Honnan származik az „ihlet”? Van-e, volt-e „ihel” vagy „ihlik” ige? A kérdések megválaszolásához nem kell a Múzsa csókjára várnunk, elég fellapozni a TESz.-t, amely bizonytalan a származtatást illetően, így két izgalmas lehetséges eredetmagyarázatot ...

Gyilkosság, szerelemféltés, vérfertőző viszony, civódások és gonosz bosszú. Nem, nem egy bulvárlap címei között tallózunk, hanem a görög mitológiában. A főszereplők Zeusz és Héra, Pán és Ékhó, Uranosz és Gaia és még sokan mások. Tőlük megtudjuk, mit ...

Házi szakértőnk olvasónk kifogásainak engedve elismeri: a „legoptimálisabb” lehet helytelen. Fenntartja viszont véleményét a nyelvvel kapcsolatban.

Az „ember” szavunk három szó összetételéből jött létre, ám nem úgy hogy három szótövet illesztettünk össze. Mire az új szóösszetétel megszületett, a nyelvhasználók ugyanúgy nem érezték a régi formán, hogy összetétellel jött létre, ahogy ma sem érezzü...

Olvasónk kérdése nyomán házi szakértőnk a „kaja” szó nyomába ered, de folyamatosan elveszti a szálat. A történet mégis tanulságos, hiszen megtudhatjuk, milyen sokféle problémával kell szembenézni a szótörténeti fejtegetések során.

A hun-magyar rokonságot népszerűsíti hírével az MTI, miközben tudománytalan szótörténeti fejtegetéseket terjeszt. Egy hírírónak nem kell minden tudományos kérdésben járatosnak lennie, de a szenzációsnak tűnő híreket mégis ellenőriznie illene.

Az ősi szókincsnek nem a mennyisége bizonyítja a rokonságot – aligha lenne ok a számszerű értékeket eltitkolni. A pontos adatoknak nem is olyan nehéz utánajárni, bár természetesen némi bizonytalanság akadhat.

Olvasónk kérdésére szakértőnk könnyen válaszol, ám közben terminológiai hiányosságokat fedez fel. Kiderül, mi mindenre jó a kutya, a fa, az istálló vagy a pitvar, és mi a közös a nyálban, a feleségben és a répában.

Olvasónk a „kéz” szóból magyarázná a „köszönt” szót. A felvetés logikusnak tűnik, a releváns szakirodalomban mégsem találjuk. Mi lehet ennek az oka?

Hazugságban élünk, mindannyiunkat átvertek, mindenki rosszul tudja: amit epernek hiszünk, valójában szamóca. Ráadásul még akik árulják, azok sem tudják, mit árulnak.

Honnan ered a pizza? Magyar találmány-e a szalámi? Finomak-e a kukacocskák? Mi köze a sünöknek egy kötetlen zenedarabhoz? Hol létesült az első gettó? Vajon hogy lehet, hogy az angol ’bugyi’ szó egy szent nevét viseli? Olasz jövevényszavak között tall...

Reméljük, olvasónk nem cukkolni akarta szakértőnket, amikor olyan szó eredete iránt érdeklődött, amely még A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában sincs benne...

Nincs könnyű dolgunk, amikor olvasóink azzal keresnek meg minket, hogy fejtsük meg egy-egy családnév eredetét. Cikkünkben nem tudunk határozott választ adni a legutóbbi kérdésekre – cserébe rámutatunk, mennyi csapdát rejthet az ilyen szavak etimológi...

Minden mindennel összefügg – vagy mégsem? Legalábbis nem olyan közvetlen módon, ahogy azt egyesek feltételezni szeretnék. Néhány szó összecsengése a tudáshoz még nagyon kevés – egy kis bolondozáshoz persze éppen elég lehet.

Áttekintjük a napok neveit az európai nyelvekben. Alapvetően két fő hagyományt találunk: vagy számozva vannak a napok, vagy égitestek és az égitesteknek nevet adó istenek nevéből erednek a neveik. A hétvége napjai kapnak sokszor egyedi nevet: készüle...

A Facebookon terjed egy, a fordított olasz zászló színeiben pompázó szószedet, amelyből megtanulhatjuk, mit hogyan mondhatunk magyarul. Olvasóinkat azonban óva intjük a piros-fehér-zöld szótár gondolkodás nélküli használatától.

A család- és településnevek néha egészen messzire vezetnek. Olvasói kérdés nyomán házi szakértőnk is egy családnév nyomába eredt, és egészen Közép-Ázsiáig jutott.

A nyelvek között folyamatosan áramlanak szavak. Többször is megérkezhetnek ugyanabba a nyelvbe, időben vagy térben más-más útvonalon. Eközben addig alakulnak, amíg felismerhetetlenné válik korábbi kapcsolatuk, vagy éppen azonosságuk. Ki gondolta voln...

A szótörténeti kutatások nyelvi adatokon alapulnak. Adatok híján a szakértők sem boldogulnak. Olvasónk kérdez, házi szakértőnknek pedig ki kell mondania a két bűvös szót...

Mikor lesz már vége a télnek? Hogyan kerülhet valaki be utólag az apostolok közé, és minek megy az emberevők országába? Mire való a fokos, a balta vagy a fejsze? És mi lóg a náthás gyerek orrából? Miért kapta Mátyás király ezt a nevet? Mátyás apostol...

Február 22-én Péter apostol székfoglalását ünnepli a kereszténység. Ki volt Szent Péter? Miért dobta le a székét a mennyből? Hogyan halt meg és hol vannak a csontjai? És miért hívják Üszögös Szent Péternek? Azt is megtudjuk, mi a különbség a bazilika...

A birkózás sorsa tartja most izgalomban a sportrajongókat: megmarad-e olimpiai sportágnak, vagy sem? A birkózás azonban nem csupán mint sport érdekes, hanem mint nyelvi kérdés is. De milyen különlegességgel is büszkélkedhetünk mi, magyarok?

A „számos” és a „számtalan” ugyanazt jelenti – a „csinos” és a „csintalan” kapcsolatát ugyan sejthetjük, de egészen más tulajdonságokra vonatkoznak. De vajon mi lehet az a csin, és előfordul-e más kifejezésekben is?

A „patvar” szó ma már régiesnek hat, de a „perpatvar” még őrzi a nyomát. A mai magyarban is létezik azonban a „pitvar” szó. Olvasónk azt kérdezte, mit is jelentett a „patvar”, és hogy a „patvar”-nak van-e köze a „pitvar”-hoz. Igyekeztünk válaszolni.

A kettlebell magyarországi népszerűsödése nem csupán népegészségügyi, de nyelvészeti szempontból is igen érdekes. Sok egyéb mellett kiderül, hogy a kettlebellt és a sajtburgert nem csupán energia-háztartásunk szabályozásában betöltött szerepük kapcso...

A finnek és az észtek nem elégednek meg a négy égtájjal, ráadásul időnként fel is cserélik őket. De honnan is erednek az égtájaik elnevezései? Körbejárjuk a kérdést.

Az utóbbi napokban bizonyára sokan elgondolkodtak azon, milyen szó is a „rezsi”, és hogy vajon van-e köze a „rezsóhoz”... Nos, valami van, de azért nem olyan sok...