Mit vizslat a vizsla?
Olvasónk a „vizsla” és „vizslat” szavak eredetére és lehetséges összefüggéseire volt kíváncsi. Mi pedig vadászkutyaként vetettük bele magunkat a kérdés vizsgálatába, de vizsla tekintetünk előtt csak egyre több kérdőjel jelent meg.
György nevű olvasónk küldte nekünk a következő, elgondolkodtató kérdést:
Ha valaki „vizslat” valamit, akkor nagyon nézi, kutatja a szemével. Van-e köze a „vizslat” igének a kutyafajtához, a vizslához? Vagy esetleg a „vizuális” latin szóval függ össze?
Olvasónk talán nem is sejtette, hogy kérdésével etimológiai sötét erdejébe kalandozott a vizsla vizslatásával. A szócsalád, amelybe a vizslaton és a vizslán kívül a régies vizslál és a mai vizsgál igék (és származékaik) is beletartoznak, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESZ.) szerint bizonytalan eredetű. És hogy a dolog még izgalmasabb legyen, a fenti szóalakok egymással való összefüggései sem teljesen egyértelműek. Ráadásul a szótár szerinti történetben szerepel egy rejtélyes szláv szál is…
Lássuk először a vizslát! A vizsla (’egy fajta vadászkutya’) szó első írásos nyoma a 14. század közepéről maradt fenn. A szó melléknévként is használatos volt, és ’éles szemű, kutató, fürkésző’ értelemben használták – ismerős lehet például a vizsla tekintet kifejezés. A vele összefüggésben álló, ma már nem használatos vizslál ’vizsgál, fürkész’ igére találunk adatot már a 17. századból; a vizslat igére pedig a 18. század végéről.
De hogy mi volt előbb: a vizsla vagy a vizslat, szintén bizonytalan, mivel a szócsalád különböző alakjainak az egymáshoz való alaktani viszonya nem világos. A TESZ. azt írja, hogy vizsla tűnik eredetibbnek; ebből jöhetett létre -l igeképzővel a vizslál (mint a szolgából a szolgál vagy a csodából a csodál). A vizslat pedig – a TESZ. egyik felvetése szerint – az előzőekhez képest viszonylag kései képződmény, ami a koslat és a baktat mintájára alakult ki. Ez idáig még úgy-ahogy világos.
A probléma azonban az, hogy a vizsla szó maga is képzettnek tűnik, viszont nincs adatunk arra, hogy mi lehetett a töve (vizs-, ebből -l kézővel vizsl-). A TESZ. feltevése szerint vizsla folyamatos melléknévi igenévnek tűnik, ami aztán főnevesült. Volt ugyanis egy -a folyamatos melléknévi igenévképző (ma -ó/-ő), amit az olyan alakok őriznek például, mint a hulla és a csusza. Feltehetnénk tehát, hogy volt egy vizs- tő, amiből -l képzővel ige keletkezett (aminek a folyamatos melléknévi igenévi alakja volt a vizsla) – ezekre azonban nincs adat!
(Forrás: Wikimedia Commons / PardoY / GNU-FDL 1.2)
Az izgalmas szláv szál pedig az, hogy több szláv nyelven is vannak a vizslával etimológiailag összefüggeni látszó szavak: a szerb-horvát vižao, a szlovén vižel, a szlovák vyžla stb. Ezek azonban szintén tisztázatlan eredetűek; a TESZ. megjegyzése szerint „a magyarból […] mindegyik aligha származhat”. Ha viszont a magyarba került át a szláv nyelvek valamelyikéből, akkor a vizslál igealak léte magyarázható meg nehezen…
A vizsgál, vizsga stb. alakok feltehetően összefüggenek a vizslával és a vizslattal. A vizsgál alakban a -gál valószínűleg gyakorító képző, de mivel a tő bizonytalan, ebben sem lehetünk teljesen biztosak. Ami egyértelműnek látszik, az az, hogy a vizsgál ige a korábbi, és ebből jött létre elvonással a nyelvújítás korában a vizsga főnév.
Végül az utolsó kérdésre rátérve: összefügghet-e a latin video, visi, visum (’lát, észlel, felfog, megfigyel’) igével vagy annak valamelyik származékával? Azt bátran kimondhatjuk, hogy az etimológiai szótárak ezt az ötletet fel sem vetik. A jelentés hasonlósága szembetűnő, azonban a hangtani és az alaktani változás már korántsem követhető a fennmaradt nyelvemlékek alapján. Valószínű, hogy a szóalak elejének hasonlósága csak a véletlen műve.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (17):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@mederi:
Köszi!
@Diczkó: 14
Már nálam sem látható.. Amúgy tényleg kihalt temetőt idéző..
@Diczkó:
Majd eldöntik, hogy hogyan tovább, gondolom... Minden esetre Molnár Cecília írt erre a portálra egy cikket febr. 14-én.. Én a helyedben, biztos ami biztos, a fontosnak tartott bejegyzéseimet kinyomtatnám. :)
@mederi:
Már nem látszik.
Ott az utolsó bejegyzés a kihalt temetőt idéző kérdésem, amire azóta sem kaptam választ.
@mederi: 12 jav.:
"hozzászólása"
@Diczkó: 11
A "Fórum" időben utolsó két "hozzászólás" (legalább is az én gépemen Kincse Sz. Örs bejegyzéseinél ) egyenesen felháborítóan elképesztő.. Magyarul és angolul is.. Nem tudom, hogy más gépeken (esetleg nálad) látható-e?
Igaz az, hogy a Nyest ezután a NERc nevet fogja viselni? Bundabotrány! Remélem örökbecsű észrevételeim a helyükön maradnak.
@Olman:
A köd angolul FOG. Ennek a szónak nálunk a FAKÓ felel meg, ami jelentheti azt, hogy ködös. Ellenben ami nálunk KÖD, az az angoloknál CLOUD, és felhőt jelent.
A homlokfoltos ló a HÓKA az angolban: HAWK, jelentése héja, sólyom. Ha a folt a ló bokájánál van, akkor KESELY, azaz keselyű.
A HÓD szó eredete még érdekesebb...
@Olman:
"A köd angolul tán azért fog, mert..."
- Ne kísérletezzél!
"A hód a barnásszürke bundáján a füle tövénél jellegzetes fehér foltról kapta a nevét."
- Nem. Egész másról, de nem kívánok új vitát nyitni.
"... hódas, hódos vagy hóka."
- A HÓKA nem a HOLDból való.
"...de ha megfigyeljük az óészaki gyökereiket,..."
- Az angolnak?
@Nyest
Még egyszer utoljára:
Hasonló szavak kapcsolnak össze három jelentést, úgy mint:
’prémes állat’ – ’viselet’ – ’hord’
an. BEAR ’medve’ – BŐR – an. WEAR ’visel, hord’
an: WEASEL ’menyét’ – an. PELISSE ’bunda’ – VISEL
HÓD – n. HAUT ’bőr’ – HORD
... a teljesség igénye nélkül.
Milyen legyen az új történelem?
A héber had = éles (fog, kés), hoder = behatol, holed = túr, fúr és HÓD - tehát ez lesz a magyar hód is. (Teljesen azonos héber és magyar szavak is vannak, azonos, vagy majdnem azonos értelemmel. Lásd még a magyar: halad.
Holed = túrja - hold, mint területegység.
A hódas ló, az valójában holdas, ahol a héber holid = megszülte - az újholdat.
Ezért fontos az, hogy a gyöknyelvészet alapszabálya, hogy csak teljes KÉT szótáranyagot hasonlítunk össze és az értelmeket keresztül-kasul egymással is. Így a téves etimológiákat mindig ki tudjuk szűrni.
A rokonításnak az egész szóbokorra helyesnek kell lennik, máskép elvetjük és igyekszünk mást keresni.
Tehát aki nemcsak ötletszerűen, hanem tudományos igénnyel akar szavakat rokonítani, annak bizony venni kell bármely két nyelven a (legkevesebb) kéziszótárt és rászánni 2-3 évet:-).
@Olman: "A hód a barnásszürke bundáján a füle tövénél jellegzetes fehér foltról kapta a nevét."
Állítod te, de a google képkereséssel felhozott több tucat képen nem látszik ilyen folt...
www.google.hu/search?q=Castor+fiber&tbm=isch
"A telihold az algonquin indiánok mondáiban "hódhold" (beaver moon)"
Csak a novemberi teliholdat hívták így.
"What is a Beaver Moon? The full moon that appears in November is called the Beaver Moon. There is disagreement over the origin of November’s beaver moon name. Some say it comes from Native Americans setting beaver traps during this month before the swamps froze to ensure a supply of warm winter furs. Other say that the Beaver Moon comes from the heavy activity of beavers building their winter dams."
fullmoonphases.com/beaver-moon/
@Olman: nem támasztja alá vagy cáfolja
@Diczkó: A köd angolul tán azért fog, mert a beleragad az ember tájékozódását vesztve?
A hód a barnásszürke bundáján a füle tövénél jellegzetes fehér foltról kapta a nevét. Hasonló névadás a homlokukon v. lábukon fehér foltot viselő lovak esetén: hódas, hódos vagy hóka. A telihold az algonquin indiánok mondáiban "hódhold" (beaver moon), ami más indiánok és távol-keleti népmesék nyúl-mondáihoz hasonlatos (t.i. nyúl vagy hód alakot tükröznek a Hold kráterei, így olyan, mintha egy hatalmas nyúl vagy hód lakna a Holdon).
A bear-bear kapcsolat érdekesnek tűnik az óangol bera-beran párig, de ha megfigyeljük az óészaki gyökereiket, akkor már nem mutatható ki a két kifejezés szóalakjainak hasonlósága (björn és bera), de persze ez önmagában még nem támasztja alá a bőrös elméletet. A beaver besorolása hozzájuk elég erőltetettnek tűnik, különösen az óangol beofor, illetve óészaki bjorr alakját tekintve (bár ez utóbbi a björn-re még hajazgat). Ha a gyökereik közösek, akkor nem csak a modern alakjuknak kellene "egyeznie", hanem sokkal inkább a régi alakjaiknak.
@Krizsa: A vizsla V_Zs/Z_L vázára tökéletesen illeszkedik a VíZiLó ami nem lehet véletlen. Nyilván a kárpátnyelv már akkor létezett, amikor a vizsla és a víziló közös őse, és így őrizhette meg azt a tudást, hogy ezek távoli rokonok.
Látom, ezt sem tudjátok. Szabad a gazda, Nyest?
> nyest <
pontosabban "menyét". Ezt a kutyafajtát rövid szőre alapján nevezték el, ami hasonlít a menyét szőrére. A menyét germán nevei: "Óangol weosule , wesle "menyét" a proto-germán * wisulon (vö. óészaki visla , a Közel-holland Wesel , holland Wezel , ófelnémet wisula , német Wiesel..." /www.etymonline.com//
A menyét germán neve jobb híján a VISEL szavunkból eredhet. Hasonló jelentéspárhuzamot figyelhetünk meg a HÓD és a HORD szavak között. Az állatok prémjéről van szó a BŐR és a BÍR szópár esetében is, amit az angol jobban megmutat: BEAR 'medve', to BEAR 'visel, elvisel, kibír'. Ide tartozik még a BEAVER 'hód, hódprém' és még sok más szó is. A részletek kidolgozását az érintettekre hagyom.