Szirák, Siracusa és egy rejtélyes törzs
A nevek hasonló csengése nem jelenti, hogy azonos eredetűek. Minden egyes földrajzi név eredetét külön meg kell vizsgálni, és tekintettel kell lenni a különböző körülményekre, forrásokra.
Kommentelőink fura összefüggéseket vetettek fel: eszerint a Nógrád megyei Szirák és a szicíliai Siracusa neve egyaránt a Syraces nevű iráni törzs nevéből származik. Persze az állítás eleve gyanús, már csak azért is, mert Nógrádban sem nagyon kószáltak irániak, nemhogy Szicíliában – arról nem is beszélve, hogy a törzsnévről ránézésre is nyilvánvaló, hogy latinos alak, ráadásul az y azt sugallja, hogy görög eredetű, tehát többszörös átvétellel igencsak eltorzulhatott – ha volt is ilyen törzsnév, nehéz eldönteni, eredetileg hogy is hangozhatott a szó.
Még inkább szkeptikusabbakká váltunk, amikor az interneten keresgélve felfedeztük, hogy a Syraces mint törzsnév csupán néhány „alternatív tudományos” (rövidítve: áltudományos) oldalon bukkan fel – a keresést azonban nehezíti, hogy a szó rengetegszer előfordul egy lepkefaj nevének részeként. Mindenesetre ha van, aki hiteles tudományos forrásban is nyomára bukkan, kérjük, mindenképpen linkelje nekünk!
Azt hittük, mégis nyomra bukkantunk, amikor egy kommentelőnk bemásolta Pomponius Mela sorait:
At in primo flexu jam curvi litoris oppidum est, quod Graeci mercatores constituisse, et (quia, quum caeca tempestate agerentur, ignaris, quœ terra esset, cycni vox notam dederat) Cycnum appellasse dicuntur. eliqua ejus, ferincultaeque gehtes, vasto mari assidentes tenent, Melanchlœni, Serri, Syraces, Colici, Coraxi, Phthirophagi, Heniochi, Âchaei, Cercetici, et jam in confinio Mœotidis Sindones.
Sajnos a kommentelő nem jelölte meg, hogy honnan veszi a szöveget, de a neten fellelhető forrásokban egy másik változatot találunk (a kiemelés tőlünk származik):
At in primo flexu jam curvi litoris oppidum est, quod Graeci mercatores constituisse, et (quia, cum caeca tempestate agerentur, ignaris quae terra esset, cycni vox notam dederat) Cycnum appellasse dicuntur. Reliqua ejus ferae incultaeque gentes, vasto mari assidentes, tenent, Melanchlaeni, Toretae, Sedochezi, Coraxi, Phthirophagi, Heniochi, Achaei, Cercetici, et jam in confinio Maeotidis Sindones.
Sőt, találunk olyan forrást is, ahol az adott helyen Toretica, sex Colicae vagy Ecrectice, Colice olvasható. Mindebből arra következtethetünk, hogy ha az olvasónk által idézett változat esetleg megbízható forrásból származik is, a hagyományozódás a szöveg számunkra érdekes pontján annyira bizonytalan, hogy nem támaszkodhatunk rá.
Nézzük tehát, mi az, ami biztosnak látszik! Kiss Lajos a Földrajzi nevek etimológiai szótárában azt írja, hogy Szirák neve – mint annyi más magyar településé – puszta (azaz képző nélküli) személynévből keletkezett. A Szirák személynév pedig szláv eredetű: a mai bolgárban ’árva (apja halála után született fiú)’, a szerb-horvátban ’szolga’, a csehben ’szegény ember’ jelentésű. (Ezek közül a bolgár állhat legközelebb az eredeti jelentéshez.)
(Forrás: Wikimedia Commons / Louis-François Cassas (1756 - 1827))
Ezzel szemben Siracusa (eredetin görög nevén Συράκουσαι [szürakuszai]) városát a közeli Συρακώ [szürakó] mocsárról nevezték el. Az ebben rejlő tő a szlávban is megvan, pl. az orosz сырой
’nedves’ szóban. Gratulálunk LvT nevű kommentelőnknek, aki jó érzékkel ráhibázott a helyes megoldásra.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (54):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Tele van az ország az alánok különböző elnevezéseivel, miért ne lehetne a szirák név is az egyik legnagyobb alán törzs után elnevezve. Több logikát látok benne, mint a bolgár árvákban..
@arafuraferi: beragadt az enter amikor elküldtem a hozzászólást :)
Douglas Adams emlékére :)
@benzin: "Van azért még jópár forrás erről a népről...... " Hogy sikerült 42×? Ez már nem is flood, hanem ddos támadás.:-)
Az szerintem is "nehezen hihető, az ország három különböző pontján három bolgár is árván maradt", azonban az előfordulhatott, hogy egy bolgár származású valakinek az ország különböző pontjain voltak róla, vagy családjáról elnevezett birtokai...
De annak idején az árvát használhatták akár "uratlan, gazdátlan" értelemben is. Tudom, merész feltételezés, de nem vagyok se nyelvész, se történész. :)
Megtiszteltetés számomra, hogy egy ugratásnak szánt kommentem miatt (is) bejegyzés született. :)
A középkori térképek a későantik történetírók leírásai alapján készültek. Ez különösen igaz a távoli területekre, ahol olykor ezer évvel korábbi állapotokat tükröznek a népnevek. Maga a Syraces törzsnév utolsó említése a későantik korból való, amikor az összes korábbi alán-szarmata törzsnevet felváltja az alán elnevezés. Ám ez nem jelenti, hogy ezeket a törzsek megszűntek volna, hiszen az iráni jelenlét folytonos a Kubáni síkon ebben a korban, pusztán csak részeivé váltak egy nagyobb egységnek, hagyományaik és elnevezéseik továbbélhettek az alánok között. Az egyik törzsnevük a magyar Örs személynévben tűnik fel. De például a jász és az oszlár helynevek is az alánok önelnevezésére (Ász) vezethetők vissza. És ellentétben az alán eredetűnek vélt ámde nem bizonyíthatóan törzs vagy személynévi eredetű ún. pszeudo-törzsneveinkkel, mint a ladány, varsány a sziráknak még a Kárpát-medencébe betelepülő kubáni alán népességtöredékre visszavezethető valódi törzsnévi párhuzama is van. Szal jóval több szól az alán törzsnévi vagy személynévi eredet, mint bármilyen más magyarázat mellett.
Az pedig nehezen hihető, az ország három különböző pontján (Kapos völgye, Zagyva völgye, Sajó völgye) három bolgár is árván maradt, hogy róla nevezzék el a magyarok és magyar szolgálónépek falvai közt fekvő az Árpád-korra oklevelekkel datálható nevű falujukat egyes szlávok. Pontosan az ilyen nevetségességig erőltetett szláv hülyeségek miatt virágzik az amatőr alternatív őstörténet jószándékú, ámde dettó hülyeségáradata.
Tacitus megemlíti, hogy a Sirac nép királya (rex Siracorum) 50-ben Zorsines, és hosszan ír háborúiról.
Egyébként gyakorlatilag minden kora középkori térkép feltünteti őket a kubán folyó környékén.
Van azért még jópár forrás erről a népről. Szrabón a geográfiájában is megemlíti őket.
Az Aorsi nép a Tanais folyó mentén él, a Siraces nép viszont az Achardeus folyó mentén amely a kaukázusból a Meotisba folyik.
Van azért még jópár forrás erről a népről. Szrabón a geográfiájában is megemlíti őket.
Az Aorsi nép a Tanais folyó mentén él, a Siraces nép viszont az Achardeus folyó mentén amely a kaukázusból a Meotisba folyik.
Van azért még jópár forrás erről a népről. Szrabón a geográfiájában is megemlíti őket.
Az Aorsi nép a Tanais folyó mentén él, a Siraces nép viszont az Achardeus folyó mentén amely a kaukázusból a Meotisba folyik.
Van azért még jópár forrás erről a népről. Szrabón a geográfiájában is megemlíti őket.
Az Aorsi nép a Tanais folyó mentén él, a Siraces nép viszont az Achardeus folyó mentén amely a kaukázusból a Meotisba folyik.
Van azért még jópár forrás erről a népről. Szrabón a geográfiájában is megemlíti őket.
Az Aorsi nép a Tanais folyó mentén él, a Siraces nép viszont az Achardeus folyó mentén amely a kaukázusból a Meotisba folyik.
Van azért még jópár forrás erről a népről. Szrabón a geográfiájában is megemlíti őket.
Az Aorsi nép a Tanais folyó mentén él, a Siraces nép viszont az Achardeus folyó mentén amely a kaukázusból a Meotisba folyik.
Van azért még jópár forrás erről a népről. Szrabón a geográfiájában is megemlíti őket.
Az Aorsi nép a Tanais folyó mentén él, a Siraces nép viszont az Achardeus folyó mentén amely a kaukázusból a Meotisba folyik.