Miért nincsenek „...országok” Európán kívül? – teszi fel a kérdést olvasónk. Az viszont igaz, hogy egészen távoli országok neve nem szokott -ország végű lenni. Házi szakértőnk erre próbál meg magyarázatot adni.

Házi szakértőnk fenntartásokkal kezelte a szakirodalom állításait – a lelkes kommentelők csatlakoznak hozzá, és záporoznak az ötletek. A tények azonban kijózanítóak.

Nincs is egyszerűbb dolog, mint egy szó eredetének utánanézni, az ember felüti a TESz.-t, és kimásolja, amit ott talál, vagy amit abból fontosnak gondol. Házi szakértőnk azonban nem híve az egyszerű megoldásoknak...

A rémfa látványa valóban rémületet kelthet a sertésekben – ám elnevezéseinket ritkán alkotjuk meg a vágóállatok szempontjait figyelemben tartva. Az elnevezés eredetének megfejtése nem tűnik könnyűnek, de bátran belevágunk.

Olvasónk azt gondolhatta, a csúnyája/csunyája ’pinája’ használata független a csúnya ’rút’ használatától. Házi szakértőnk szerint viszont a kettő használata szorosan összefügg egymással – még ha ennek okát nem is helyesli.

Vajon miért pezsdül fel az élet ilyenkor a fagyos szőlőhegyeken Európa-szerte, holott január közepén sem metszeni, sem kapálni nem lehet? Lehet, hogy egy kósza népi etimológia az alapja egy kontinensen átívelő népszokásnak? Horror az Ibériai-félszige...

Házi szakértőnk ismét egyik kedvenc témájáról nyilatkozhat meg, ráadásul két olvasói kérdés kapcsán. Kiderül, honnan jön a kutyák elnevezése az indoeurópai nyelvekben, és miért szól róluk annyi mondás.

A magyar sportszakszókincs több eleméről gondolhatnánk, hogy egyedülálló – sok ilyen esetben tévedünk. Az azonban általában nem a véletlenen múlik, ha több nyelvben ugyanaz a megoldás is felbukkan.

A körmendi nyelvemlék megfejtése során olvasóinkat többféle nehézséggel állította szembe. Végül akadtak olyanok, akik a legnagyobb nehézséget is legyőzték – az eredmény azonban közös munka gyümölcse.

Mi jusson eszébe annak, aki éjnek idején a Gellérthegyen kéjeleg? Melyik városrészünk kapott magyar névként német eredetű nevet? Ki lehetett a Szép Juhászné, mit csinált Mátyás királlyal és kire emlékeztet a Pasarét elnevezés? És vajon melyik hegyen ...

Kísértet járja be Európát, a hamis etimológiák és a dilettáns nyelvészkedés kísértete. Na de kiket kell ilyenkor hívni?

Olvasónk a karácsony két angol elnevezéséről érdeklődik. Mi közöttük a különbség? Házi szakértőnk válaszából az is kiderül, mi köze a kártyapakliból ismert udvari bolondnak a téli napfordulóhoz kötődő germán ünnepnek.

Az angol–amerikai boxing day ürügyén megint etimologizálunk: megvizsgáljuk, mi a kapcsolat a „bokszok” közt, és hogy hogyan függ össze a pikszis, a buksza, a puska és a buxus. Látni fogjuk, hogy ezekhez semmi köze az ökölvívásnak, a boxer kutyának, a...

Sokan gondolják: a magyar nyelv kereszténységhez kapcsolódó szavai latin eredetűek, hiszen a magyarság a nyugati kereszténységhez csatlakozott – a latint használó papoktól ismerték meg a vallás alapelemeit. A helyzet azonban ennél sokkal bonyolultabb...

Ha két szakterminus hasonlít egymásra, akkor még az azt ritkábban használó szakemberek is hajlamosak összekeverni. Tiszta vizet öntünk a pohárba, elválasztjuk a búzát az ocsútól. Az is kiderül, hogy miként kell használni a Wikipédiát.

Itt az advent, a karácsonyra való készülődés ideje. Mi köze a ballagásnak a karácsony előtti második vasárnaphoz? Miért rózsaszínű az egyik gyertya az adventi koszorún? Megismerkedünk az adventhez kapcsolódó szokások közül néhánnyal.