Paraszti szó
Olvasónk részt vett egy konferencián, és nem ért egyet azzal, amit róla írtunk. Véleményét kommentár nélkül közöljük.
Nem lévén rendszeres Nyest-olvasó, későn figyeltem föl a Magyar áltudomány ünnepe – Gyökök és gyökerek című, a II. Czuczor-Fogarasi Konferenciával kapcsolatban méltatlankodó cikkre. Nem hiszem, hogy elkéstem volna.
Csupán egy-két dologra szeretném fölhívni a kedves Szerző figyelmét.
Először is megértem ősfájdalmát, hogy szabadidejét kénytelen az áltudomány elleni küzdelmére fordítani. Képzelje el, 1849-51 között Czuczor Gergely a rabidejében dolgozott a Szótáron Kufsteinben, vasra verve, a Riadó c. forradalmi verse miatt…
Ami a Czuczor-Fogarasit illeti. Kedves Szerző lényegében Hunfalvy 1851-es vádjait ismétli a Szótárral kapcsolatban. Tette ezt a mai nyelvészet atyja 11 évvel az első kötet megjelenése előtt – az elfogulatlanság, a tárgyszerűség, vagyis a tudományosság örök dicsőségére.
Czuczorék válaszára azóta is csak maszatolnak Hunfalvy szellemi utódai.
A „ragasztó” nyelvek alapkérdése: mit toldalékolunk? A XIX. sz. első felében egyhangú választ adtak a kérdésre nyelvünk kutatói: a radixot. Teleki József, Bolyai János, Kresznerics Ferenc szavával a gyökeret, később a gyököt. Czuczorék az első kötetben idézték a gyöknek az Akadémiától származó meghatározását: „a szónak az a része, ami nincs szóképző által alkotva.” Ez a magyarban legföljebb egy szótagból áll: ó, fa, fűz. Megkülönböztették az élő, azaz önálló szóként is használatos gyököket, pl.: fúr, kör, és az önálló szóként nem dolgozó ún. alvókat, v. elvontakat – for, ker –, majd fölsorolták mind a közel 2300 darabot. Nagy terjedelemben, alaposan fejtegették a szócsaládok kialakulását. A vendégszavaknak – pl. lat – soha nincs oldalági rokonuk, – a magyar szavak viszont gyakran családosak. Ennek alapja a jelentéshasonlóság és a szabályos hangváltozásokra épülő alaki egyezés. Pl. forgást, vagy e mozgás részelemét jelenti a for, fúr, fer, p>f: par, per, pör stb. gyökcsoport igen népes atyafisága: forr, forgat, fergeteg, förgeteg, féreg, fúró, parittya, perdül, pereg, pörge, pergel stb. A mű részletesen tárgyalja a toldalékok keletkezését, mibenlétét és működését. A nyelvtani rész után következik hat kötetben a 110,784 szócikk. Ha ebből elhagyjuk a hangok, a különböző szóelemek, a helynevek és az idegen szavak cikkeit, előttünk áll a teljes korabeli magyar szókincs szerves rendje. Másként: szavaink levezetése a gyökükből. Szinte teljes analízis!
Természetesen a Szótár nem hibátlan. Vitatható pl., hogy a parittya az említett család sarja-e, vagy magányosan született valamelyik délszláv nyelvben, s onnan kéredzkedett Nyelvédesanyánk ölébe.
Hunfalvy 1874-ben megakadályozta, hogy a javító pótkötet megjelenhessék, és tudományos vitát sem folytathattak a magyar nyelvészek a művel kapcsolatban. Ez máig kockázatos…
Ma már van elég adat annak eldöntéséhez, hogy a CzF. vagy a TESz. magyarázza-e módszertanilag helyesebben, logikusabban, adatoltabban, részleteiben kielégítőbben a magyar nyelv szerkezetét, működését, fejlődését.
(Forrás: Wikimedia Commons / Vadaro / GNU-FDL 1.2)
A Magyar Művészeti Akadémia és a Diófa Kör nem csupán a Czuczor-Fogarasi-féle szerves nyelvészet ügyét karolta föl, de párbeszédet is szorgalmaz nyelvészetünk és a magyar társadalom között, hiszen őrület, hogy a magyar tanulók és tanárok zöme utálja a magyar nyelvtant.
Vajon miért?
Kedves Szerző ősfájdalmát már Arany János is észlelte: „Mi a nyelvet rontja, az a legfőbb veszély:/ Hogy még a paraszt is mind magyarul beszél./ Grammatikát nem tud, hiába csináljuk,/ Mégis egyre darál, egyre fecseg szájuk.” (Arany János: Grammatika versben)
A kibernetika, a fizika és más hasonló tudományok ügyében nem érzik magukat illetékeseknek a parasztok, a nyelvtudomány ügyében azonban igen és okkal. Az ősfájdalomra kiváló gyógyír a néprajzkutatók sok tízezer – gyakorta írástudatlan – adatközlőjének káprázatos anyanyelvi beavatottsága…
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (52):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@siposdr: Azért a „Mikor lészen jó Budában lakásom?” nem azért érthetetlen a mai köznyelvi beszélő számára, mert vers...
@elhe taifin:
Mélységesen elismerem N.Á. tudását, műveit, tevékenységét. Azonban továbbra sem értem, hogy miért gondolja azt, hogy Shakespeare kortársa Balassi, korunk olvasója számára nehézkes, horribile dictu, távolinak érezhető lenne.
Valóban: vannak olyan versei, melyek elsőre egy kissé nehézkesen érthetők a számunkra, de hasonló (nem azonos!) helyzettel több XX. századi magyar költő esetében is találkozhatunk.
Angol anyanyelvű tanárral beszélgettem, ő is azt mondta, hogy hozzá kellett szoknia a "nyelvhez". Mi is így vagyunk a mi saját XVI. századi költészetünkkel - oszt jónapot.
@elhe talfin: korábbi hozzászólótól: egy-egyszerű-egyúttal; kör-ker-kar-körít-kerít-karol, satöbbi… A másik oldalon ilyen nincs"
S az ellenvélemény:
unice, unicolor, unigen, unitas, unio, universe, univira, uno, unus, uniformis stb.
***********
Hát ez nem ilyen egyszerű. A gyöknyelvészet nyelvtudományi ágazat, amit tanulni kell és aminek legalábbis a fő elveit ismerni kell a vitatkozáshoz. Nem véletlen, hogy én 3 éven át fejlesztettem ki az alapjait és "első dobásra" már 1000 oldalt írtam róla.
Az "uni-" példák nem felelnek meg – de az "egy..." bővítmények sem. S persze a szóösszetételek már egyáltalán tartoznak ide.
A gyöknyelvészet alapelve az, hogy a gyök: mássalhangzó váz.
Ennek a meg nem értése miatt "bukott meg" a czuczor-gondolat nyelvészetté való tovább fejlesztése. (De nem a szótár bukott meg. A szótár ugyan nem említi a gyökvázakat, "csak" azok gyökszavait tartalmazza – de azt kifogástalanul és hatalmas mennyiségben.
Az XN gyök gyökszavai a magyarban így nézn(né)nek ki:
-an, -án, -on, -ön (már csak képzők-ragok), en-(magam) én, ín, ön (maga), ún, ünő.
Az XN gyök közös ősi értelme: az ÉN, vagyis aki/ami: VAN.
Még korábban – mert a VAN már igencsak újkori fogalom – ez a gyök jelentette az erő (és vagyon) fogalmat, aminek az "én" a birtokos – de 'u'-s változatban már a "nem-van"-t, a nincset jelenti. A 'v' hang azonban itt az "európai" változó O/U/V triász 'v'-je, s így a különböző nyelvekben hol megjelenik a szó elején (mint v, vagy w), hol pedig nem.
Az XGY gyökszavai így néznek ki: agy, ágy, egy, égy! így, úgy, ügy.
Az XGY gyök kifejtése azonban igazán nem egyszerű.
Gyökszavait valójában két módon kell eredeztetni: XGI/J és XDI/J gyökökből.
Az ÉGI-ből (égbolt, amit őseink köralakúnak tartottak):
agy, egy (a teljes egész), így, úgy (járd körbe a dolgot).
A másik eredet: az AD-J igéből – enni-inni adás, jól levés (a fennmaradás igénye): adj, hágy vagy hágj (ágy), égy! így! (igyál), húgy (=víz), ügy (patak, üde, üdv).
Szóval itt a gyöknyelvészet talán legnehezebb példáit hoztátok fel – s legalább egy oldalnyi elméletet kellene még hozzáfűznöm – de azért igyekeztem eléggé megvilágítani a kérdést. A KR gyökszavakat (kör-ker-kar-körít-kerít-karol) viszont helyesen említette a korábbi hozzászóló, mert az valódi szóbokor.
@Galván Tivadar: Köszönöm a kiegészítést!
@elhe taifin: Nem nehezebb, mint Arany János; ámbár az én Oxford Shakespeare-em végén van a gyengébbek kedvéért egy kis szószedet.
"a mai ángol ëgy Shakespeare művet nëm tud elolvasni"
Ez sem igaz: seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/kapcsateresztekmester
Aki jól tud angolul, olvashat egy kis Shakespeare-t: special-1.bl.uk/treasures/SiqDiscovery/ui/PageMax.aspx?strResize=no&
"A többi csinált-nyelvek: ángol, német, latin, görög csak 20 betűsek. "
Öööö.....a német abc - ha jól számoltam- 30 betűből áll. A klasszikus görög abc 24 betűs. Legalább utánanézhettél volna....
A kínai nyelv a leg-ész-szërűbb nyelv a világon, az ősnyelv maga. Ezért találtak fel mindënt a kínaiak a nyomtatástól kezdve a papírig; az iránytűt, puskaport, abakuszt, gyufát (火柴), propellert… ëgyszóval mindënt. És a papírpénztt. Csak ëgy ész-szërű aggyal rëndëlkező találhatta fël. A kínai ésszërűen előbb mindig a fontosat nevezi mëg: pl. 1848年 3月 15日.
". Ezért ëgy magyar-ángol, vagy magyar-latin szótárban a magyar részën hosszú oldalakon át kezdődnek szó-gyökökkel szavak: ëgy-ëgyszërű-ëgyúttal; kör-ker-kar-körít-kerít-karol, satöbbi… A másik oldalon ilyen nincs"
unice, unicolor, unigen, unitas, unio, universe, univira, uno, unus, uniformis stb.
A magyar nyelv a mi hazánk
Aki anyanyelvi szintën beszél magyarul, az az embër magyar. Magyarrá vált, akárhonnan is származik.
A magyar nyelv a leg-ész-szërűbb nyelv a világon, az ősnyelv maga. Ezért találtak fel mindënt a magyarok a golyóstolltól kezdve a térbeli képig (hologram); a porlasztót, dinamót, gyufát, helikoptert, tévét… ëgyszóval mindënt. És a számítógépet. Csak ëgy ész-szërű aggyal rëndëlkező találhatta fël. A magyar ésszërűen előbb mindig a fontosat nevezi mëg: pl. 1848. 03. 15. A német fordítva. És ezért vannak a német távbeszélőnévsorban sogenannte (úgynevezëtt) magyar sorrëndben a nevek. Kovács Sándor, és nëm Sándor Kovács, ahogy ëgyébként mondják. A magyar ősnyelv ~100.000 éves. 40 betűből áll az ABC. A többi csinált-nyelvek: ángol, német, latin, görög csak 20 betűsek. Ezért nëm tudták a „gyëngébb” latin nyelvvel leírni régi nyelvemlékeinket… Isa pur és homu vogymuk, mëg ilyenëk… Ëgy szövegën belül három-féleképpen írták gyümölcs helyëtt: gimilc, gimils, gunils…
A Czuczor-Fogarasi féle gyökszótárt 1864-ben adták ki, azóta is csak üldözték, soha mëg nëm jelënt újra, a legutóbbi időkig… Kb. 600 (300?) /De tán 25! – mert 25 a mássalhangzók száma./ gyökre visszavezethető a magyar nyelv. Ezért ëgy magyar-ángol, vagy magyar-latin szótárban a magyar részën hosszú oldalakon át kezdődnek szó-gyökökkel szavak: ëgy-ëgyszërű-ëgyúttal; kör-ker-kar-körít-kerít-karol, satöbbi… A másik oldalon ilyen nincs, és ezën mű-nyelvek oly gyorsan változnak, hogy pl. a mai ángol ëgy Shakespeare művet nëm tud elolvasni, míg mi Balassi Bálintot úgy olvashatjuk, mintha tëgnap írta volna…
Az ősnyelv még nem kényeskedett, hanem az igazat mondta:
XKS váz: a héber akus = görbe, ikes = konok, álnok, csalárd, elferdít – okos:-)
XJ gyök: ijed = párologtat – aki megijed, az elpárolog
SKR váz: seker = hazugság, csalás, siker = csalt és részeg – a sikertől
XL gyök: alimut = erő, erőszak és fiatalság. Tehát a fiatal (vagyis az erős) erőszakos –
XLL: alul = képes (rá) – élelem, élelmes – íme a magyar is valóságlátó – hm: aljas.
XR gyök: ér = éber, or = fény, világít, bőr, úr = fény, tűz
Gyerekkoromban egyszer azt mondta az apám: minden egészséges állat (emlősre gondolt) orra fényes. Ez jutott eszembe, amikor 50 évvel később azon tűnődtem, hogy mi köze lehet az orrnak a fényhez? Nocsak, a héberben tényleg rokonszavak. Jó, de akkor a magyar orr miért két 'r'? Egyáltalán honnan kerültek a magyarba a nagyon gyakori kettős mássalhangzók?
Innentől már tudatosan kerestem minden dupla mássalhangzós magyar szóhoz megduplázott vázú héber megfelelőt. (S valóban: a hangutánzó szavakon kívül, a legtöbb "duplás" magyar szó két gyökből tevődött össze: pl.: áll (álal: fel-rá), olló (ami kivesz), szisszen (sziszesz-en), varr (var-at képez), retteg (retet-eg, vagyis remeg),
mert ezekhez a magyar szavakhoz ilyen értelmű héber megfelelők vannak.
Tehát vissztérve, mit csinál az orr? a héber orer = felébreszti – orront (szimatol)
oror = ellenkezik, tiltakozik – megorrol.
Mindezek a "belső" értelmek a magyar anyanyelvűek tudatában öntudatlanul is kódolva vannak. Bizonyíték: rengeteg magyar szólás, közmondás (akár a modern szlengből is). Ettől kerül mentális előnybe mindenki, akinek egy gyöknyelv az anyanyelve.
Tehát nem érdemes szórakozni azon, hogy a "logika" szó Arisztotelesz óta egészen a posztmodern (hajjaj!) tudományokig mi mindent jelent. Mert a logika bármely formája, a tudományban is: egy leíró nyelv.
A szóbokrokat képező nyelvek már a beszédkezdettől begyakoroltatják a genetikus – a velünk született – LOGIKÁT, mig a többi nyelv erre nem képes. Később is megtanulhatja?... ja. De sose a teljes "hálózatot". Meg akkor már... késik. Mert ugye "aránytalanul" sok magyar és zsidó (származású? szerintem anyanyelvű) Nobel díjas van. Meg hát az arab nyelvűek is ugyancsak élen jártak a tudományok kifejlesztésében – még nemrég.
Sót egész hivatalos nyelvész kollektíva nevében. Na és? Egymást már meggyózték, Ezzel a fórum tömeggel már "csak" a magyar nyelv sokmillió használóit akarják meggyőzni:-) IDEKINT. Mert minkenkit, akit még nem győztek meg - akiket finoman "sarlatánnak", stb. (engem pl. "kocsmafilozófusnak"), neveztek, már mind idekintre szorultunk. Szóval vagy közösségi fórum, és akkor az ÉN véleményem, vagy a hivatalos nyelvtudomány belső társalgása, és akkor "...unk".
@Krizsa: Hidd el, Fejes.László többünk nevében mondta, hogy nem ragaszkodunk a fejtegetéseidhez! Fejes.László egy nagyon finom ember, hogy így mondja ezt el neked.
Persze, hogy nem véletlen szóegyezés!
Az SK gyökszavak: sík, sok ragyogóan,
s a többiek, a bővítmények is: sikkaszt, sakál, sikolt, sikál, sekély, siker (=részeg is), süket, stb. rokoníthatóak a héber gyöknyelvből.
@Roland2:
Nekem még jobban tetszett az, hogy a sogeg (a SGG váz) pontos jelentése: önhibáján kívül vétkes. Vagyis: téved.
A legjobban viszont ez tetszett a héberben:
SEKER = hazugság. siker = hazudott. Ekkor azt gondoltam, hogy egy ennyire valóságlátó népnek fenn kell maradni. (Nem vagyok... persze ki tudja, de bizonyíték nincs rá - zsidó származású.)
Ekkora valóságlátást kívánok az anyanyelvem művelőinek is.
"A segg szó: a héber sogel = hál, közösül," Khmmm.. XD XD
...unk