Etimológia
Virágok és törökök a fővárosban
Wenszky Nóra | 2013.08.05.
Megtudhatjuk, miként működtek közre a törökök Budapest egyik legdrágább negyedének elnevezésében, ami csupán bő két évtizede viseli hivatalosan is jól ismert nevét. Kiderül, hol van a Rézmál és a virány szóval is megismerkedünk. Emellett egy szalmalá...
Honnan jön a migrén?
nyest.hu | 2013.07.31.
Egy új kutatás szerint a migrénben szenvedők esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy az agyi artériák szerkezeti eltéréseket mutatnak. Ezek az eltérések okozhatják az agy vérellátási zavarait, ami végső soron a migrénhez vezet.
Buja, bulya, bula
nyest.hu | 2013.07.31.
Ha a bulya szóval találkozunk, ráadásul ’ritkás’ értelemben, arra gondolunk, hogy a szövegíró a helyesírást nem ismeri, és magyarul sem tud rendesen.
Mióta ismerik az írást a magyarok?
Sándor Klára | 2013.07.31.
Az „ír” és a „betű” szavak eredete sokat elárulhat arról, hogy mikor ismerkedtek meg az írással a magyarok. Elhamarkodott lenne azonban egyenesen azt a következtetést levonni, hogy e szavakkal együtt már az írást is elsajátították.
Tegnap és holnap
nyest.hu | 2013.07.30.
Mi a tegnapban a teg-, mi a holnapban a hol-? És vajon a -nap ugyanaz mindkettőben, és azonos egyáltalán a nap ’24 óra’ szóval?
Köpönyegforgatók és csillagok
Wenszky Nóra | 2013.07.29.
Miért neveztek el egy városrészt egy köpönyegforgató nemesről? Hogy kerül Mátyás király a Józsefvárosba? Mi köze a csillagoknak Csepel déli városrészéhez? Városi túránkon Kossuth Lajos is felbukkan.
Bokros kérdésre bokros válasz
Kálmán László | 2013.07.25.
Olvasónk egy sajátos kifejezés eredete után érdeklődik, komoly fejtörést okozva szakértőnknek, akinek nem is sikerül megnyugtatóan kibogozni a szálakat. Lesz szó táncokról, lovakról, ágakról, bogakról...
A manysik és a turul
Fejes László | 2013.07.23.
Ékes példáját láthatjuk annak, hogy a nyelvtörténészek nem akarnak mindent „finnugorosítani”: akkor is a török eredet mellett érvelnek, ha van hasonlóan hangzó manysi szó.
Mit kérünk ki magunknak?
Kálmán László | 2013.07.23.
Olvasónk egyelőre nem kikéri magának, csupán választ kér szakértőnktől a „kikérem magamnak” kifejezés eredetével kapcsolatban. Ezúttal maga Kazinczy Ferenc siet a nyelvész segítségére.
Nagy nemzetközi összeesküvés hátterében az olaszok?
nyest.hu | 2013.07.22.
A magyarban igen kevés „-eszk” végű szó van, ráadásul mindegyik nemzetközileg ismert, a nagy európai nyelvek szókincsében szintén létező szó. A „groteszk” és az „arabeszk” nyomába eredtünk, eljutottunk Olaszországba, de az eredmény nem egy pikareszk ...
Királyok, hercegek, szentek
Wenszky Nóra | 2013.07.22.
Melyik uralkodóház tagjairól nevezték el a legtöbb városrészt? Hol volt a mai Budapest területén belül egy rövid ideig Leninváros nevű település? Cikkünk végén még az akadémiai helyesírási szabályokba is belegabalyodunk.
Mi köze a hurkapálcikának a hurkához?
nyest.hu | 2013.07.18.
Mi köze a hurkának a hurkapálcikához és a csurkához? – Olvasónk kérésére utánajártunk a hurkapálcika rejtélyeinek.
Két góré
nyest.hu | 2013.07.17.
Két dudás nem fér el egy csárdában, de két góré elfér a magyar szókincsben. De vajon honnan érkeztek, van-e egymáshoz közük?
Szirák, Siracusa és egy rejtélyes törzs
Fejes László | 2013.07.17.
A nevek hasonló csengése nem jelenti, hogy azonos eredetűek. Minden egyes földrajzi név eredetét külön meg kell vizsgálni, és tekintettel kell lenni a különböző körülményekre, forrásokra.
Szivárog-e a szivárvány?
nyest.hu | 2013.07.16.
Olvasónk kérdésére a válasznak könnyen hozzáférhetőnek kellene lennie – de nem az. Kiszivárogtatjuk az adatokat...
Pótkérdés górcső alatt
nyest.hu | 2013.07.15.
Miért gondoljuk, hogy két ismeretlen eredetű, de azonosan hangzó szó nem azonos eredetű?
Mi köze a ráknak a rákhoz?
nyest.hu | 2013.07.15.
Nehéz kitalálni, mi köze van a kóros sejtszaporulatnak ahhoz a bizonyos ízeltlábúhoz. Olvasónk kérdése nyomán utánajártunk a „rák” betegségelnevezés etimológiájának.
Gellérthegy vagy Gellért-hegy?
Wenszky Nóra | 2013.07.15.
Ma a főváros térképére szegezzük tekintetünket. Kiderül, hányan foglalták vissza Budát a törököktől, s kinek köszönhető, hogy nem Blocksbergnek, hanem Gellért-hegynek hívják Budapest leglátogatottabb kilátóhelyét. Végül belevetjük magunkat a helyesír...
Górcső alatt a górcső
nyest.hu | 2013.07.12.
Ha valamit górcső alá veszünk, akkor azt alaposan megvizsgáljuk. De mi az a bizonyos górcső, ami alá vesszük a megvizsgálandó tárgyat? Cső-e egyáltalán a górcső? És ha tényleg cső, akkor mi a gór?
Rokon nyelvek madártávlatból – a neten
Fejes László | 2013.07.11.
Korábban olvashattunk a rokon nyelvekről, de nem sok lehetőségünk volt hallani is őket. Az internettel minden megváltozott – szerencsére nem csak annak köszönhetően, hogy elérhetjük nyelvrokonaink rádióit, tévéit.
Mi az a vizitke?
nyest.hu | 2013.07.10.
Vannak olyan szavak, amelyek nem azért mentek ki a divatból, mert helyükbe más szavak léptek, hanem egyszerűen azért, mert sosem voltak divatban. Ezúttal utánajártunk egy ilyen elfeledett szónak: lássuk, hogy mit takar a vizitke! Azt eláruljuk, hogy ...
Honnan jön a sólyom?
Fejes László | 2013.07.08.
Csodálkozva fogadtuk a hírt: Sólyom lesz az új magyar légitársaság neve. Ha a döntéshozók ragaszkodnak a madárnévhez, milyen alternatívák kerülhetnek szóba? Persze az is érdekel minket, hogy honnan erednek a szóba jöhető madárnevek – ez sem kevésbé r...
Miért van kevés kínai jövevényszó az angolban?
nyest.hu | 2013.07.07.
Miközben a nyugati világ és Kína kapcsolatai egyre erősödnek, úgy tűnik, hogy a nemzetközi kommunikáció nyelvébe, az angolba nem áramlanak tömegével a kínai szavak. Sőt, mintha egyelőre csupán egyetlen igazán új keletű átvétel lenne. Mi lehet ennek a...
Mi a helyzet a szertelennel?
Fejes László | 2013.07.04.
A szer jelentéseinek és származékainak se szeri, se száma. Olvasónk kérdésére válaszolva szertelenkedünk, de közben azért azért próbálunk követni valamilyen rendszert.
Honnan jön a kaszroj?
Fejes László | 2013.07.03.
Egy alig ismert tájszóról hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy „parasztos”. Ha azonban utánajárunk történetének, kiderülhet, hogy kiterjedt nemzetközi rokonsága van, és nagyon is „előkelő származású”.
Mit vizslat a vizsla?
nyest.hu | 2013.06.22.
Olvasónk a „vizsla” és „vizslat” szavak eredetére és lehetséges összefüggéseire volt kíváncsi. Mi pedig vadászkutyaként vetettük bele magunkat a kérdés vizsgálatába, de vizsla tekintetünk előtt csak egyre több kérdőjel jelent meg.
Milyen az, aki negélyezett?
nyest.hu | 2013.06.19.
Olvasónk a „negélyezett” szó jelentéséről és etimológiájáról kérdez minket. Lehet-e negédes az, aki negélyes vagy negélyezett? És édes-e az, aki negédes? – Utánajártunk a szócsaládnak, de minden titokra nem derült fény.
Honnan jön a vietnami papucs?
Fejes László | 2013.06.15.
Népszerű nyári viseletünk a távol-keletről származik, de vajon hogyan alakult ki a neve? A történet nem annyira egyszerű, mint elsőre gondolnánk. Érdemes szétnézni a világban, mielőtt levonnánk a nyelvtörténeti következtetést – és persze a puszta érd...
Nyelvileg a gáton
nyest.hu | 2013.06.14.
Orbán Viktor az egyik árvízi videójában megérzi a nyelvi változás szelét, és felelevenít néhány archaikus kifejezést. Mi a közös a kapcabetyárban, a bakmacskában, a bakegérben és a kanmajomban? – Utánanéztünk az internetes szövegkorpuszban…
Legyen saját hónapod
Szigetvári Péter | 2013.06.11.
Nagyon kevés embernek adatott meg, hogy hónap viselje a nevét, összesen kettőnek: Julius Caesarnak és fogadott fiának, Augustusnak. A többi hónap egy-egy isten nevét viseli, vagy csak sorszámot. Már a rómaiak is neveztek el hónapot az akkor aktuális ...