Cigány? Roma? Dzsipszi? Melyik a píszí?
A címben három népelnevezés. De már a megnevezések körüli zavar is önmagáért beszél… Honnan erednek a cigányság különböző elnevezései? Mi köti össze Egyiptomot Csehországgal? Miért érinthetetlenek a cigányok? Tényleg a roma elnevezés lenne politikailag korrekt?
A címben megnevezett közösség, a cigányság – a legóvatosabb becslések szerint is – mintegy 10-12 millió lelket számlál (Európában körülbelül 6 millió, más kontinenseken pedig még úgy ennyi emberről van szó, Ázsiában, Dél-Amerikában, Ausztráliában, Észak-Amerikában). Ha az egész világot tekintjük, láthatjuk, hogy általában romaninak nevezik önmagukat. Kivéve azok, akik nem!... A különféle népek, tehát azok a közösségek, illetve emberek, akikkel együtt élnek, a legkülönbözőbb nevekkel illetik őket. Zigeuner, heiden, cigányok, cigani, gypsies, gitanos, romany: ez a sok szó mind-mind ugyanazokra utal. Ezeknek a megnevezéseknek próbálunk utánajárni, lehetőleg (és ez nagyon nagy nehézség) csak annyi történelmi adalékkal, amennyi nélkülözhetetlen a megértéshez.
(Forrás: Wikimedia commons)
Név és identitás
Tény, hogy egy „megnevezés” használata egyúttal valamiképp a „megnevezett” tulajdonlását is jelenti. Ezért szólítja föl az Úr Ádámot, hogy adjon nevet teremtményeinek; ugyanez a mély gondolat munkált Cassius Clay fejében is, amikor kijelentett, hogy nem hajlandó a volt rabszolgatartóitól származó névvel élni: Muhammad Aliként ismeri a világ…
Számunkra még közelebbi, megrettentő példa József Attila története, aki ötévesen vidékre kerülve azt élte meg, hogy a befogadói egyszerűen kijelentették: olyan név, hogy Attila, nem létezik – attól fogva Pistának szólították… Ezt a „személytelenítést” soha nem tudta földolgozni a költő.
A „dzsipszi” világ
A magyarban már nem gyakori a dszipszi szó, használatát eleve kerülendőnek, sőt, tabunak tartják. Ennek jól érthető oka az, hogy a szónak, illetve az ehhez hasonlatos megnevezéseknek a mi nyelvünkben kifejezetten negatív tartalma van: egyértelműen csak sértő és lenéző szövegösszefüggésekben bukkan föl. Aki ezt a szót (vagy valamely etimológiai társát – dzsipó, dszipp, dzsipus, dzsipi, dzsipicsa, adzsip, dzsiboló, dzsipás szemű stb.; további variációkat is bőven találhatunk a „megfelelő kulturális beállítódottságú” honlapokon…) használja, az jól tudja, hogy bántó, lekicsinylő, amit mond; valószínűleg a célja is épp ez.
Ez a megnevezés egy tévedésen alapul. A dzsipszi szó maga, a sok más nyelvben is meglévő, vándorszószerű alakváltozatával együtt eredetileg ’egyiptomi’-t jelent. Márpedig, ahogy azt ma már mind jól tudjuk, a cigányok nem Egyiptomból, hanem Indiából származnak.
A hasonló formájú az újgörög ejiftos, giftoi, a román ţigan a francia gitans, a spanyol gitano, illetve a délszláv nyelvekben használt egjupci, gipcan, gupcan, az albán evgjit , és persze magyarban használt dzsipszi forrása, az angol gypsy is. Ezek mind az 'egyiptomi' jelentésű szavakkal függenek össze (vö. angol egyptian) szóból alakultak ki, a XVI.-XVII. században. Így jelentek meg először ezek az átírások: gipcian, gypcian.
(Forrás: Wikimedia commons)
Miért alakult ki ez az Egyiptomot fölidéző sok forma? A középkori Európa gondolati-nyelvi világában az egyiptomi megjelölés igen általánosan használtatott minden ’idegen’-re. Ennek a szokásnak a hátterében valószínűleg az is tetten érhető, hogy a kor uralkodó keresztény vallásán keresztül (gondoljunk az Ószövetségre) az egyiptomiakról lehetett mint „különös, távoli, egzotikus” népről hallani. Természetesen a zsidóság is ilyen furcsa, kívülálló nép volt, ám őket jól ismerték, együtt éltek velük, már a kora-középkortól. (Haszálták 'idegen' jelentésben a mór szó etimológiai megfelelőit is: ez eredetileg Észak-Afrika lakóit, később kifejezetten az arabokat is jelölte.) Mindehhez hozzátehetjük, hogy Magyarországon, Romániában és Oroszországban a fáraók népe (a latin populus pharaonis fordításaként) kifejezést is használtak a romákra.
Bazileiosz volt a bizánci császárok hivatalos címe; a caesar, vagyis császár címet – némi egyszerűsítéssel kb. a mai ’herceg’ megfelelőjévé inflálódva – a bazileiosz adományozta: így lehetséges, hogy III. Béla királyunk is caesar volt!
Európába érkeztükkor a romani emberek hosszabb ideig éltek a Balkán-félszigeten, ahol egy nyugati, tengerpartközeli területet valóban úgy emlegettek, hogy Kis-Egyiptom, azaz Gippe. A cigányok egyik vezetője magától a bizánci bazileiosztól a Kis-Egyiptom hercege címet kapta, vélhetően az oszmán-törökök elleni katonai segítségért. Kis-Egyiptom tehát egy görögországi terület volt, ahol egyfajta cigány területi központ alakult ki. Ezt a törökök pusztították el, ami azért is figyelemre méltó, mert a cigányság története, ázsiai és európai mozgásaik nagyban összekapcsolódtak az Oszmán Birodalom terjeszkedésével.) A bizánci görög anyagokban találkozhatunk is az αιγύπτιοι [aigüptioi], azaz ’egyiptomi’ szóalakzattal.
Földrajzi eredetű a cigányok bohém (azaz 'csehországi') elnevezése is, mely később már nem a nemzetiséget, hanem a társadalmonkívüliséget jelölte.
Nyomós szempont az is, hogy valóban voltak olyan romani csoportok, melyek tényleg egyiptomiak voltak, s történelmi múltjuknak ezt a szakaszát jól meg is őrizték történettudatukban. Ők persze csak azért voltak egyiptomiak, mert az oszmán-török birodalom erőszakkal telepített cigányokat az akkor már meghódított Egyiptom területére. Az onnan Európába visszajutott cigányokról viszont joggal mondhatták, hogy egyiptomiak…
Mi hát a cigány?
A valamilyen formában a magyar cigány szóhoz hasonló (pl. a középkori latin cinganus, a cseh Cikán, a szlovén és szerb-horvát cigan, a svéd zigenare, a német Zigeuner, a francia tzigane, illetve tsigane alakok, az olasz zingaro, a portugál cigano, a spanyol zincal, a román ţigan, a török çingene stb.) népmegnevezések mindegyikének a históriája a Bizánci Birodalom koráig, körülbelül a XIII. századig nyúlik vissza, s a görög ατσιγανος – nagyjából [atsziganosz] – 'érinthetetlen' szó rejtezik benne. Sokan úgy gondolják, hogy ez az indiai kasztrendszer 'érinthetetlenek' csoportmegnevezésének bizánci görög megfelelője. Lehetséges, hogy valóban így van, de több érv is szól ezen etimológia ellen. A legnyomósabb érv az, hogy mai tudásunk szerint a cigányok nem is az érinthetetlenek kasztjába tartoztak, hanem harcosok voltak! Talán ezért is tűrték meg őket a görögök. Ez az ατσίγγαυοι, ατσιγανος szerkezetpár talán inkább úgy fordítható magyarra, hogy ’ne-érintsd-meg’, ’ne-nyúlj-hozzá’, ’ne-illessed’. A formula nem arra utal, hogy valamiért a bizánciak „nem akartak” a cigányokkal kapcsolatba kerülni, hanem arra, hogy (éppenséggel tapintatosan és elfogadólag) a cigány közösségeket „tessék békén hagyni”. Mindezzel együtt, más komoly szakmai vélemények szerint, csakugyan épp azt jelenti a szó, hogy ’érinthetetlen’.De ez esetben is lehetséges, hogy a pogány közösségtől való elzárkózás motiválta az elnevezést. Az viszont tény, hogy a XI. század táján a cigányságot már azonosították valamiképp a pogánysággal.
A roma ember tényleg roma?
Trükkösebb a kérdés, mint az elsőre látszik. A roma szó egyre inkább elterjed, ezt „illik” előnyben részesíteni. A különböző roma szervezetek is előszeretettel használják a szót; a londoni, 1971-ben megtartott Első Roma Világkongresszuson a más-más cigányközösséget képviselő jelenlévők végül egyetértésben fogadták el, hogy a világ összes cigány emberének a közös és hivatalos elnevezése legyen a rom szó többes számú alakja, azaz a roma forma. Ugyanakkor egyáltalán nem mindenki által elfogadott a roma szó! Szimbolikus véleménykülönbség ez, bizonyítja, hogy milyen végtelenül nehéz a diaszpórában élő, több különböző kultúrához társult cigány csoportoknak egységes cigányságként megjelennie a világban, nemcsak a nem cigányok (a gádzsók) előtt, hanem saját nagy közösségük szemében is.
Nos, ennek a roma szó körüli problémának az egyik gyökere abból fakad, hogy a rom egyszerűen azt jelenti, hogy ’házas (romani) férfi’. Csakhogy a cigányság Európai megjelenése után a szó jelentése elágazott: sokaknak az eredeti tartalmat fejezi ki a szó, mégpedig (s ezért a zárójelben a romani elem) avval a tartalommal, hogy ez csak a cigány férfiakra értendő, szigorúan avval a gondolattal, hogy nős ember is. Mások számára viszont a roma magában csupán ’férfi’ értelemben használatos.
Maga a roma szó, a romani emberek nyelvén egy többes számú, hímnemű főnév: nehéz lenne az előbbi, valóban cigány nyelvi jelentések között értelmesen elhelyezni. A jelzőként használt alak a romani – ezért is írtuk az előző mondatban a romani emberek kifejezést. Szóval: a roma szó értelmezése, helyes használata nehezen definiálható a cigány közvélemény számára, ám a romani szót gyakorlatilag minden csoport használja önleírásakor (hangsúlyozzuk: ez nem pusztán egy konkrét szó problematikája – egy nép saját önmegnevezéséről beszélünk, ami az identitás világos fölmutatásához, az önazonosság megéléséhez, így bármiféle együttes társadalmi-politikai-gazdasági-kulturális föllépéshez nélkülözhetetlen!) A sajtó vagy épp a politika nyelvében pedig szinte automatikusan kialakult a káosz: a roma szó gyakran egyes számú főnévként értetődik a cigány nyelvet (legalább alapszinten) nem ismerők számára. A magyarban a szót már közönséges népnévként használjuk, előfordulhat jelzőként (roma kultúra), jelölheti a néphez tartozó személyt, s ilyenkor többes számba is kerülhet (romák).
Az USA Kongresszusa 2000 őszén hivatalos határozatot hozott, miszerint a Kongresszusi Könyvtárnak a Gypsies keresőszót Romanies-re kell cserélnie.
Más elnevezések
Németországban is, Franciaországban is olykor használják a cigányok megjelölésére a saracen szót (ez az arab szarkín ‘napkeleti’ származéka; az olasz scirocco [sirokkó] 'a Szahara felől érkező szél' is erre vezethető vissza). A hollandban régebben használták a Heidi szót, amely egyszerűen csak annyit tesz: ’pogány’.
Források
Hancock, Ian: We Are The Romani People, 2002. november Huntington, Samuel P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa Könyvkiadó, 2008 Pinker, Steven: A nyelvi ösztön, Ponticulus Hungaricus, 1944 http://www.amarodrom.hu/archivum/2007/01/4.html
Grétsy, Zs.: Konszenzust? In: LAM 2001;11(10):650-1. Az Európai Parlament állásfoglalása a kisebbségek védelméről és a megkülönböztetés elleni politikákról a bővítés utáni Európában (2005/2008(INI)) http://www.aetas.hu/1999_4/99-4-17.htm
Magyar értelmező kéziszótár, MTA Nyelvtudományi Int., 2003
Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára, 2007
Poverty in Albania: a qualitative assessment
Kemény István (szerk.): A magyarországi romák (Változó Világ 31., Budapest, 2000)
Hauser, Thomas: Muhammad Ali: His Life and Times, Robson, 2004
Garai László: József Attila identitásai: alkotáspszichológiai esettanulmány Ismeretek a romológia alapképzési szakhoz, Pécsi Tudományegyetem, 2006
Prónai Csaba: A cigány közösségek gazdasági tevékenységeinek kulturális antropológiai megközelítései. In: Kemény I. (szerk.): A romák/cigányok és a láthatatlan gazdaság, Bp.: Osiris–MTA, 2000
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (36):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Kerék18: milyen izgalmas h valaki magyarul beszél, de nem tud magyarul...
.
a baró az barogh (jó), amelynek a töve, a 'bar' ott van a barát szóban és a barom (jószág) szóban is
Milyen izgalmas, hogy úgy használunk cigány szavakat,
hogy közben magyarnak hisszük őket.
Egy kis plusz érdekesség:
www.concordforditoiroda.hu/cigany-atvetelek-magyar-nyelvben/
@Grant kapitány:
Grant kapitany, felreertesz. Te azt irtad, hogy a magyaroszagi ciganysag IQ- ja 80-100 koruli, mig a szerbiaie 70 koroli. Erre geff10 azt irta hogy az IQ nem lehet egy orszag 80-100 kozott, mert 100 az atlag. De a ciganysage persze lehetne 80-100 az orszagon belul. Erre irtan en, hogy felreert teged, hisz te eppen igy irtad:a 80-100-as ertek nem orszagos atlag, hanem a ciganysagert. Csak azi is irtam, hogy bar en nem tudom az aktualis erteket, de ez nem is lenyeg, a megfogalmazasod helyes volt.
@GBR: Nem ezt írtam, a magyarországi cigányság IQ-járól nincsenek adatok. A vizsgált csehországi, szlovákiai és szerb cigány közösségek átlaga (70) viszont kb. 30 ponttal elmarad az azokra az országokra jellemző átlagtól (ezek a térképről leolvashatók).
@GBR: Nem ezt írtam, a magyarországi cigányság IQ-járól nincsenek adatok. A vizsgált csehországi, szlovákiai és szerb cigány közösségek átlaga (70) viszont kb. 30 ponttal elmarad az azokra az országokra jellemző átlagtól (ezek a térképről leolvashatók).
@geff10: "Hogy milyen a társadalmon belül a cigányság IQ-ja a többiekéhez hasonlítva, az más kérdés…"
De hisz Grant kapitany pont ezt irta, 80-100 , 90-100 korul mozog a hazai CIGANYSAG IQ-ja. Azt nem tudom, hogy az ertek valos-e vagy nem, mindenestre a mondat semmi ellentmondast nem tartalmaz.
@Grant kapitány:
Az IQ természeténél fogva nem tud 80 és 100 között mozogni egy országban, hiszen maga az IQ átlagértéket mutat. 100 pont a társadalom átlaga, és alatta és felette is arányosan oszlik el.
A másik tévedés, hogy a gyerekeket nem hasonlítják a felnőttekhez, egészen más a tesztjük és náluk is 100 az átlag.
Hogy milyen a társadalmon belül a cigányság IQ-ja a többiekéhez hasonlítva, az más kérdés…
Amíg Magyarországon és a környező országokban az átlagos IQ értéke 80-100, de inkább 90-100 körül mozog, addig a szerbiai cigányság vizsgált közösségeinek átlagos IQ-szintje 70 körüli, ami a 10 éves nem cigány szerb lakosság átlagának felel meg. Hasonló eredményre vezettek a Csehországban és Szlovákiában végzett kutatások is.
www.questia.com/library/1P3-650097721/the-iq-of-gypsies-in-central-e
psychology.uwo.ca/faculty/rushtonpdfs/2007%20Intell%20(Roma ).pdf
"A legnyomósabb érv az, hogy mai tudásunk szerint a cigányok nem is az érinthetetlenek kasztjába tartoztak, hanem harcosok voltak! " Mi támaszthatja ezt alá ?
Legutóbb azt olvastam, h. mivel több kereskedéssel kapcsolatos szavuk ( kinel,paruvel,stb. ) a rokon indiai nyelvekkel közös, lehetséges, h. Indiában kereskedéssel foglalkozhattak - vagy legalábbis egyes csoportjaik.
Ez a roma elnevezes nagyon bosszanto, foleg az eroltetese. Es teljessegel hamis, hogy a ciganysag ezt hasznalna onmegnevezeskent. Egyreszt a ciganysag nagy resze ma sem haszalja, egyszeruen ciganynak nevezi magat, masik, kisebbik resze, aki ma hasznalja a szot, az is 1990 utan TANULTA meg attol a mozgalomtol aki a mediaban elkezdte igy haszalni. Ugye egyertelmu, hogy ha a sajat onmegnevezesuk ez lett volna, akkor nem csak 90 utan kezdtek volna hasznalni, es legfokepp nem kellett volna megtanitani oket, ellenkezoleg, mi tanultuk volna toluk. ha valaki beszelgetett cigany emberekkel regebben, emlekezhat ra, hogy ezt az onmeghatarozast sosem hasznaltak, nem is ismertek.
A kommentekben latta, hogy irtak: "Az a véleményem,hogy maradjanak ,magyarul,továbbra is cigányok,hiszen több száz éve így nevezzük őket.A saját nyelvükön hívhatják magukat romának,ettől még magyarul maradnak cigányok!"
Ez igaz lenne, nem lehet egy tarsadalomra rakenyszeriteni egy szo hasznalatat. Meg ket letezo szo kozuli valasztast sem lehet kenyszeriteni, kulonosen pedig egy addig a nyelvben nem letezo szot hasznalni kotelezni. De a helyzet ennel rosszabb, hisz ezt a szot az erintettek sem hasznaltak. A meleg szo pl kezdetben nem volt elterjedt,de a melegek maguk preferaltak, igy indokolhato az elterjedese (bar nem kotelezheto senki a hasznalatara) . De ez a romazas olyan szerencsetlenul nevetseges, ha mediaban is szamtalanszol lathatjuk, hogy valaki ugyan ezt hasznalja, mert nem MERI azt mondani, hogy cigany, de kozben kellemetlenul erzi magat, mert tudja, hogy rohejes, meg a hangszine is megvaltozik kozben. Szerintem bun egy egesz orszagot elbizonytalani sot stigmatizalni egy szohasznalat miatt, ami a termeszetes nyelvuk resze, tobb evszados multtal. Ez egy olyan oncenzurahoz vezetett, hogy a tema, amely lehet teljesen semleges is akar, mindenkit feszelyez, meg barati tarsasagban is! Ez egyfajta gondolat rendorseg, melyen elitelem. En mindig a cigany szot hasznalom es soha nem volt problemam emiatt cigany emberekkel. (maximum szelsoseges gondolat-rendorokkel, de azok meg kit erdekelnek?)
Szerintem csak akkor tudnánk megszabadulni a roma, cigány szavak negatív töltetétől, ha a negatív viselkedésre bevezetnénk egy új szót.
Azaz a bűnözőkre azt mondanánk, hogy "trógerek" - és szétválasztanánk a cigány és tróger fogalmát.
Mert hát attól, hogy valaki cigány még nem tróger, és attól, hogy tróger nem cigány.
Alapvetően a Jobbik/Gárda féle hangulatkeltéstől is így lehetne megszabadulni - egy bűncselekménynél nem számít, hogy az elkövető cigány vagy magyar, hanem ha tróger, akkor kapja el a rendőrség, a bíró meg ítélje el, és ne foglalkozzon a bőre színével - az nem számít.
A "roma" szó valószínűleg nem a többes szám alanyesetű "roma" ('cigányok') szóból származik, hanem az egyes szám vocativusi (megszólító v. hívó eset) "roma!" ('te, cigány!') szóból. Erre a formára a magyarban már 19. századi előfordulások is vannak.
A "rom" szót egyébként nemcsak házas férfiakra, hanem minden felnőtt cigány férfira lehet használni, ellenben nőnemű párja, a "romnyi" csak 'cigány asszony' értelemben használatos.
@prezzey: Óóó, kedves prezzey! Most látom: a fogalmazás világos -- én vagyok a lüke... Elnézést!
@Grétsy: pont erre akartam utalni (bocs ha nem volt egyértelmű), hogy régebben simán egybe sorolták őket a Gypsies alá, de ahogy a Gypsies helyett a Roma lett a preferált, oda már nyilvánvalóan nem lehetett őket besorolni, mert ők se akarták magukat.
@prezzey: Tudomásom szerint az " ... and Travellers" elem azért van külön említve, mert ez egy speciális, egyedi kultúrájú és életmódú, pontosan nem is ismert történelmi gyökerű, sajátos ír nyelvet használó, alapvetően ír embercsoport (Nagy-Britanniában és az USA-ban).