Madárnak néztük őket
Fülesbagoly, fürj és gyurgyalag: három titokzatos madár. Hogy melyikük lesz a 2013-as év madara, azt a közönség dönti el. Mi meg elmondjuk, melyikükről mit lehet tudni – etimológiai szempontból.
A tavalyi évben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kezdeményezésére a lakosság megszavazta, hogy az idei év madara az egerészölyv legyen. A tavalyi sikeren felbuzdulva idén ismét mi dönthetjük el, hogy a fülesbagoly, a fürj vagy a gyurgyalag legyen a 2013-as év madara.
Anélkül hogy a nyest bele akarna avatkozni a madarak dolgába, földhözragadtan csak e madarak neveinek az eredetével foglalkozunk. És nem akarjuk madárnak nézni olvasóinkat sem, ezért előre eláruljuk, hogy a vizsgálataink igen titokzatosnak mutatják mindhárom jelöltet.
(Forrás: Wikimedia Commons / snowyowls / CC BY-SA 2.5)
A fülesbagoly éjszakai ragadozó madár. Ennek megfelelően a bagoly szó eredete is az éji homályba vész. Ki lehet zárni a korábbi feltevéseket, melyek szerint ugor, illetve török eredetű lenne – írja A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.). Első fennmaradt írásos megjelentése a 13. század elejéről származik. Az idők során sokféle jelentése alakult ki, ami az állat éjjeli életmódjával, vészjósló huhogásával magyarázható. Jelentette azt, hogy ’halálmadár’, illetve azt is, hogy ’öregember’ – talán azért, mert a gubbasztó bagoly öregember benyomását keltheti. Ezeken kívül használták ’ostoba’, illetve ’kisdiák’ értelemben is, aminek az lehet a magyarázata, hogy a nappal megfigyelt bagoly esetlennek, gyámoltalannak, ügyetlennek mutatta az állatot.
(Forrás: Wikimedia Commons / Luis Miguel Bugallo Sánchez / CC BY-SA 3.0)
A fürj is igen titokzatos madár. Maga a fürj szó már igen régen – az első fennmaradt adatok szerint már a 12. században – megvolt a magyarban – derül ki a TESz.-ből. A szó eredete ismeretlen. A fürge szóval való rokonítása és ezért iráni, illetve mongol eredeztetése téves. Arra, hogy hangutánzó eredetű lenne, nincs elegendő bizonyíték. Ami azonban biztos az adatok alapján, hogy sokáig j nélkül szerepelt a szóalak (für, fyr); csak az 1600-as évek elejéről bukkan fel a források szerint a j, illetve gy végződéssel: fürj, fürgy. Csak ez után szilárdult meg a j-s alak.
(Forrás: Wikimedia Commons / Rashuli / CC-BY 2.0)
A gyurgyalag talán még a fürjnél is titokzatosabb. Sokan tippelhetik azt, hogy hangutánzó eredetű a madár elnevezése – szinte már halljuk is a hangját, ahogy gyurgyog. De sajnos a TESz. szerint tévedünk, ugyanis a gyurgyalag szintén ismeretlen eredetű. A szó használatára vonatkozó első adat csak 1525-ből való. A TESz. felveti, hogy elképzelhető, hogy a madár és az azonos névvel illetett ’iszalag, felfutó növény’ ugyanaz a szó, de a köztük levő jelentéstani kapcsolat nem tisztázott. Minden esetre a gyurgyalag biztos nem venné jó néven, ha növénynek néznénk.
@Lalika: Kedves Uram! Ön óriási tévedésben van! A kutya Habsburgok pénzét nem Jedlik Ányos, hanem Jedlik anyósa kapta!
A tévedése okául betudható az a tény, hogy a nevezett asszony - mint az szintén köztudomású - időnként nem volt képes teljesen koordinálni a mozgását és amikor aláírta a júdáspénzek átvételéről szóló iratot, az "Anyós" szóban szereplő ékezetet véletlenül az A-ra tette, így lett belőle "Ányos".
Javasolom, hogy legközelebb szíveskedjék megtekinteni az idevágó dokumentumot a berlini Pinakotékában.
@siposdr, figyeljen csak ide: tudom én, hogy az MTA nem kedveli az igazságot, mert zavarja, mert fáj neki. Meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre, mindenki meggyőződhet róla, akinek csak van egy kis esze, hogy az "autoszifon" voltaképpen nem is létezik! Az elhallgatás és a népbutítás sajnos Jedlik Ányos ármányos munkássága óta az akadémia hathatós támogatásával napjainkig folyamatos. A Habsburgok szokásukhoz híven propagandapénzek millióit, milliárdjait mozgatták meg, hogy átírják a magyar történelmet – ezért pénzelték Jedliket!!!
Ez köztudomású! (Egyébként a fizika tankönyvekben az "autoszifon" már nem is szerepel!)
@Lalika: Minderre pedig ékes példát szolgáltat a háztartásokban használatos, "autoszifon" elnevezésű szódavíztermelő eszköz, amelynek működése során az említett tényezők mindegyike jól megfigyelhető .
@Krizsa: ez egyszerűen csodálatos! nem is tudtam, köszönöm, hogy megosztottad!
Ha megengeded, kiegészíteném ezt azzal, hogy a hőmérséklet emelésével csökken, a gáz parciális nyomásának emelésével nő a folyadék szén-dioxid-elnyelő képessége.
Sőt mi több!!!
A parciális nyomás növelésének nem csak az abszolút nyomás növelése a módja, a másik lehetőség, ha a folyadékból az egyéb gázokat, (a levegőt, metánt, klórt stb.) a szén-dioxiddal történő telítés előtt gáztalanítással eltávolítjuk, lecsökkentjük. A vízben elnyelethető szén-dioxid-gáz mennyisége a víz hőfokától és a gáznyomástól függ.... hihetetlen, ugye?
No és most jön csak a lényeg! Az elnyeletés sebessége a gáz és a folyadék közötti érintkező felület nagyságának a függvénye. A gyors és teljes elnyeletés elérésére a vizet - fúvókán át - permet formájában juttatják az elnyeletőbe, ahol Raschig gyűrű tölteten keresztül csörgedezik lefelé, miközben szembe áramlik a szén-dioxid. így telítődik a víz szén-dioxiddal.
Remélem, hasznos volt ez a kiegészítés! További jó munkát neked, Krizsa!
@Krizsa: Ha Jára Cimrman magyar lenne, biztos állandó szereplő lehetnél a műveit megelőző „tudományos” előadásokon...
A "bagoly" gyöknyelvi származtatása a magyar-héber gyökszótár alapján:
A B sem ősi hang, de a G már újkori (néhány ezer éves). A BG tehát egy "megkésett" gyök, amely a két nyelv közül csak az ősibb magyarban fejlődött ki. A héberben is található ugyan 4 szó (BG, BGD, BGN, BGR), de ezek egyértelműen a magyar "bog" és "bogár" leszármazottai. Itt tehát hiába keresnénk a "bagoly" rokonszavát.
A P/F és a V/B változó hangok közül csak a P őshang. E két páros azonban egymás között is felcserélődhet. Leggyakoribb a P/B átmenet, amely azokban a nyelvekben fordulhat elő, amelyekbe a B hang egyáltalán eljutott.
A héber péga = baj, balszerencse, pigul = undok – BAGOLY
***********
A "fürj" (tájnyelv: fürgy) és a "fürge" gyöknyelvi származtatása:
Az F a héberben nem lehet szókezdő, tehát a rokonszavak csak P-vel kezdődhetnek.
A héber pereg = mák (pörög), hi-fríg = szétszóródott, pargit = csibe – FÜRGE
príja = szaporodás: a fürjnek 10-12 tojása van, és háromszor is költhet – FÜRJ
Mivel a tájnyelvben ma is fürgynek (fürgejnek / fürginek) mondják, a két magyar szó kapcsolata bizonyított.
A "gyurgyalag" származtatása:
A héber gar = lakó, gur = a kicsinye
A régies magyar gurgyál (gurig-ál, körkörös) jelentése: odu.
Ilyen a gyurgyalag meredek löszfalakba épített fészekodva.
Van-e kapcsolat az "iszalaggal"? Nincs.
@hegyaljai: HAha. A lényeg, hogy szerintem pont a hangutánzó vagy hangfestő származást az "ismeretlen eredet" nem hogy cáfolja, de egyenesen valószínűvé teszi.
(Ti. ha nem sikerült olyan szót találni, ahonnét származhat, akkor jó eséllyel valakik csak úgy kitalálták és elkezdték használni - ilyenkor pedig a hangutánzás, hangfestés elég gyakori.)
Nem mondanék véleményt erről a hozzászólásról, mert annyira alulmúlja az eddigieket, hogy nincs rá kategória.
Én a gyurgyalagra szavaztm.
Csak tisztán logikai szemmel nézve, ennek a mondatnak semmi értelme:
"De sajnos a TESz. szerint tévedünk, ugyanis a gyurgyalag szintén ismeretlen eredetű."
Az, hogy "ismeretlen eredetű", nyilván azt jelenti, hogy nem tudni honnét ered, tehát ez alapján semmilyen állítás igazságtartalma nem cáfolható meg.
Tehát a következő mondatok igazságértéke (további tényállítások bevonása nélkül) sem nem igaz, sem nem hamis, hanem eldönthetetlen:
"A gyurgyalag szó a György személynévből ered."
"A gyurgyalag szót egy mára teljesen ismeretlen költő alkotta a XIV. században."
"A gyurgyalag szó a sumer nyelvből származik."
"A gyurgyalag szó egy időparadoxon, mert egy magyar időutazó véletlenül így nevezte a madarat amikor a XIV. századba utazott vissza, és így a szó időhurokban van, nem ered sehonnét."