Kiktől kaptunk virgácsot?
A Mikulás-napi ajándékozás furcsasága, hogy büntetőajándékot is kaphatunk. De mi is az a virgács?
Tréfásan nevezik virgácsnak a lábat, illetve újabban nevezik szaunavirgácsnak a szaunában a bőrfelület csapkodására használt ágakat – ezek azonban a ’krampusz által adott vesszőnyaláb’ jelentéshez képest másodlagosak.
Fura szó ez a virgács: Mikulás kivételével szinte sosem használjuk. Tulajdonképpen még az is kérdés, hogy mit jelent a szó „valójában”, tehát nem mikulási értelemben. Hangzása alapján szláv szóra tippelhetnénk – tévesen.
A latin virga ’vessző, friss hajtás’ minden bizonnyal azonos eredetű a virgo ’szűz(lány); friss, használatlan’ szóval.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a szó a latin virga ’vessző, vesszőnyaláb’ szó többes számú (tárgyesetű) alakjából, a virgasból (már klasszicizáló [virgasz] ejtésben) származik – felbukkanásakor, a 18. században még ebben a formában használták. A szóvégi cs feltehetően a korbács hatásának köszönhető, de nem egyedülálló: a grádics is a latin gradus ’lépés; lépcsőfok; fok, fokozat’ átvétele, és hasonlóan alakult a Lukács név is (eredetileg Lucas).
A virgász, virgács a magyarban már kifejezetten ’fenyítésre használt vesszőnyaláb’ jelentésben került, de előfordult ’megvesszőzés’ jelentésben is. A korbács hatása a jelentésbeli hasonlóságon kívül azért is feltételezhető, mert a virgács előfordul virgáncs alakban is, és a korbács is megjelenik korbáncs alakban. A korbács egyébként oszmán-török eredetű szó, először 1585-ből adatolt.
A korbács Európa jelentős részén elterjedt (71. o.), talán a magyarból eljutott az olaszba is, és ez magyarázhatja Boccaccio Il Corbaccio című művének címét (bár az olasz Wikipédia inkább a megfelelő spanyol és francia szavakból származtatja, az internetes kiadás kommentárja ezt nem említi – a kérdésnek egyébként gazdag szakirodalma van).
@Hatti: „A korbács hatását nem feltétlenül kell feltételezni, mert a nazalizálódás elég általános jelenség (bilincs, kilincs, bakancs, bogáncs, lánc, stb).” Te aztán kevered a szezont a fazonnal. A korbács hatását a virgás > virgács változásban lehet feltételezni, nem a virács > virgáncs változásban. De a cikkben is az áll, hogy még ebben az esetben sem feltétlenül szükséges, l. a grádics és a Lukács esetét.
„A kilincs például bajosan vallon eredetű, sokkal inkább türk kilič szavak állhatnak mögötte a kardmarkolatra utalva.” Nyilván karddal nyitották az ajtót.
A korbács hatását nem feltétlenül kell feltételezni, mert a nazalizálódás elég általános jelenség (bilincs, kilincs, bakancs, bogáncs, lánc, stb). Azt sokkal inkább, hogy a virgács és a korbács esetén egyszerűen nem a nazális változat került az irodalmi nyelvbe, ahogy bográncs sem.
A TESZ persze inetimologikus betoldódásokat, meg ófrancia átvételeket emleget ezekben az esetekben. Eleve nem nagyon lehet inetimologikus, ami ilyen sok esetben előfordul. A kilincs például bajosan vallon eredetű, sokkal inkább türk kilič szavak állhatnak mögötte a kardmarkolatra utalva.
@Sultanus Constantinus: Bocsánat, én írtam el, javítva.
A "virgas" minden bizonnyal a TÁRGYesetű alak volt, hiszen mint első deklinációs nőnemű főnév, alanyesetben "virgae" [virge] volt a többese.
A spanyolban (verga) az elsődleges jelentése 'pöcs'. :D (ellenben mint művelt átvétel, létezik még a vírgula 'vessző', virgulilla 'vessző [mint mellékjel, pl. cedilla, aposztróf stb.]).