Nem egy nagy vaszizdasz
Nemcsak a magyar nyelvbe került be a német „Was ist das?” kérdés, hanem a franciába is. Mit jelent a franciák vaszizdasza?
Biztos nem sokan emlékeznek arra a jelenetre, amikor Bovaryné két kézzel felhajtotta a kis ablakot, és aztán mélyeket lélegezve... Azt talán még kevesebben tudják, hogy a francia eredetiben Bovaryné a vasistast hajtotta fel.
(Forrás: Wikipédia / L. Mahin / GNU-FDL 1.2)
A szó alakjából már sejthető, hogy nem egy francia szóval van dolgunk, hanem egy német jövevényszóval. A francia vasistas ugyanis a német Was ist das? kérdésre vezethető vissza. A franciában a vasistas szóval az ajtó vagy az ablak felső részén, általában szemmagasságban elhelyezkedő kis nyílást, ablakot jelölnek. De vasistas elképzelhető a tetőn is: ott is apró ablak, szellőzőnyílás. A németben pedig a Was ist das? kérdés azt jelenti, hogy ’Mi van? Mi az?’ De mi köze a német kérdésnek az apró nyíláshoz?
Nem egy nagy vaszizdasz kitalálni az összefüggést! A franciák azért vették át a németből ezt a kifejezést, mert amikor bekopogtattak a német házak ajtaján, a német anyanyelvűek, mielőtt ajtót nyitottak volna, kikémleltek az apró nyíláson, és azt kérdezték: Was ist das? Ezért nevezik a franciák a kis kémlelőablakot, szellőzőnyílást vasistasnak.
A szó első előfordulását ebben a jelentésben 1776-ban rögzítették was-ist-dass alakban. A kifejezés később nemcsak a francia köznyelvben, de az építészeti szaknyelvben is elterjedt. A szó számos nagy francia író szövegeiben szerepel: Dumas-nál, Flaubert-nél, Hugónál, Zolánál.
A magyarok valószínűleg kevesebbet kopogtattak a németek ajtaján, mint a franciák. Ugyanis a magyarban bár megszilárdult egyetlen szóként ugyanez a kérdés, mégis teljesen más értelemben: „Nem egy nagy vaszizdasz rájönni egy szó eredetére.” Ez azt jelenti, hogy ’nem nagy ügy, nem probléma’.
A vaszizdasz esete a magyarban nem egyedülálló. A vigéc szó szintén egy rövid és gyakori kérdésre vezethető vissza. A vigéc eredetileg ügynököt, manapság pedig nagyszájú, kivagyi embert jelöl. A szó a német Wie geht's? kérdésből ered, ami ’Hogy van, hogy mennek a dolgok?’ jelentésű. Ezt kérdezték ugyanis az utazóügynökök, kereskedők, amikor találkoztak egy ismerőssel.
Láthatjuk, hogy a magyar vigéc eredete igencsak hasonló a francia vasistaséhoz.
Forrás
Anno én is elneveztem magamban az osztrák kalauzokat "grüszgottok"-nak, mikor sokat utaztam vonattal Ausztriába. 😄
A mi nyelvünkben is rendkívül sok a német jövevényszó, de még vannak nyelvtani elemek is, így cuj (-hoz, -hez, -höz, részeshatározós vonzatú), vagy az ober (fölé, felett, birtokos vonzatú).