Két góré
Két dudás nem fér el egy csárdában, de két góré elfér a magyar szókincsben. De vajon honnan érkeztek, van-e egymáshoz közük?
A vártnál is nagyobb érdeklődést váltott ki a górcsőről szóló cikkünk: olvasóink a gór melléknév eredete után a gór ige eredetére is kíváncsiak voltak, így ezt is megírtuk. Olvasóink tudásszomja azonban olthatatlan: egyikük arra kíváncsi, hogy a (kukorica)góré melyik górhoz kapcsolódik, másikuk a ’főnök’ jelentésű góré ehhez való viszonyáról is kifejti véleményét:
Na és a szleng "góré" kifejezés mint főnök? (Egyszerűen szeretem a frappánsan illeszkedő szleng kifejezéseket..)
Azt hiszem, a kukorica góré és a főnök góré közös vonása ugyanaz, mint a gór(é)csőé. Mindegyik minden irányban mozgat valamit, valakit. A kukorica góré a levegőt, a főnök góré embereket, a mikroszkóp a nagyító cső belső lencsetávolságait, és magának a csőnek a helyzetét illeszti a vizsgálni kívánt tárgyhoz.
Kezdjük a ’főnök’ jelentésűvel, mert az egyszerűbb! A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a góré cigány (romani) eredetű, 1920-ban bukkan fel először. A magyarországi cigányból csak szókapcsolatokra, belőle képzett szavakra hoz példát: gór kinyeromi ’gazdasszony’, kherehkigori ’házbirtokos’, khángérokogóri ’egyházgazda’, bigorehkoj ’gazdátlan’. A lengyelországi (goro) és az angliai (gairo, geero, gueri) cigányból azonban önálló használatárin is hoz példát, itt ’paraszt, parasztgazda; a ház ura; (nem cigány) férfi, ember’ jelentésben fordul elő. A magyar szó a cigány vocativusi (megszólító esetű) alakjának átvétele. (Egyes nyelvekben más alakban kell használni a szót, amikor valakit megszólítunk, mint amikor az illetőt megnevezzük: például a híres Et tu, mi fili, Brute? ’Te is, fiam, Brutus?’ mondatban a Brutus név vocativusban, azaz megszólító esetben áll, ezért Brute.)
Nem ilyen egyszerű a (kukorica)góré esete. Olvasónk szerint a góré a levegőt mozgatja. Nos, a góré kukoricához kapcsolódó jelentése ’csöves kukorica tárolására használt lécfalú építmény’ – kétségtelen, hogy a lécfalat átjárhatja a levegő, de olyasmiről szó sincs, hogy azt mozgatná. A TESz. szerint a nyelvemlékekben a következő jelentésekben fordul elő még: ’magasan elhelyezett, őrhelyül szolgáló kis építmény; csőszkunyhó’, ’könnyű kerti építmény’, ’bozótos rejtekhely’, ’kupac’. Ezek közül az őrhely lehet a legkorábbi jelentés (legkorábban, 1565-ben is ebben a jelentésben bukkan fel), ezt helynévi adatok is valószínűsítik. (A TESz. szerint az utóbbi két jelentés fejlődése tisztázatlan – ugyanakkor számunkra úgy tűnik, hogy a bozótbeli rejtekhelyről, akárcsak egy őrtoronyból, jól meg lehet figyelni egy területet; másfelől a kunyhók gyakran kupacformájúak.)
(Forrás: mek.oszk.hu / Magyarország a XX. században, főszerk.: Kollega Tarsoly István)
Sajnos azonban a 16. századnál korábbra nem tudjuk visszakövetni a szó eredetét. A ТЕSz. szerint voltak próbálkozások, hogy a kóró szóval hozzák kapcsolatba, illetve próbálták magyarázni kaukázusi és szláv nyelvekből is, de ezek nem voltak meggyőzőek.
A cikkben is le van írva, hogy legkorábbi jelentése az őrhely.
A "gór(é)" tehát = őr(hely), megfigyelő(hely), biztosított tárolóhely, ami magasan van
1. főnök góré = aki egy kiemelt/MEGEMELT helyről/beosztásból megfigyel
2. kukoricagóré = ahol a kukorica az állatok elől egy kiemelt biztonságú, elzárt, lábakon álló, biztos helyen van - vegyük észre, hogy a kukoricagóré MEGEMELT alapzatú építmény!
3. górcső = amivel egy kiemelt, MEGEMELT helyről a góré megfigyelheti (górhatja) a dolgokat.
Ne feledjük a perzsa "gor/khor/xor"-t sem! (=nap, fényes, szent) Mellesleg ez "kör" szavunk eredetije.
És hogy még jobban feldobjam a hangulatot, egy erősen délibábos kiegészítést még engedjenek meg:
Hun-Gar / Un-Gor = Hun szövetség
A cikkben olvasott fejtegetések szerint ez kiegészíthető a következőkkel is:
Hun torony vagy Hun őrhely (pl. itt lévén központjuk ez egy nagyobb erődítményt, akár Attila palotáját jelentené) / Hun hegy (Kárpátok) megfejtésekkel is.
Tudom, hivatalosan on-oq-ur a magyarázat, meg a "h"-val bajlódó francia szerzetesek (bár ha az "on-oq" az "tíz nyíl", akkor az "-ur" nincs megmagyarázva. Mint ahogyan az sincs, hogy ha az onogurokról kapta nevét, akkor i.sz. 417-ben hogyan hívhatták már Hungáriának, amikor még közelben nem voltak onogurok, hunok viszont annál inkább).
De sztem bul-gar, ma-gar, kan-gar mind rejti a "gar/gor"-t és talán egyfajta "fényes / nemes" jelentése lehetett.
"Rőzsét – vagy, ahogy feléjük mondják – górét lopott a boldogkőújfalui polgármester erdejéből."
Talán a górénak való faágakat arrafelé speciálisan "rőzsének" nevezik, ami rőzséből a legnagyobb, leghasználhatóbb "legszebb" darabokat jelenti, és tüzelésre is nagyon megfelelő. Az apró gallyak "ellopása" talán nem lett volna olyan nagy bűn..:)
Köszönöm a választ! Nagyon érdekes volt.
Én arra gondoltam volna, hogy a főnök góré a gór szó "nagy" jelentéséhez kapcsolódhat, de ezek szerint nem...
A kukoricagóré esetében valahogy úgy áll össze bennem a dolog jelenleg, hogy a hegy (gór) tetején magasan lévő őrkunyhó lehetett eleinte góré, aztán a kukorica tároló kunyhóra is átragadt az elnevezés. Persze ez is lehet tévedés. :)
Viszont pirosponthoz kapcsolódva megemlíteném Matisz nagypapát... A TV2 egykori riportja szerint: "Rossz fába vágta fejszéjét Matisz nagypapa. Rőzsét – vagy, ahogy feléjük mondják – górét lopott a boldogkőújfalui polgármester erdejéből."
Videón is megtekinthető... A Matisz nagypapa által használt magyar nyelv külön misét megér. :)
Na szóval a góréfa ismét egy újabb jelentéskör... Hacsak meg nem adjuk, hogy a "szétdobál" jelentéskörhöz tartozik, és a szétszórt gallyak összeszedésén keresztül alakult ki.
"..lécfalat átjárhatja a levegő, de olyasmiről szó sincs, hogy azt mozgatná"..
Olyasmire gondoltam, mint mikor a szemben lévő ablakok között huzat jön létre.. A rácsos szerkezetű kukorica góré fal valóban nem mozgatja, csak mozogni engedi a levegőt..:)
Érdekes, nálam a kukoricagóré a száraz, már csöveitől megfosztott, kivágott kukoricaszárat jelenti.
Amit a képen láthatunk, azt mifelénk kukoricakasnak vagy -szárítónak hívják. (Abaúj).