Lepényépületben bérelnék lepénylakást
Ha bárkinek is kétségei lettek volna, bizonyítjuk, hogy Budapest végtelen sok titkot rejt. A nyest most az egyik titok nyomába eredt.
Ha valaki a XIII. kerület angyalföldi részén járatos, biztosan feltűnt neki az egyik ház falán zöld színben pompázó tábla, amely fennen hirdeti az érthetetlen üzenetet: „XIII. ker. Kassák Lajos u. 78. LEPÉNYÉPÜLET”.
Az épület egy magas, körülbelül tíz emeletes házhoz csatlakozik. Maga a lepényépület alacsony, csak egy emeletes, de elég hosszúkás. A magas ház lakóépület, a lepényépület feliratú házban inkább irodák lehetnek, az egyik ablakából masszázst hirdet a reklámtábla. De mindebben nem is lenne semmi szokatlan, ha nem lenne a zöld tábla a misztikus felirattal. Mit jelenthet az, hogy lepényépület?
(Forrás: Kocsis Judit)
Felmerülhet az, hogy ez valamilyen helyi vicc, amit kívülállóként nem érthetünk meg. Ehhez azonban a tábla túl hivatalosnak, eredetinek látszik. Második gyenge próbálkozásként megpróbálhatunk kiindulni az összetett szó elemeiből, keresni hasonló összetételeket, hátha rábukkanunk a megvilágító erejű analógiára: mézeskalácsház ’ház mézeskalácsból’ – lepényépület ’épület lepényekből’. Sajnos nem. Vagy: rétesház ’olyan bolt, ahol réteseket lehet kapni’ – lepényépület ’olyan épület, ahol lepényt árulnak’. Sajnos ez sem jött be. Gondolhatunk arra is, hogy a tábla egy egyszerű elírás. Mit írhattak el? Nyilván nem az épület szót, hanem a lepényt. Talán legényépület? Nem rossz: legényépület, ahol a legénylakások vannak. De úgy tűnik, az épületben egyáltalán nincs lakások: a legényiroda pedig legalább annyira rejtélyes lenne, mint a lepényépület.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A Google-be begépelve meglepő módon 1300 körüli találatot kaptunk arra a szóra, hogy lepényépület. (És persze még létezik különírva és kötőjellel is.) Jórészt épületek felújításakor, átadásakor keletkezett viszonylag szakmai (építészeti) leírásokat találtunk. Kórházépületeknek, több tömbből álló épületegyütteseknek (például egyetemi kampuszokon) vannak lepényépületei.
Lepényépület a használatban„A telekre terepszinten tervezett közlekedők által „felszabdalt épület sávokat” terveztünk. Ezek az alábbi elemekből állnak: a Meder utca mentén kapott helyet egy (földszintes) lepényépület, mellette a Váci út felől a Duna felé haladva egy (földszint + 9 szint magas) irodaépület, majd tovább haladva 3 lakótorony (2 db földszint + 11 szint, és 1 db földszint + 10 szint magas), ezen épület sáv mellet egy újabb (földszintes) középső lepényépület következik, majd egy újabb irodaépület (földszint + 16 szint magas), egy hosszan elnyúló (-1 pince + földszint + 3 szint magas) aquapark, mely felett három lakótorony (egy 5 szint, egy 4 szint, egy 3 szint magas) az épületegyüttest az Íves utca felőli oldalon egy harmadik (földszintes) lepényépület határolja a területet. (…) Míg a lepénytagok a kikötő puha formáit idézik, a toronytömegek a lakóház karakterisztikájához hasonulnak, míg anyaghasználat tekintetében eltérnek azoktól.”
Forrás: Építészfórum
A lepényépületek alacsonyak, általában földszintesek, és megkockáztattuk azt a feltevést is, hogy a céljuk a fő épületek összekötése vagy kiszolgálása. Meg is képződött bennünk rögtön két kép is: egyrészt a lepény széles és lapos: stimmel. Másrészt a méhlepény, ami kiszolgálja a fejlődő embriót, illetve összeköti őt az anyával. De most már muszáj lenne megtalálni a korrekt építészeti definíciót.
Ezt azonban a neten sehol sem találtuk. Személyes érdeklődésünk eredményeként az is kiderült, hogy az építészek is jót kacagnak a lepényépület szón: váltig állították, hogy minket valahol nagyon lóvá tettek. Minden esetre a kutatásból annyi kiderült, hogy az építészetben nem a legelterjedtebb kifejezésről van szó. Ha a szakma nem ismeri, jöjjenek a szótárak. Hamar csalódnunk kellett: se a régi kiadású Értelmező kéziszótárban, se annak nagy testvérében, a hét kötetes Értelmező szótárban nincs benne ez a szó. Már majdnem feladtuk a reményt, amikor...
(Forrás: Molnár Cecília Sarolta)
Rábukkantunk a keresett szóra az Értelmező kéziszótár új kiadásában a lepény szócikkben:
3. Lepényépület. fn. ép. Magas (köz)épület elülső részéhez csatlakozó, ált. a kiszolgáló részlegek számára kialakított földszintes épület.
A megadott definíció megfelelőnek látszik: az általunk fellelt szövegekben pontosan ebben az értelemben fordul elő a szó. Most már csak egy kérdés maradt nyitva, hogy miért kellett kitáblázni a Kassák Lajos utcában a lepényépületet. Ugyanis nem szokás kiírni az épületekre azoknak a típusát: nem láttunk még olyan panelházat, amire ki lett volna írva, hogy panelház, vagy olyan toronyházat, ahol tábla segített volna az eligazodásban: toronyház. De ennek a kiderítését későbbre halasztjuk.
A szakma nem állt a helyzet magaslatán! Nekünk a szót általános iskolában tanították rajz órán, művészettörténet alatt, mint kortárs építészeti elem. (Magas házak ellensúlyozásaképpen a környezetükben ellensúlyozza a teret.)
Csodálkozom, hogy a szakma nem ismeri, nekünk így tanították pedig az egyetemen. Igaz az építőkar. És elterjedt szakszó ott.
"A tizennyolc szintes toronyépületben tizenhárom szinten helyezkednek el az irodák. Teljes térfogata 25 ezer légköbméter. Az épület szerkezeti magja négy vasbeton cső, ezekben helyezték el a lépcsőházakat, a lifteket és a mellékhelyiségeket. Az irodaházat és a szállóépületet összekötő épületben (a szakzsargonban lepényépületben) kapott helyet az üzemviteli központ. "
A vasbeton váz ugrik be róla rögtön. :)