A körmendi nyelvemlék megfejtése
A körmendi nyelvemlék megfejtése során olvasóinkat többféle nehézséggel állította szembe. Végül akadtak olyanok, akik a legnagyobb nehézséget is legyőzték – az eredmény azonban közös munka gyümölcse.
Nemrégiben egy kézirat képét tettük közzé, és arra biztattuk olvasóinkat, fejtsék meg. Olvasóink néhány többé-kevésbé sikeres próbálkozást mutattak be. Kezdetben csupán az olvasatot próbálták rekonstruálni, és a fordításra, értelmezésre kísérletet sem tettek (legalábbis írásban nem osztották meg az ilyen kísérleteik eredményét). Végül E. álnéven kommentelő olvasónk előállt egy szinte tökéletes megoldással.
A szöveg megfejtése során olvasóinknak többféle feladattal kellett szembenézniük. Először is azonosítani kellett a szövegben szereplő betűket. A legnagyobb nehézséget a harmadik sor harmadik szavának kezdőbetűje okozta: ezt kezdetben olvasóink K-nak vagy k-nak olvasták, csupán E. jött rá, hogy r-ről lehet szó. (A megoldásban feltehetően a szöveg értelmezése segített.) A szöveg átírása a következő:
Dábi vödu, dábi vödu, gde Lubcza lesi,
tám notár, tam notár, gde spánpet sztoj
Imá löpe rotsicze, imá tserne otsi,
Pri tákéh, pri tákéh zo krátke notsi.
A következő lépés a hangjelölés megfejtése volt. Arra már mi is felhívtuk a figyelmet, hogy a szöveg hangjelölése magyaros, az s, illetve az sz azt a hangot jelöli, amit a magyarban. A megfejtéshez azonban azt is észre kellett venni, hogy (szintén a magyar hagyományoknak megfelelően) az s egy esetben a [zs]-t jelöl, az [sz]-t pedig egy esetben a z jelöli. Az l hol lágy, hol kemény hangot jelöl, az itt alkalmazott írásmód nem jelöli a különbséget a kettő között. A magánhangzók között az ö okozott némi zavart: a szlovénben is megvan a svának nevezett magánhangzó, mely akusztikailag leginkább a magyar ö-re emlékeztet. Ezt a szlovén helyesírás e-vel jelöli, akárcsak a nyelvemlékben e-vel jelölt, a magyar e-hez hasonló hangot. A szöveg mai szlovén helyesírással így néz ki:
Da bi vedu, da bi vedu, gde ljubca leži,
tam notar, tam notar, gde španpet stoji
ima lepe ročice, ima černe oči,
pre takih, pre takih so kratke noči.
A szöveg értelmezése innentől fogva nem jelentett nehézséget, mindössze két szóval akadtak gondok. Az egyik szó azért is gondot jelentett, mert kezdetben mindenki tévesen azonosította: a notár szót a latin-magyar notárius ’jegyző’ szóval véltük azonosnak – mint kiderült, ez egy szlovén nyelvjárási szó, melynek jelentése ’bent’. A másik a španpet volt, amelyről kiderült, hogy német eredetű szó: Spannbett ’sodronyágy’.
Bárcsak tudnám, bárcsak tudnám, hol fekszik a kedves,
odabent, odabent, ahol az ágy áll,
karocskái szépek, szemei feketék
az ilyeneknél, az ilyeneknél rövidek az éjszakák.
A neten utánajártunk, hátha a dalnak dokumentált valamilyen változata. Ilyet nem sikerült találnunk, de rábukkantunk egy cikkre, melyben a dal utolsó sora szólásmondásként bukkan fel. A cikk a szlovén folklór cigányképéről szól. A bekezdés azt taglalja, hogy a cigányok fekete szemének hipnotikus erőt tulajdonították, és úgy vélték, hogy ezzel a cigányok meg tudják babonázni, el tudják csábítani a lányokat. Itt idézik a következő mondást: Cigan ima črne oči, pri njem so kratke noči ’A cigány szeme fekete, mellette/nála rövidek az éjszakák’.
Bár a szláv szöveg megfejtését kértük, egy olvasónk lefordította az oldalon szereplő latin szöveget is: a régmúlt idők emlékére. Mi több, auxiliare álnevű olvasónk a lap másik oldalára írt, de erősen átütő héber szöveget is azonosította, és erről külön blogbejegyzést írt. Ezt nem csak a megfejtés miatt érdemes elolvasni, hanem azért is, mert bőséges írástörténeti kommenttel látta el.
Olvasóinknak köszönjük a közreműködést, a helyes megfejtőknek gratulálunk!
.
.
.
.
.
@Fejes László (nyest.hu): Én pedig azt hittem, hogy ez valami megőrzött szláv aorisztoszi vagy imperfektumi alak, mert azt leellenőriztem, hogy az ige jelen idejű alakjai atematikusak, így az E/1 forma <vem> ['ve:m] ’tudok’, vö. bos.zrc-sazu.si/cgi/a03.exe?name=sskj_testa&expression=ge%3Dvedeti&h — Mint ahogy a csehben is: a főnévi igenév <vědět>, de a jelen idejű E/1 <vím>.
A Google-val ellenőrizve létezőnek tűnt, de mégsem hagyott nyugodni a dolog, így utánaolvastam a lehetőségeknek.
@LvT: Á, én azt hittem, itt a jelen idejű alakot kombinálják a bi-vel... A szlovénban vannak furcsaságok az összetett idők terén... :)
(Bár mondjuk ez tényleg fura lenne...)
@LvT: >>És irodalmi szlovénsággal (az én szintemen): Da bi vedu … <<
.
Javítom magamat, mert a <vedu> sem irodalmi alak, hanem a hímnemű <vedel> ['ve:dəu̯] l-participium nyelvjárásias formája, ahol az <-el> végződés normatív diftongikus [əu̯] helyébe egyszerű [u] ejtés lépett. Tehát:
Da bi vedel, da bi vedel, kjer ljubica leži,
tam noter, tam noter, kjer špampet stoji,
ima lepe ročice, ima črne oči,
pri takih, pri takih so kratke noči.
@LvT: Köszönjük a pontosítást, illetve az újabb átiratokat. Azt azonban hagy tegyem hozzá, hogy a „mai szlovén helyesírással” nem ugyanaz, mint a „mai szlovén irodalmi nyelven”. Kompetencia híján abba semmiképpen mennénk bele, hogy a nyelvemlék szövegét felülbíráljuk, módosítsuk – talán pontosabb lett volna azt írni, hogy a mai szlovén helyesírás hangjelölésével.
@post: Úgy érzem, hogy néhány dolog nem ment át a korábbi diszkusszióból:
.
>A szöveg mai szlovén helyesírással így néz ki:<<
Ha már ez így leíratott, akkor utána kellett volna nézni a maga teljességében, mert E. alapvetően jól eltalálta a dolgot, de „szlovén” megjelölés alatt vegyes szövegváltozatot közölt, amelyben vannak további nyelvjárási szavak, amelyek nem felelnek meg a mai szlovén helyesírásnak.
* Szóba került:
– <*pre takih>helyett <pri takih>, egyébként a szöveg is világosan <pri>-t ír. A <pri> ’-nál, nél; mellett’ elöljárószó és ez vont helyhatározós esetet, amely indokolja a <takih> szó <-ih> végét. A <pre> nyelvjárási határozószó ’feltehetőleg, bizonyára, igen’ jelentésben: emellett a ragozott <takih> a levegőben lógna. bos.zrc-sazu.si/cgi/a03.exe?name=sskj_testa&expression=ge%3Dpri&hs=1 , bos.zrc-sazu.si/cgi/a03.exe?name=sskj_testa&expression=ge%3Dpre&hs=1
– <*notar> helyett <noter> ’be(felé)’ van: bos.zrc-sazu.si/cgi/a03.exe?name=sskj_testa&expression=ge%3Dnoter&hs
– <*španpet> helyett <*špampet> ’ágy’ van: bos.zrc-sazu.si/cgi/a03.exe?name=sskj_testa&expression=ge%3D%C5%A1pa
* Nem került szóba:
– <*gde> helyett <kje> ’hol; valahol’ vagy <kjer> ’ahol’ van: bos.zrc-sazu.si/cgi/a03.exe?name=sskj_testa&expression=ge%3Dkje&hs=1 , bos.zrc-sazu.si/cgi/a03.exe?name=sskj_testa&expression=ge%3Dkje&hs=1
– <*ljubca> helyett <ljubica> ’szerető, kedves’ van: bos.zrc-sazu.si/cgi/a03.exe?name=sskj_testa&expression=ge%3Dljubica&
– <*černe> helyett <črne> ’fekete <Npl, n.>’ van: bos.zrc-sazu.si/cgi/a03.exe?name=sskj_testa&expression=ge%3D%C4%8Drn
Meg lehet, hogy még van más is, én ennyit találtam, mert a szlovén tudásom passzív.
.
>> A magánhangzók között az ö okozott némi zavart: a szlovénben is megvan a svának nevezett magánhangzó, mely akusztikailag leginkább a magyar ö-re emlékeztet. <<
Ez az <ö> nem a svá magyar fül által érzékelt megfelelője, mert akkor <tserne> helyett <tsörne> lenne az íráskép, minthogy a szótagképző <r> ejtése [ər] (az irodalmi nyelvben is). Ez valódi ajakkerekítéses elöl képzett magánhangzó: a Rába menti nyelvjárásban ez ismert plusz hang a szlovén irodalmi nyelvhez képest, ugyanúgy mint az <ü> és az ajakkerekítéses <å>. Vö. en.wikipedia.org/wiki/Prekmurje_Slovene
Oly annyira, hogy ezek részei is a Murán túli történeti szlovén helyesírásnak, vö. <Krátki návuk vöre kerschánske> = /krɒtki nɒwuk vørə kərʃtʃɒnskə/ = mai irodalmi <Kratki nauk vere krščanske> = ’A keresztyén hit rövid tan(ítás)a’ – en.wikipedia.org/wiki/File:Mali_katechismus_(1715 ).JPG
Az <ü> ugyanúgy negvan ebben a nyelvjárásban, vö. a fenti címlapon <vküp> = irodalmi <vkup> ’(-val, vel) együtt’, <imenüvanom> = irodalmi <imenovanom> ’<ról/ról> elnevezett(-ben)’, illetve az ismert magyarországi szlovén <Küzmics> családnevet, hu.wikipedia.org/wiki/Küzmics_(egyértelműsítő_lap )
Van itt egy érdekes cikk a magyarországi szlovén szerzőtől, akinek a vezetékneve a Nyest olvasóiinak ismerős lehet: srbija.blog.hu/2013/08/28/a_mindennek_kikialtott_nep_fiai_a_mura_es_
.
A fentiek miatt érdemes a szöveget a maga nyelvjárásiasságában is visszaadni (az <á>-k rekonstruálásától eltekintve):
Da bi vödu, da bi vödu, gde lubca leži,
tam notar, tam notar, gde španpet stoji
ima löpe ročice, ima černe oči,
pri takéh, pri takéh so kratke noči.
.
És irodalmi szlovénsággal (az én szintemen):
Da bi vedu, da bi vedu, kjer ljubica leži,
tam noter, tam noter, kjer špampet stoji
ima lepe ročice, ima črne oči,
pri takih, pri takih so kratke noči.
Köszönöm szépen! Megtisztelő a figyelem. :)