Mi köze a csiklandozásnak a csiklóhoz?
Olvasónk csiklandós kérdést tett föl a női nemi szerv elnevezésére vonatkozóan.
Ínycsiklandó / ínycsiklandozó cikkünk kapcsán kérdezi olvasónk:
Az ínycsiklandásról jutott eszembe, hogy a csiklandoznak van-e köze a csiklóhoz. És ha igen, akkor tényleg az, amire gondolok...??
Azt nem tudjuk, hogy olvasónknak mi jár a fejében, de a két szó valóban összefügg egymással. A csikló ugyanannak a régi nyelvi csiklik igének az egyik alakja, ami ’csikland, csiklandoz’ jelentésben létezett, és ami a Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint „hangfestő”, másképp hangulatfestő eredetű. A csikló a csiklik igének a folyamatos melléknévi igenévi alakja: csikl- + -ó. Ennek eredeti jelentése tehát: ’csiklandó, csiklandozó’. Ez a folyamatos melléknévi igenévi alak aztán főnevesült, így lett a klitorisz magyar elnevezése.
(Forrás: Wikimedia Commons / Brocken Inaglory / GNU-FDL 1.2)
A TESz. a szó első írásos előfordulását 1777-ből jegyzi. A Bábamesterség című könyv Szeli Károly által magyarított verziójában így szerepel: csikló v. ostromló nyelv ’női szeméremtest része’ jelentésben. A csikló elnevezést aztán a nyelvújítók – elsősorban Bugát Pál – terjesztették el.
@MolnarErik: „És korábban nem hívták sehogy v csak nem tunk róla?”
De korábban is volt neve, csak nem tudunk róla.
És most jöhet az ismeretelméleti Nobel.
A csiklandozást nagyon sok ember utálja, mert kifejezetten kínzásnak éli meg. Ezért sajnálom a kisbabákat, akiket a felnőttek... nézni se birom. S még a nevetés is csak görcsös "vicsorgás" ilyenkor (a nevetés ősi eredete egyébként is az). A női nemiszerv... az egészen más dolog. A tűzbejött hím és nőstény egész teste "szerelemtest", vagyis lényegében mindenhol minden jó. Ott meg pláne - de csak addig!
A finn csiklandoz persze hangalakra nem rokonszó, de azért érdekes: kutittá. Mégis rokonszó azért, KT-KT-KT: kutitatá - kb. kutakodó.
A héberben már szóalakra és jelentésre is rokon: cuk = szorongat, kínoz, zaklat - és sziklafok. Coek = kiabál, felkiált, jajveszékel.
A magyar csákó, csík, csak, csuk, csók "szorultság", a csóka és a cakó (gólya) kiabál, kelepel. A CSUKA héber rokonszava a tsuka = vágy, szenvedély (a csuka ragadozó hal). Ady: "kis női csukák...":-)
És korábban nem hívták sehogy v csak nem tunk róla?