Elkészült az első természetfilm, mely egy középkori bestiáriumon alapul.

Ha hasonlóan is hangzik két szó, nem biztos, hogy közük van egymáshoz: korábban hangozhattak egészen különbözően is. Cikkünknek köszönhetően az is evidenssé válik, hogy a cigányok nem imádtak ördögöt.

Ezúttal egy olyan kérdésnek igyekszünk utánajárni, mely teljesen érdektelen abból a szempontból, ami miatt olvasónkat érdekli. Mégis érdekes kérdésről van szó. Hogy mennyire? Hát, úgy nagyságrendileg...

A puli a 18. században terjedt el Magyarországon, feltehetően nyugati irányból. Könnyen lehet, hogy valójában a pudli, vagyis az uszkár rokona. Mégsem kizárt, hogy a puli mégsem késői nyugati import, hanem valóban Ázsiából érkezett a honfoglaló magya...

Fehér csuhás szerzetesek, akik magányosan szemlélődnek és nem szólalnak meg. Hogy kapcsolódik hozzájuk a rikító színű láthatósági mellény és az aszpikos gyümölcs? Lesz szó tűzoltókocsikról és egy repülő éjjeliedényről is. Egy francia szó karrierjét k...

A pénz beszél, a kutya meg ugat, míg a karaván halad. Vajon összekeveredhettek a szólások? Hiszen mindkettő azt jelenti, hogy csak a pénz és a hatalom számít. Legalábbis a kapitalista viszonyokra jellemző felfogás szerint.

A „támad” ige azt is jelentheti, hogy ’keletkezik, létrejön, megszületik’, de azt is, hogy ’valami ellen indul’. A két jelentésében viszont különbözőképpen ragozzuk.

Két szomszédos nép, így a magyar és a román között rengeteg nyelvi érintkezés van, amelynek során bármelyik irányban történhet átvétel, tehát csak kultúrtörténeti és vagy nyelvi adatok vizsgálatával lehet eldönteni, hogy pontosan milyen kölcsönzések ...

A hasonló hangzású szavak között lehet szótörténeti kapcsolat, így időnként ránézésre is megállapíthatjuk, hogy két szó azonos eredetű. Mégsem érdemes a puszta hasonlóságra hagyatkozni, mivel az esetek többségében a valódi kapcsolatok felismerhetetle...

Olvasónk rejtélyes kérdésének arra a felére válaszoltunk, amit megérteni véltünk belőle. Ez arra vonatkozott, hogy ínycsiklandó vagy ínycsiklandozó-e az az étel, amely nagyon kívánatosnak, finomnak tűnik. Szerintünk mindkettő.

A nyelvi változás gyakran vált ki érzelmeket a nyelvhasználókból: dühöngenek, felháborodnak, elkeserednek vagy éppen sajnálják, ha mások már nem úgy mondanak valamit, ahogyan ők megszokták. Most egy ilyen, nagyon is sajnos esetet mutatunk be.

Olvasónk a „beadja a derekát” kifejezés eredete iránt érdeklődik, házi szakértőnk pedig derekasan helytáll.

Nemrég ugyanezt kérdeztük a kenyérről is. Az olvasók felháborodottan keltek ki a kenyér és az ezüst permi finnugor eredete ellen. A magyar embert nem lehet holmi tudománnyal megtéveszteni. A nemzetrontó nyelvészeknek pedig végképp nem dől be.

Állítólag nincsenek oroszok, nincs is orosz nyelv. Legalábbis a semmiből lettek, és nyelvükben alig vannak orosz szavak. Vajon mit mutatnak ezek az állítások?

Egy verseny, melynek a nevét Magyarországon mindenki rosszul ejti – vagyis hát mindenki jól ejti, csak az angolok ejtik rosszul. Ismét kiderül, mennyire felesleges nyelvtörténeti alapon beszélni nyelvhelyességről.

Olvasónk kérdése nyomán kiderül, miért is sajnálja házi szakértőnk, hogy annyiféle „ír” alakú szó van a magyarban – az „ér” alakúakról nem is szólva! Lehet, hogy gyökeresen megváltoztatjuk néhány korábbi elképzelését!

A „kenyér” a magyarban egy rendkívül szűk jövevényszórétegbe tartozik, eredete számos kérdést felvet. Nem egyszerű kisütni (vagy kifőzni?) a teljes igazságot...

A nyest szerkesztője egy cikkecskéhez készít egy vidám illusztrációt, és ezzel megindul a világhír felé.