0:05
Főoldal | Rénhírek
Görögül beszélő rómaiak

Egy késelés körülményei

Amikor valakibe tőröket kezdenek szurkálni, nem csak az a kérdés, hogy mit mondjon: az is, hogy milyen nyelven!

nyest.hu | 2010. szeptember 16.

Ha műveltebb körökben feltesszük azt a kérdést, hogy mik voltak Julius Caesar utolsó szavai, sokan vágják rá magabiztosan: Te is, fiam, Brutus? Nem kevesen latinul is idézni tudják a mondatot: Et tu, mi fili, Brute? Ha azonban elolvassuk a magyar Wikipedián Caesar haláláról írottakat, akkor azt találjuk, hogy Suetonius arról számol be, hogy egyesek szerint mondott valamit, méghozzá görögül:  καὶ σὺ τέκνον; [kai szü, teknon] ’Te is, fiam?’, maga Suetonius azonban tagadja ezt. Szerinte Caesar hangtalanul esett össze.

Vincenzo Camuccini, Mort de César, 1798
Vincenzo Camuccini, Mort de César, 1798
(Forrás: wikimedia commons)

Az enciklopédia magyar változata szerint az Et tu, mi fili, Brute? Shakespeare Julius Caesar című drámájából terjedt el. Ha azonban megnézzük a szócikk az angol változatát, ott azt találjuk, hogy Shakespearenél a mondat egy rövidebb változata, Et tu, Brute? ’Te is, Brutus?’ található. Ez meg is felel a valóságnak. Az angol szócikk azonban azt is elmondja, hogy Plutarchos másképp írja le az esetet: szerinte Caesar csak Cimbelhez és Cascához szólt, hozzájuk is latinul. Casca viszont görögül beszélt.

De miért beszéltek görögül a római szenátusban? Adamik Béla, az ELTE Latin Tanszékének docense, a Nyelvpolitika a Római Birodalomban című monográfia szerzője kérdésünkre elmondta, hogy a görög nyelv használata igen általános volt a római magán- és közéletben. Bár kétségtelenül különleges, ha Caesar ilyen helyzetben is görögül szólalt meg, nem teljesen váratlan: úgy tekinthetjük, hogy a görög második anyanyelve volt. Mint arra Adamik felhívta a figyelmet, Caesar másik híres mondása, a kocka el van vetve szintén görögül hangzott el (Άνερρίφθω κύβος [aperriphthó kübosz], pontos fordításban: ’vétessék el a kocka!’). Valójában a mondat nem is Caesartól származik, hanem idézet egy Menandrosz-műből. Latin fordítása, az alea iacta est Suetoniustól vált közismertté.

Nem tudjuk azonban, hogy Caesar utolsó szavaiként honnan terjedt el az Et tu, mi fili, Brute? változat. Vörösmarty klasszikus fordításából biztos nem, mert ott a mondat magyarul hangzik el (Brutus, te is?), és semmi nem utal arra, hogy latin mondat áll az eredeti angol szövegben. Azt azonban gyaníthatjuk, hogy e változat magyar eredetű, mivel a Google keresője a mondatra az első négy helyen magyar oldalakat ad ki, az ötödik helyen egy lengyel oldal áll, és utána is magyar oldalak következnek. (Néhány külföldi oldalon felbukkan Et tu, mi fili? alakban is, de ez a görög mondat latin fordításával azonosítható.)

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (22):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
5 éve 2014. március 16. 13:04
22 mederi

@mederi:

A szóeleji "f"--"h" talán az asztal jellegére utalhat, ugyanis az lehetett márvány kő, vagy fa.. A "fa-aszatala" később halványulhatott a szó elején "ha(a)sztala"-ává, (persze ha nem belső spanyol fejlemény, de ezt még nem bizonyították szerintem) csak "régi etruszk szórög" módosulat..:)

(A magyarok hogy hol voltak helyileg, hol nem, szerintem lényegtelen, mert csak etruszk-magyar nyelvi rokonságot feltételezve történt a "fejtegetésem"..:)

5 éve 2014. március 16. 12:48
21 mederi

@Sultanus Constantinus:

Túlbonyolítottnak látom amit írtál..

Mindenki döntse el maga, hogy milyen megközelítés kézenfekvőbb a történelem és egyfajta lehetséges feltételezés tükrében..

5 éve 2014. március 16. 12:48
20 szigetva

@El Vaquero: tar, door, nerd? Vagy nem utánuk (ami meglepő volna), hanem előttük? (De biztos, hogy itt kell offolni?)

5 éve 2014. március 16. 12:43
19 El Vaquero

@szigetva: előbb kimaradt. Egy régi lezárt fórumra írta egy amerikai gyerek, hogy koronálisok után nem fordulhatnak elő hosszú egyeshangzók, mert hasonulás miatt diftongizálódnak. Este olvastam, és ahogy próbálgatom, szerintem igaza van. Szerinted is helytálló ez a megállapítás?

5 éve 2014. március 16. 12:40
18 El Vaquero

@szigetva: OK. Nem egy izgalmas téma, de azért várjuk. Amúgy képzeld, azon vagyok hogy írok lén(d)zikének. Nem hittem volna korábban, hogy ilyen szentségtörésre vetemedek, de a vowel space-es blogposztjához nagyon zsír vowel formant plot ábrákat csinált Praattal, míg nekem nem megy ilyen minőségben, pedig nagyon érdekelne egy ilyen fain megoldás.

5 éve 2014. március 16. 12:20
17 szigetva

@El Vaquero: Á, ez a mederi menthetetlen, szerintem egyáltalán nem is érdekli, mit írunk, csak a saját agymenéseit ontja.

Az umlautról lesz szó.

5 éve 2014. március 16. 12:10
16 Sultanus Constantinus

@mederi: Az először is "hasta la vista", ahol az "hasta" az arab "hattá" 'sőt, még' (ebből lett később 'addig, -ig') és a latin "ad ista [hora]" ('addig') vegyülése, a vista pedig a "ver" (< régi veer < lat. videre 'lát') ige szenvedő melléknévi igeneve nőnemben, onnan főnevesült 'látás' értelemben. Az "hasta la vista" jelentése szó szerint 'a látásig'. Nincs benne semmiféle 'vissza' jelentés, és ez már a spanyolban kialakult belső fejlemény, amikor már a rómaiak sem voltak sehol, nemhogy az etruszkok (a magyarok pedig még sehol)...

elmexicano2010.blogspot.com/2011/06/hasta-la-etimologia-egy-furcsa-e

5 éve 2014. március 16. 12:02
15 El Vaquero

@szigetva: ejnye, még sincsenek kötélből az idegeid :D Tessék küzdeni derekasabban. Amúgy mi lesz a következő cikked témája. Egy kis teaser/spoiler?

5 éve 2014. március 16. 11:40
14 szigetva

@mederi: Rendben van, győztél, feladom.

5 éve 2014. március 16. 10:37
13 mederi

@szigetva:

Azért azt gondolni, hogy az etruszkból torzítással fennmaradtak szólások és családnevek az utód államban, úgy vélem, mégsem akkora marhaság!..:)

Pl. Az "asztala viszta" szólás (is) "viszont látásra" jelentéssel nekem gyanús, hogy eredetileg "asztala vissza (várja)" lehetett, amit etruszkul a vendéglős mondott búcsúzóul, ha etruszk vendégei voltak. Később a "várja" lekopott..:)

Ha még sok hasonló példát sikerülne összegyüjteni erről a területről és időszakból, feltehetőleg sok van belőle, akkor érdemes volna komolyan venni ezt a megközelítést is..

-Rokonság és nyelvrokonság nem szűkíthető le szerintem egyetlen "tőre", "vonalra" és számos "elágazásra", ezért a "hálós" rokonításhoz felhasználható történeti/ történelmi elemeket komolyan kéne venni (a szavak koronkénti, területenként oda-vissza cikázását, torzulását és értelem bővülését)..:)

-Legutóbb a "kitakarás" szó kapcsán lehettünk tanúi annak, ahogy egy szó jelentése hogyan bővül, sőt, szélsőséges fényviszonyok mellett (a fény hiánya, vagy túlvilágítás esetén) az eredeti jelentés (takaró levétele után láthatóvá válik valami, valaki) ellenkezőjére fordul teljesen jogosan egy kép vagy szöveg "speciális megvilágítása" esetén.

A nyomdaipari nyelvbe már a megfordult jelentés furakodik éppen befelé.. ..:)

5 éve 2014. március 16. 10:00
12 szigetva

@mederi: A brutusról tudni lehet, hogy az ieu gwere- 'nehéz' tőből jön (úgy mint a gravis), de a latinba oszk közvetítéssel került. (Ez jóval kevésbé látványos, mint a bori-utu, viszont nem is akkor a marhaság, mint az.)

5 éve 2014. március 16. 09:53
11 mederi

@szigetva:

Brutus apjáról a Wikipédia ezt írja:

"..A hagyomány szerint Brutus vezette a felkelést az utolsó etruszk király, Tarquinius Superbus ellen.."

Mivel származásilag a Brutus család gazdag, de nem "elég előkelő" származású volt (hogy mivel foglalkoztak eredetileg az nem ismert), talán a nevük utalhat a foglalkozásukra..

-Ha feltételezzük azt, hogy az etruszkok valóban nyelvrokon nép volt a magyarral, akkor talán "hadi borkereskedők" lehettek, amit talán etruszk nevük is tükrözhetett annál is inkább, hiszen az utolsó etruszk király megölésében ő is részt vett, ami azt jelenti, hogy előtte etruszk (nyelvű) királyságban élt..

A közel ezerévvel ezelőtti "hadi utu" ma "hadi út" elnevezéshez hasonló "bor(i) utu"-t felügyelő kereskedők bizonyára nagyon gazdagok lehettek.

Borkereskedő jelentéssel "*b(o)rutus= borkereskedő" esetleg a család neve is lehetett..

A kereskedőket egyébként ma is úgy kérdezik ki foglalkozásuk felől, hogy "Miben utazol?".

-Az előbbi feltétel szerint az első "o" kiesése az etruszk királyság felbomlása utáni időszak terméke lehet, hiszen az etruszk nyelv egyszerűen eltűnt, pl. a fennmaradt családnevek és szólások értelmüket vesztették és bizonyára torzultak, esetleg új vagy bővült jelentéssel..

A római birodalomban rabszolgaként dolgozó germánok és szlávok hatása lehet pl a "Brutus" családnév változat is..

-Pl. A szláv "brát" magyarul "barát".. szerintem talán inkább szláv torzításról lehet szó, ami a németben gyökeresedett meg, és jött vissza a "brutális" szó változat..

-Azt gondolom a szleng szókincset is nagyon jól lehet használni szóeredeztetésekhez, mert nagyon sokszor meglepően jól illeszkednek, különösen akkor, ha történetileg pl. ásatásokból előkerült feliratok segítségével megfelelően alátámasztható egy feltevés...:)

5 éve 2014. március 15. 21:27
10 Krizsa

@szigetva: Ja, egy ilyen "felső körökben kriminális" családban... Dehát szófejtésekhez miért kellene utánanéznem a Wikinek? Ebben semmi nem segíthet, csak a szótárak. (Ha nem ismerem jól azt a nyelvet.) De attól, hogy valakinek a neve kitalált név-e, vagy tényleg használták, a szónak mindenképpen volt valódi értelme. Esetleg, ha továbbképezték, akkor a szótőnek volt.

5 éve 2014. március 15. 20:48
9 szigetva

@Krizsa: Az apját, sőt több évszázaddal korábban élt ősét is Brutusnak hívták: hu.wikipedia.org/wiki/Marcus_Iunius_Brutus Nem értem, miért nem tudsz utánanézni ilyen tök triviális dolgoknak.

@mederi: A brusztol német eredetű, nincs köze a brutálishoz. A magyarban a szó első magánhangzója sosem esik ki.

5 éve 2014. március 15. 18:54
8 Krizsa

"Beszélő", vagyis utólag adott név lesz, mert megbélyegző nevet, főleg ilyen magas körökben biztosan nem adnak.

Az arám b'rá = a fia,

ugyanez héberül bár=a fia, vad(állat is), vadon. A boer= ég, sürgős, biur = kiirtás.