mit kell ilyenkor tenni a k...

Sokszor fogalmunk sincs, honnan eredhet egy szó, máskor a bőség zavarával küszködünk, mert több elfogadható, sőt, kézenfekvőnek tűnő megoldás is van. Házi szakértőnk ezúttal a majom nyomába ered, és addig követi, míg el nem tűnik az idők ködében...

A ma π-vel jelölt matematikai állandót már i.e. 2000 évvel használták az egyiptomiak, akik körülbelül 3,1605-ben állapították meg az értékét. A görögök már pontosabbak voltak, Klaudiosz Ptolemaiosz 3,141667-nak találta a π-t. Ma számítógépekkel a π-n...

Nemcsak a magyar nyelvbe került be a német „Was ist das?” kérdés, hanem a franciába is. Mit jelent a franciák vaszizdasza?

A népnevek eredete gyakran amúgy is homályos, történetüket csak tovább bonyolítja, ha szakterminussá válnak. Olvasónk arra gyanakszik, hogy az obi-ugorokat egyszerűen obi-magyaroknak nevezzük. Van-e alapja a feltételezésnek?