Pótkérdés górcső alatt
Miért gondoljuk, hogy két ismeretlen eredetű, de azonosan hangzó szó nem azonos eredetű?
Nemrég írtunk a górcső alá vesz kifejezésről, ezzel kapcsolatban tett fel kommentelőnk „pótkérdést”:
Lehet itt pótkérdést föltenni? Az rendben van, hogy a "górcső" a "gór" ("nagy ") szóból származik, de van-e valami összefüggés a "gór" ("nagy") és a Kelet-Magyarországon a mai napig meglevő "gór" a. m."(szét)szór, hint" ill. "górál" a. m. "dobál, hajigál" között?
Nos, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában a gór ige és a gór melléknév is szerepel:. Az ige ’szór, dobál; széttúr’ jelentésekben fordul elő, a melléknév pedig a már említett, a górcsőhöz kapcsolódó ’nagy’ jelentésen kívül ’hosszú’ és ’rövid szőrű, borzas’ jelentése is van – az előbbi könnyen kapcsolható a ’nagy’-hoz, az utóbbi kevésbé.
A két szót a TESz. bizonyára azért nem kapcsolja össze, mert a jelentésük nagyon távol áll egymástól. Egyedül a ’széttúr’ és a ’borzas’ tűnik olyannak, mely között feltételezhetnénk kapcsolatot, ezek azonban mindkét szó esetében másodlagosnak tűnnek – a nyelvemlékekben ilyen jelentésben később fordulnak elő, és a ’dobál’ > ’széttúr’ jelentésváltozás is valószínűbb, mint az ellenkezője. Ráadásul, bár vannak szavaink, melyek névszóként és igeként is használatosak, nem ismerünk olyat, melyben a névszó melléknév lenne, az ige pedig azt jelentené, hogy valami a melléknévvel kifejezett tulajdonságúvá válik. Úgy tűnik,az szótörténeti szakirodalomban sosem merült fel a kettő összekapcsolása: a TESz. mindenesetre az ige esetében az olaszból, a melléknév esetében a finnugorból és az indoirániból való származtatást zárja ki.
Másik olvasónk az alábbiakat írja:
Ha a (kör alapú) vulkánok megjelölésére is kiterjed a "gór.." szótövű elnevezés, akkor a "dobál, hajigál" tulajdonság is jogos..
Véleményünk szerint a hegyek, hegységek nevében a gór elem ’nagy’ jelentésben fordul elő. Ezt erősíti, hogy a névelem nem csupán vulkáni eredetű hegyek neveként fordul elő, másfelől a magyar nyelvterületen az utóbbi ezer évben aligha látott valaki működő vulkánt, így kizárható, hogy egy hegyet a repkedő sziklákról neveztek volna el.
@Avatar:
Na és a szleng "góré" kifejezés mint főnök? (Egyszerűen szeretem a frappánsan illeszkedő szleng kifejezéseket..)
Azt hiszem, a kukorica góré és a főnök góré közös vonása ugyanaz, mint a gór(é)csőé. Mindegyik minden irányban mozgat valamit, valakit. A kukorica góré a levegőt, a főnök góré embereket, a mikroszkóp a nagyító cső belső lencsetávolságait, és magának a csőnek a helyzetét illeszti a vizsgálni kívánt tárgyhoz.
Na és a "gor" mint (nagy) hegy, amiről minden irányban minden legurul, legcsúszik? ( "Valami/ valaki mozgatja a tárgyakat", gondolhatták az éppen beszélni kezdő emberek. A fizika még nem volt az "erősségük"..)
Tényleg nagyon régi kapcsolódás lehet a kétféle "gor" szó között, hiszen a kezdetekben egyáltalán nem váltak szét a szófajok tudomásom szerint (ennek nyoma, hogy pl. a kev-er ige és a szed-er főnév azonos végződéssel bírnak).
És melyik jelentéséhez kapcsolódik a (kukorica)góré?
@Antiszociális Nyelvészkedő:
A "gor" szerintem csak átvitt értelemben jelent "nagy"-ot. Ahogyan a "ravasz" is valamikor rókát jelentett, fordítva is igaz lehet, pl. esetünkben..
" Ezt erősíti, hogy a névelem nem csupán vulkáni eredetű hegyek neveként fordul elő,"
Való igaz. Szerintem a Gor Havas esetében talán a hó legördülő jellege (lavina) miatt használják a "gör"/ "gor" elnevezést, de még inkább "hegy" jelentéssel. A havasi "oláh (román) mócok (hegyi pásztorok)" nem tudták kimondani az "ö" hangot, gondolom ezért lett "GOR" a nevezett havas (-hegy) neve ebben az esetben.. Talán nem ugyanaz mint a szláv "gor.." általánosan hegy jelentéssel, bár a román nyelvet ért nagymértékű szláv behatás miatt ez sem kizárható.:)
Esetleg nem lehetséges, hogy a "gór" mint 'nagy' a latin grossus 'vastag' vagy grandis 'nagy' származéka, pl. a németen vagy más nyelven keresztül (pl. gros- > *gors > gór)?