0:05
Főoldal | Rénhírek

Mi volt előbb: vörös vagy piros?

A szótörténeti kutatások nyelvi adatokon alapulnak. Adatok híján a szakértők sem boldogulnak. Olvasónk kérdez, házi szakértőnknek pedig ki kell mondania a két bűvös szót...

Kálmán László | 2013. március 1.

Gábor kérdezi:

Egyik nap gépeltem be a töritételeimet, és belegondoltam, (már nem tudom, miről jutott eszembe, és hogy hogy a csudába :D) hogy az a szó, hogy piros, vajon használatban volt-e a középkorban, például Károly Róbert használta-e, mert nekem – nem tudom, miért – modern szónak tűnik. De még mondjuk Petőfi Sándortól is furcsának találnám (bár a piroslik-ot talán nem). A kérdésem az lenne, hogy mikor terjedt el a piros szó a magyar nyelvben, mikor alakulhatott ki, hogy a vörös-t használták-e mondjuk Árpád vezérék is, tehát mi volt előbb: vörös vagy piros?

A válasz: nem tudom.

A piros A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (a TESz.) szerint az -s képzővel alkotott szó, alapja egy „hangutánzó eredetű” tő, ami például a perzsel szóban is van. (Az olvasóra bízom, mennyire tartja élethűnek azt, hogy a pattogó tűz hangját a pirr, perr hangsorok utánozzák. Nekem kicsit délibábosnak hangzik, és gyanakszom, hogy csak az „ismeretlen eredetű” minősítést akarták elkerülni.) Valószínűleg ’tűzön megpirult’ volt az első értelmezése. Ha eltekintünk azoktól a helynevektől, amelyekben már a 13. században is szerepelhetett (ha valóban ez a szó szerepelt bennük), a 15. századtól vannak róla adatok.

A vörös eredete nagyon sokban hasonlít a piroséhoz, az adatok is nagyjából ugyanezekből a korszakokból származnak (helynevekben valószínűleg régebbről, színnévként a 15. századból). A TESz. szerint a veres volt az eredeti alakja, bár a helynevekben már egész korán megjelenik a valószínűleg vörösnek ejtett változata. A töve a finnugor eredetű vér szó, ennek -s képzős alakjában a tő rövid magánhangzós változata szerepelt, így alakult ki a veres.

Tízeurósok egy bankautomata-rablásból (a bankjegyeken nem vér, hanem festék látható)
Tízeurósok egy bankautomata-rablásból (a bankjegyeken nem vér, hanem festék látható)
(Forrás: Wikimedia Commons / Cruks / CC BY-SA 3.0)

A két szó használata régen valószínűleg egészen eltérő volt. A vörös állítólag sokkal később lett színnév, mint a piros, sokáig inkább ’véres’ értelemben használták, míg (legalábbis a TESz. szerint) a piros már az első írásos előfordulásaiban is a megpirult hús színére utalt, és ez volt a leggyakoribb jelző, amivel a vér színét jellemezték. Ugyanakkor nehezen tudom elképzelni, hogy a vörös/veres szót őrizni látszó helynevek mind a ’véres’ jelentéshez kapcsolódnak, nekem gyanús, hogy már ezek is színre utaltak.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (25):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
6 éve 2013. május 14. 10:58
25 mederi

Magyarul és finnül néhány "v"-magánhangzó-"r" szótő:

//verni/ voittamaan,

//verés/ (kun) löin pelaajan,

//veres (vörös)/ punainen, (punainen),

//vér/ veri,

//véres/ verinen

//várni/ odottaa

//(var), (seb)/ (nincs rá finn szó), (haavan)

//varas, (heges)/ rupi, (arven).

Úgy látszik, hogy eltérő magánhangzóval a szótövek a magyarban egy folyamatot "írnak le":

ver/ veres,

vér/ véres,

vár/ varas.

Finnül a magyar "variálható szótövek" nem jelennek meg hasonló módon..

A "Pista veri Jóskát, aki már vérzik." -példában nem arra gondol az ember először, hogy Jóska már a verekedés előtt is vérzett, de lehetséges az is.. A vérzés előtt feltehetően még csak veres (vörös) volt az ütések helye.

A "veri" (megjegyzem: esz. harmadik sz. ige magyarul..) finn (magyarul: vér) szóból eredeztetve a "veres/ vörös" magyar melléknév, számomra nem igazán meggyőző, amennyiben nem csak szóegyeztetéssel történik a rokonítás, hanem pl. az említett körülményeket is figyelembe vesszük...

(Megjegyzés:A finnben a "var" szó nem, csak a "heg" szó létezik, vagyis ilyen tekintetben kevésbé árnyalt a magyarnál..)

7 éve 2013. március 10. 11:21
24 Krizsa

@Roland2:

Az lesz pedig: a sárgaréz! (grüspán:-). Szal ahol a sárga és a zöld ugyanazt a szót is jelentheti, ott i. e. 4.5-3000 körül vagyunk és ismerték a rezet. Annak a neve lehetett: sárga-zöld.

Ugye, hogy nem kell írásos emlékeknek fennmaradni ahhoz, hogy mindenre rájöhessünk?

Meg persze a Rézkígyó - a halál és egyben a gyógyulás jelképe is. Nagyon könnyű volt "jósolgatni", hogy mikor marad életben, akit megmart a kígyó... mert egyszerűen nem minden marás halálos. Még a biztosan mérgeskígyóké sem mindig.

*****

Mesélek egy kis megijedésről... a skorpió marása is lehet halálos. Hát esetleg lehet, főleg ha sárgásbarna és (a felnőtt példány) jó nagy. Csakhogy van belőlük jónéhány fajta. Hát belenyúltam egy nagy halom avarba... és nagyot csípett. Annyira csípett, hogy le sem jött a kezemről, csimpaszkodott. Földre ráztam. Na, ugye, most muszáj orvos. Az orvos ügyeletben volt és éppen aludt. Félálomban kérdezte: milyen színű és milyen nagy volt a skorpió? Barnásfekete és nem nagy. Akkor menjél vissza kertészkedni és hagyjál aludni. Kb. 2-3 napig fog fájni, de attól még dolgozhatsz.

7 éve 2013. március 9. 06:49
23 Krizsa

@cathy222: Nézz utána jobban. Ez kb. úgy jött elő, mintha az mondtad volna, hogy a spanyol nem újlain nyelv, mert a latin a Római Birodalom nyelv.

7 éve 2013. március 8. 22:18
22 cathy222

@Krizsa:

Elnezest, nem eppen piros-veres ugyben, de felfigyeltem ra: az arami nem heberfele, az konkretan szir nyelv, amit a mai napig beszelnek Sziriaban es egyes szir diaszporakban kulfoldon is.

Ez is megerne egy cikket.

7 éve 2013. március 8. 21:30
21 Roland2

@nemtulnehez: A house szó etimológiája : en.wiktionary.org/wiki/house

A Zaicz-szótár említ még török és tamil ( kuti ) példákat is, de valszeg, h. a törökbe valamilyen iráni nyelvből, míg a tamilba vmilyen indoárja nyelvből került.

"miert pont a german fejlemenyre hasonlit?" Lehet a véletlen műve is. A több mint 7 milliárd ember közül nem lehet kizárni, h. van még egy olyan másik ember is,akit Roland-nak hívnak, és még hasonlóságot is lehetne felfedezni köztünk, de ettől még nem leszek vele biológiailag,genetikailag rokon :) Minden nyelvben lehet találni olyan szavakat, melyek alakjukban és nagyjából jelentésükben is hasonlíthatnak egymásra,annak ellenére,h. rokonok lennének,pl. arab قطع és az angol cut en.wiktionary.org/wiki/%D9%82%D8%B7%D8%B9 , vagy magyar atya és török ata,stb.

"Ha pedig nem vezetheto vissza, vsz. finnugor->german kolcsonzesrol lehet szo." Nem hinném, h. a germán alapnyelvben lennének finnugor eredetű szavak, ahogy a finnugorban sem germán eredetűek. Germán ( főként óészaki ) jövevényszavak a balti-finn,ill. finnségi nyelvekben vannak nagyobb számban.

A 'föld' szónál még német rokonítást sem említ a szótár.

" A tuz is piros:) Nincs ellentmondas" De a tűz éghet sárga fénnyel is :) Mivel se a fire-nek, se a Feuer-nek ( és más germán rokonuknak ) nem volt 'piros' jelentése, így sztem erőltetettnek tűnik a rokonítás. De nem vok nyelvész, csak arra tudok hivatkozni, amit olvasok. Majd esetleg az itteni nyelvészek többet tudnak mondani.

7 éve 2013. március 8. 20:32
20 nemtulnehez

@nemtulnehez:

Hozzatennem:

Valakinek "pir"ul az arca, azaz eg az arca. Azert pirul mert piros vagy azert mert eg? Vagy mindketto?

7 éve 2013. március 8. 20:29
19 nemtulnehez

@Roland2:

A rőt-re is ismeretlen eredetukent emlekeztem, lehet hogy rosszul.

" A germán nyelvek Hause,house,stb szavának nincs köze a magyar 'ház'-hoz, mert az finnugor eredetű ( alapnyelvi *kota , vö. finn kota, számi goatte,stb )"

Lehet hogy a szotar ezt mondja, de ezt kotve hiszem. Csak az a helyzet hogy a nyelveszek nem tudjak ra a magyarazatot. Ha a "house", "hut" vissza is vezetheto egy indo-europai alapszora, a finnugor "haz", "kota" miert pont a german fejlemenyre hasonlit? Ha pedig nem vezetheto vissza, vsz. finnugor->german kolcsonzesrol lehet szo.

"A föld szó bizonytalan eredetű"

Biztos nincs koze a nemet feld, angol field-hez? Mekkora a statisztikai eselye hogy egy negybetus szonak ket nyelvben tokugyanaz az ertelme legyen?

" Az angol fire szónak ( ami végsősoron indoeurópai eredetű ), vagy az elődeinek sehol nem láttam, h. lett volna piros értelme ( is)."

A tuz is piros:) Nincs ellentmondas. A finnugor alapszavaknak sem mindig ugyanaz az ertelmuk a leanynyelvekben. Ott van meg a "pyre", maglya is.

Szerintem nem lehet veletlen egybeeses. Tul sok ismeretlen eredetu magyar szonak van german, angol megfeleloje.

Itt van meg a bir<->bear. Tok ugyanaz az ertelme, sot! Ezeket az egybeeseseket nem is kerestem, de tul szembeotloek hogy elkeruljek az ember figyelmet. Miert pont a germanhoz hasonlitanak az IE nyelvek kozul?

7 éve 2013. március 8. 18:54
18 Krizsa

@nemtulnehez:

Mert a germán-angol rokonítás sehogy se stimmel, és ezt a kellemes indoeurópai nyelvészeink már tudták.

Azt is tudták, hogy 165 délibbre levő nyelvben van párja ezeknek a magyar szavaknak. De AZT - NEM.

7 éve 2013. március 8. 18:30
17 Roland2

@nemtulnehez: A Zaicz-szótár szerint a rőt német eredetű ( bajor-osztrák röt ), első írásos nyoma 1350-ből származik. A germán nyelvek Hause,house,stb szavának nincs köze a magyar 'ház'-hoz, mert az finnugor eredetű ( alapnyelvi *kota , vö. finn kota, számi goatte,stb ) , a finnugorba valszeg vmilyen indoiráni nyelvből kerülhetett a szó ( érdekes,h. a szótár az újperzsa példánál egy 'kad' átírási alakot ad meg, holott az inkább خانه lehet { xɒːˈne} ill. teheráni változat {xuːˈne], ráadásul a szót nem k-val, hanem torokhanggal ejtik, en.wiktionary.org/wiki/%D8%AE%D8%A7%D9%86%D9%87 , tehát érdekes kérdés, h. a szótárban szereplő alak honnan való ).

A föld szó bizonytalan eredetű. Az angol fire szónak ( ami végsősoron indoeurópai eredetű ), vagy az elődeinek sehol nem láttam, h. lett volna piros értelme ( is).

7 éve 2013. március 8. 16:59
16 nemtulnehez

piros<fire

rőt<red

Mikor kolcsonoztek ezeket a magyarok a germanbol?

(olyan nyilvanvalo peldakat mint a haz<house, fold<field mar nem is akarok felhozni)

Miert vannak ezek ismeretlen eredetunek nyilvantartva?

7 éve 2013. március 1. 21:00
15 Krizsa

Az arám (késői héberféle) sraga = gyertya, lámpás - ami nyilván sárga fényű. Ez tehát tuti.

A zöld-problémával azonban én se jutok semmier.

Azért leírom, ami van. Zilah = locsolta, zulah = meglocsolt - Zala(folyó), zöld - mivel váz a héberben egyáltalán nincs is.

Szóbajöhet még az SzLD és az SLD váz, amik a ZLD kronológikus "előzményei", de Itt sem látok semmilyen zöldes jelentést.

7 éve 2013. március 1. 20:33
14 Roland2

@Avatar: Az orosz жёлтый a proto-szláv *žьltъ szóból jön en.wiktionary.org/wiki/%D0%B6%D0%B5%D0%BB%D1%82%D1%8B%D0%B9

Tehát nincs köze a zsold szóhoz, ami viszont vándorszó, végső forrása a latin solidus ( aranypénz ) , a magyarba a németből vagy az olaszból kerülhetett. Hogy az orosz szónak van-e köze a szintén sárga jelentésű perzsa زرد

( zard ) szóhoz, nem tudtam kideríteni. A Zaicz szótár azt írja, h. a zöld szóval lehetségesen rokon iráni szavak indoeurópai eredetűek, de csak óind példát hoz ( aminek van 'zöld' jelentése is ).

7 éve 2013. március 1. 19:45
13 Avatar

@Roland2: A zöld a sárgának a kékkel kevert árnyalata. :)

Egyébként az oroszban (ha jól emlékszem) zsoltij a sárga. Vajon van köze a katonák zsoldjához is ennek a szónak? Lehet, hogy rézpénzzel fizették őket, ami frissen verve sárga, de megpatinásodva zöldes lesz. A szlávokkal elhitették az okos magyarok, hogy a zöldes rézpénz az valójában tömör arany "solidus" (ez is kapcsolódhat), és ők azóta is sárgának hiszik a zöldet... :D

7 éve 2013. március 1. 17:52
12 Sultanus Constantinus

@Fejes László (nyest.hu): Nem igazán értem a lekezelő stílusod. Csak felvetettem valamit, ami szerintem nem lehetetlen. Tovább nem mondom, veled nincs értelme vitatkoznom...

7 éve 2013. március 1. 16:24
11 Krizsa

A rőt már "nyíltan" tűzesség-forróság értelmű.

A héber RTX (az X torokhang): réta = megrettenés, hátrálás, r'tiá = visszavonulás, visszaugrás.

A magyar RT gyökszavai: rét, rőt, rút, ruta (a délvidéken fa - pl. az összes citrusféle is ruta - de a Balkánon és Kp-Európában már csak diszbokor és gyógynövény).

Rokonítás: r'ut = rálátás - rét, rotéah = forró - rőt,

réta = meghátrálás (a bokorrá satnyult ruta, ami égető érzést, de bőrgyulladást is okozhat).

Magos a rutafa

Ága elágazik,.

Még a tengeren is

Által hajladozik.

****** Több szakasza van.

Rutafa, rutafa, Isten fája

Igaz-e, ágazol tenger tájra?

Virágzol-e vígaszt tenger fáj-ra?

Rutafa, rutafa, Isten fája.