Karéjoz vagy karélyoz?
Mit tegyünk, ha nem tudjuk biztosan, hogyan kell írni egy szót? Helyes írásmódjára következtethetünk, ha sikerül felismernünk, honnan ered. Ehhez persze nem árt tudni, hogy mit jelent. Abban azonban sosem lehetünk biztosak, hogy egy szó nem létezik.
A Teréz körúti Kutyaember a következő érdekes kérdést tette fel:
egy radiográfus ismerősömben merült fel a következő kérdés, aki a munkája során találkozott ezzel a kifejezéssel: hogyan írjuk helyesen, karéjozott, vagy karélyozott? Egy rövid keresés után úgy látom, hogy a jelentésben is lehet különbség, de még mindig nem vagyok biztos a dologban.
Szerkesztőségünkben és a megkérdezettek körében azonban senki nem ismert karé[j]oz igét vagy ennek bármilyen formáját. Próbáltunk a kérdésnek utánajárni különböző szótárakban, de ilyen adatra nem bukkantunk.
Azt azonban sejthetjük, hogy ha van karé[j]oz ige, akkor az a karé[j] főnévből származik. A szótárak karéj főnevet ismernek, *karély főnevet azonban nem. A karéj jelentése lehet ’(vminek a) szél(e)’ ’héj, kéreg’, ’kör vagy félkör alakú dolog’, ’szelet (pl. kenyér)’, ’kanyarulat, görbület (pl. folyóé)’ stb. A szó a szláv kraj ’szél, perem’ szóból ered, és szoros rokonságban áll a karaj ’gerinc melletti értékes hús (főként sertésé)’ szóval.
(Forrás: Wikimedia Commons / Silar / CC BY-SA 3.0)
Amennyiben tehát az ige olyan jelentésű, mely a fenti jelentésekkel függ össze, akkor az nyilvnvalóan j-vel írandó. A magyar Wikipédia szerkesztői össze is szedtek néhány példát a karéjoz előfordulására, mely valóban ilyen jelentésekben fordul elő: ’körbevesz’, ’megkerül’, ’megfordul’, ’körbemegy’ stb.
A karélyoz alak azonban a neten a karéjoznál is jóval ritkábban fordul elő, általában Kossuth-nótában, melyben a huszár a lovát karélyozza. Nos, a szövegből nem derül ki, pontosan mit is csinál a huszár, de igen valószínű, hogy karéjozza, azaz forgatja. A karélyoz írásmód minden bizonnyal egyszerű tévedés, melyhez hozzájárul az is, hogy a nyelvhasználók a karéjoz pontos jelentését nem ismerik, sőt, azt sem ismerik fel, hogy a karéj szóval van összefüggésben. (Ugyanakkor azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy sokan a karéj helyes írásmódját sem ismerik.)
(Forrás: Wikimedia Commons / Borsos József)
Természetesen mindettől függetlenül elképzelhető, hogy egyes magyar nyelvváltozatokban van olyan szó, mely ma [karéj]-nak hangzik, de korábban [ly] volt benne, ezért ha ismernék, a szótárak is karélynak írnák. Ha ebből képezünk igét, akkor természetesen az is karélyoznak írandó. Ilyenről azonban nincs tudomásunk.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (27):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@El Vaquero:
A "lak-(j)a, lak-a" nem egyértelműen ige "ház" értelemben, hanem főnév, így nem lehetséges hogy simán ellenpélda..
A "*röh" talán a "rüh"-ből torzulhatott röhhé (elég nevetséges, ha valaki állandóan vakarózik), akkor szintén nem ige, és jó a j-és végződés itt is..:)
@mederi: "Az -ály/ -ély/ -oly főnévképző végződések (igékhez kapcsolódnak)"
Ott van ellenpéldának a lakáj, röhej.
A képen szereplő kenyerek valójában félkaréj, vagy félkaraj kenyerek.
Faluhelyen a karaj kenyér teljes, körbevágott szelet kenyeret jelentett!!
Megjegyzés:
A taraj/ taréj hasonlóan lehet mély, vagy vegyes hangrendű mint a karaj/ karéj.
Az, hogy nem ly, hanem j a szóvég, azért lehet, mert
a ja/ je hasonlóan a "kór-ja, kár-(j)a, kar-ja, kör-(j)e" végződésekhez birtok viszonyt fejez ki (a "kér-je!, kúr-ja!" felszólító mód, mert ige után van a ja/ je).
A kar-ja/ kar-a-ja (magas hangzókkal: kör-je/ *kör-e-je, kör-é-je) hasonló a tar-ja/ tar-a-ja (a csupasz/ tar része) szóképzéshez, ahol az "rj" mássalhangzók közé ékelődő magánhangzó szerintem lágyítja a hangzást..
Az -ály/ -ély/ -oly főnévképző végződések (igékhez kapcsolódnak)
Pl.:szeg-ély, fog-oly, szab-ály.
A lovak karélyozása ly-al írva, szerintem helytelen, ha a fenti magyarázat elfogadható..
-Jelentése az lehet, amit a lovászok rendre meg is tesznek, hogy a lovakat körbe járatják pórázon, hogy azok izmait átmozgassák. A táborozó huszárok is ugyanígy jártak el.
A kozmopolita indulatszavakból (aj, ej, oj, stb.) keletkezett az emberi beszéd első valódi szavainak, az "igeszerűeknek" a 'j' képzője. Példák: ra-j (rátelepedő), ha-j (betakaró), tá-j, (kitáruló), szá-j (kinyitó). Az ős-igeszerűek valójában nem igék, hanem melléknévi igenevek voltak – s a mai szófaji besorolásuk már gyakran főnév.
A 'j' igeképzőt a szintén ősi, de a mai napig használt 'l' igeképző váltotta fel.
***********
Vas megyében a karéj, karaj (köralakot képező), továbbá a király, Károly szavakat 'l'-lel mondják: karél, karal, királ, Károl, stb. Illetve, a 'karéj'-t inkább 'karé' (kenyér) -nek mondják.
Majdnem, de nem pontosan ugyanarról a szóról beszélünk.
A karéj-oz: valamiből körívet képező, de
a karélyoz (karéli-z): körívező – köröket leíró.
Az 'ly'-os alak értelme tehát eltérő: nem egy bizonyos tárgyat formál körívesre, hanem körbejár és nemcsak egyszer.
Az 'ly'-os írásmód vagy az eredeti, kifinomultabb beszéd használatból, vagy egyszerűen csak az 'l'-ező vidékek tájszólásából ered. Ez az írásmód azonban létezett, és a fentiek miatt helyes volna, ha fenn is maradna. Persze, ha legalább a szakemberek értenék... Mert a huszár bizony nem karéjoz, hanem karélyoz.
***************
A szláv eredetről csak annyit, hogy az orosz krúg = kör (vagyis körög), bo-krúg = körbe-körbe (vagyis be-körög). Tehát egyik sem vette át a másiktól a kozmopolita (számtalan nyelvben meglevő) KR gyököt, aminek KÖR az elvont értelme. A szláv nyelvek és a magyar nemcsak ugyannak az "északi" ősnyelvnek a leszármazottai, hanem egymás földrajzi közelségében is alakultak ki.
@Fejes László (nyest.hu):
Mindent ki lehet magyarázni, ha az embernek elég türelme és rátermettsége van.
A nyelvekről sokmindent nem tudok és nem is fogok megtudni, de azt hiszem, hogy a magyar nyelv is van olyan régi és beszélt mint a többféle dialektusban megjelenő szláv, és abban is biztos vagyok, hogy évszázadok során nem változott annyit mint a szláv.
Tehát, lehet a karéj szót tőlük kölcsönöztük, csak megítélésem és ízlésem szerint nem jól volt tálalva, és ezért is tettem szóvá.
@menasagh: „Nem vagyok jártas a dologban de biztos vagyok benne, hogy ha érteném a szláv nyelvet a karéj szónál kapnék más eredetet is.....és ez bármely szónál érvényes.”
írod, miután azt írtad, hogy azért nem hiszed, hogy a szó a krajból származik, mert nem hiszed, hogy erre korábban ne lett volna szó a magyarban – ugyanakkor te biztos le tudnád vezetni egy másik szláv szóból, ha jobban ismernéd a szláv nyelveket!
Az egy dolog, hogy alapvető dolgokat nem tudsz a nyelvekről (pl. hogy a szavakat nem csak azért veszik át, mert nincs az adott fogalomra elnevezésük), vagy hogy ma már nem beszélhetünk egy szláv nyelvről, vagy hogy a nyelvtudás nem azonos a nyelvészeti felkészültséggel, de ez nem olyan nagy baj, nem kell mindenkinek mindenhez értenie. Még az is érthető, hogy a tudatlanságod magabiztossá tesz téves ítéleteidben: ez, mondhatni, természetes. („Még sosem láttam focimeccset, de nem hiszem, h a magyarok ne vernék meg bármikor a brazilokat, ha tényleg akarják.”)
Azt azonban elvárnám, hogy ha tévedsz, legalább tévedéseidben koherens legyél, és ne hidd azt, hogy ha egy szó nem származhat a szlávból, akkor ne állítsd, h a szláv ismeretében találnál neki másik szláv eredetet!
@bibi:
...értékelhető szöveg és krónika...nem férnek össze.
Amúgy nem azt állítottam, hogy a rovásírás a szépirodalom közlésének a célját szolgálta de sokat besegített.
@szigetva:
Ha értenél hozzá semmi akadálya nem volna....
Amúgy ha értesz szlávul megkísérelhetsz egy próbát.
@menasagh: Azért elég hülyeséget beszélsz. Mit szólnál ehhez: ugyan nem értek hozzá, de biztos vagyok benne, hogy ha értenék, könnyen meg tudnám gyógyítani a rákos betegeket.
@menasagh: "Nem tudom mennyi idős a rovásírás, de idősebb Cirillnél."
Akár így is lehet. De azért a magyarok történetének egyik fontos forrása a kijevi (cirill írással írt) krónika ill. évkönyv. A mi első krónikánk több száz évvel fiatalabb. A rovásírás tkp. semmilyen értékelhető szöveget nem hagyott ránk, igaz, nem is ez volt a szerepe.
@szigetva:
Azt akarom bizonyítani, hogy úgy a karéjnak mint a sógornak volt és ma is fellelhető a magyar változata.
Szerintem egy nyelvi itésztől nagyon felületes dolog annyival elboronálni egy dolgot, hogy rámondjuk az illető szóra, hogy az x vagy y eredetű és kész.
Nem vagyok jártas a dologban de biztos vagyok benne, hogy ha érteném a szláv nyelvet a karéj szónál kapnék más eredetet is.....és ez bármely szónál érvényes.
@menasagh: Nem tudom. Én csak azt vitattam, hogy az, hogy X nyelvi eredetű, nem jelenti azt, hogy a magyarok nem ismerték ezt a dolgot az X nyelvvel való találkozás előtt. Te ezzel akarod bizonyítani ugyanis, hogy nem lehet X eredetű.
@szigetva:
Térjünk vissza a karéj szóhoz. Mi a bizonyítéka annak, hogy az szláv eredetű ?
@menasagh: Minden nyelv folyamatosan változik (átalakul, ahogy te mondod), akár van írott változata, akár nincs. Ott a latin, a görög, jó rég óta írják őket, mégis mind a kettő akkorát változott azóta is, hogy csak na. A magyar is folyamatosan változik, az íráshoz képest, annak ellenére.
Lehet, hogy nem értem...
...éppen ezért állítom, hogy az a nyelv amelyik nem íródik le előbb-utóbb elvész vagy átalakul, csak idő kérdése.
...a sógor meg az asszimilálódás jele...mert volt annak nagyon szép megfelelője csak ez győzött.