Mi az a karaly?
Azt gondolhatnánk, a karaly egy külön szó, nem egyszerű helyesírási hiba. Ha nem is egyszerű, lényegében mégis az.
A karaj szót mindenki ismeri, bár nem mindenki tudná megmondani, a sertésnek pontosan melyik részét jelenti: a gerinc melletti értékes húst. Talán az is keveseknek ugrik be, hogy köze lehet a karéj ’szelet’ szóhoz, pedig eredete ugyanaz: a szláv kraj ’szél, perem’ szóból ered – ezt korábban már meg is írtuk, mint ahogy azt is, hogy Ukrajna neve is ebből a szóból ered. De mi az a karaly?
Több online szótár szerint „A viznek az a partja, mely hajóknak lovakkal v. emberekkel való vontatására alkalmasabb. Midőn a lovas hajó azon oldal felé tart, melyen a vontatók vannak, a hajó «karalyra jár».” Ezek a Pallas nagy lexikonára vezethetőek vissza, függetlenül attól, hogy ezt jelölik-e vagy sem. A Pallastól független előfordulást nem sikerült felfedeznünk, a szónak nyomtatott szótárakban sem bukkantunk nyomára. De vajon honnan eredhet a karaly?
Nos, a megfejtést A magyar nyelv etimológiai szótárának (TESz.) karaj szócikke tartalmazza. Itt ugyanis megtaláljuk a ’kanyarulat, görbület <folyóé stb.>’ jelentést is – ez pedig egyértelműen kapcsolatba hozható a Pallasban szereplő jelentéssel. Sőt, a karalyra jár is könnyen megfejthető a szó eredeti jelentéséből: ’szélre húz’ (és nem a folyó közepe felé). (Még az is lehet, hogy a Pallas egyedül ebből a kifejezésből indul ki, és teljesen félreértelmezi benne a karaly jelentését.) Mivel ly-t olyan szavakban írunk, melyekben történetileg valóban megvolt az [ly] hang – illetve esetleg a palócban ma is megvan –, ebben a szóban pedig sosem volt meg, meg kell állapítanunk, hogy a Pallas adata egyszerűen helyesírási hibából fakad. A lexikon szerzőinek mentségére szóljon azonban, hogy a régiségben is előfordul az ly-os írásmód: ha karaly alakot nem is találtunk, de a TESz. is hoz példát karély írásmódra, illetve a nyelvtörténeti korpuszban is találunk karély alakot – méghozzá 17-et.
Ezt már tavaly megmagyaráztuk nekik, azt is, hogy a huszár a lovát karélyozza, de a karaj az kenyér, mert csak egy kanyarnyi darab. A huszár viszont többször is körbetáncol-TAT-ja a lovát (műveltetés), díszlépésben. A lovát köröl-i.
Hogy a KR gyök értelme bármillyen magánhangzóval, bármilyen nyelven a körözéssel kapcsolatos. Miért? Mert minden ember úgy születik, hogy a KRR! vicsorgást, amikor a vadállat köröz, ha el akar marni valamit, már az anyja hasában is érti. Hogy az Ly nem J, hanem L+I/J, amit Nyugat-Magyaroszágon, megkülönböztetésül, L-lel is ejtenek.
Hiába, nem fog rajtuk. Mindig nyitnak egy hasonló című-témájú cikket, majd egy harmadikat is és ledarálják ugyanazt.
kéretik levezetni, nem csak dogmákat szajkózni minden érvelés nélkül és kizárólagosságot hirdetni ott AHOL NINCS (mert az bolsevista véleménydiktatúrára jellemző hamisítás)
egész véletlenül hangyányit értelmes rendszert lehet kiolvasni a magyar szóalkotásból
AMI MIND FEDI a ’szél, perem’ értelmi körét (ami a szláv 'kraj' IS)
karika karima karám karaj karéj karcol karcsú karom (-köröm) karzat karó
kerék kerek kerül kereng kering keres kerget keret
korona korong korhad korlát
kör körző környezet körzet köré körözés
kurta kurtít
kürt kürtő