Üszögös Szent Péter
Február 22-én Péter apostol székfoglalását ünnepli a kereszténység. Ki volt Szent Péter? Miért dobta le a székét a mennyből? Hogyan halt meg és hol vannak a csontjai? És miért hívják Üszögös Szent Péternek? Azt is megtudjuk, mi a különbség a bazilika és a székesegyház között.
Szent Pétert a legfőbb apostolként tisztelik a keresztény hagyományban. Ő őrzi a mennyország kulcsait, így a képzőművészetben egyik állandó jelvénye (attribútuma) a kulcs. A Néró császár idejében, i. sz. 67-ben fejjel lefelé keresztre feszített Péter apostolt tartják Róma első püspökének, azaz az első pápának. A keresztény egyházak február 22-én ünneplik Szent Péter apostol székfoglalását, melyen arra emlékeznek, hogy Pétert Antiochiában püspökké választották. Az 1960-as évekig külön ünnepként ülték Szent Péter római székfoglalását is, január 18-át, ám ekkor XXIII. János pápa a két ünnepet összevonta február 22-re.
(Forrás: Wikimedia Commons / Masaccio)
Szent Péter és a széke
Mit tudunk Szent Péterről? Feltehetőleg i.e. 1-ben született Simon néven, és egyszerű halászból lett Krisztus követője. Ő volt az a Péter, aki háromszor tagadta meg Jézust, miután mesterét elfogták. A Néró császár uralkodása (54–68) alatti keresztényüldözésekről és Péter apostolról szól Henryk Sienkiewicz (1846–1916) lengyel regényíró 1895–96-ban folytatásokban megjelent regénye, a latin című Quo vadis, azaz ’Hová mész?’, mely Péternek a Parasztbibliában is megjelenő, Jézushoz intézett kérdését kapta címül.Később Antiochiában, majd Rómában püspökséget alapított: ezt történeti források is megerősítik. Tanai miatt azonban kivégezték. Keresztre feszítették, de fejjel lefelé: Péter nem akarta ugyanis, hogy mesteréhez hasonló módon vessenek véget életének. A Parasztbiblia így számol be Péter vértanúvá válásáról:
Péter nem akart meghalni. Pál meghalt. Akkor Péter meg akart lógni, immár amikor őt akarták vinni a vesztőhelyre. S egyszer hát egy fényesség támadt. Hát kit lát Péter? Jézust!
Azt mondja Péter Jézusnak:
– Uram, hová mész?
Azt feleli:
– Megyek oda, abba a városba, hogy még egyszer feszítsenek fel, mert látom, te megszöktél. Én másodszor es felfeszíttetem magam. Látom, te félsz, de én nem félek.
Péter úgy megijedt, ahogy ment Jézus, a keresztet vitte magával, ment nagy fényességvel, s akkor reásütött Péterre, mert Péter meg akart szökni. Akkor megijedett Péter, és visszatért, s akkor kivégezték őt es.
Valójában Jézus Kéfának (görögösen Kephasnak) nevezte Simont, hiszen arámiul beszélt: a Petrosz (Péter) ennek görög tükörfordítása.
A Szent Péter sírja fölé emelt római Szent Péter-bazilika a világ leghatalmasabb keresztény temploma. Péter sírját először stílszerűen csak egy kő jelezte – a Péter név jelentése ugyanis ’kő, szikla’. Máté evangéliuma szerint Jézus nevezte el a halászt Péternek, mondván: „De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat.” (Máté 16, 18). A Péter sírját jelölő sziklakő helyére a 300-as években építették az első templomot, majd a 16. század elején kezdődött a mai bazilika építése. A templom alatt a 20. század közepén ásatásokat végeztek. Ekkor tárták fel az e helyen korábban létesített temetőt és a régi templom maradványait. Az egyik csontvázról, mely egy körülbelül hatvan éves emberé lehetett, azt hirdette ki a pápa, hogy ezek Szent Péter csontjai. A csontváznak hiányzott ugyanis a lábfeje – feltételezhetően így vágták le a fejjel lefelé lógó Pétert a keresztről, majd a mai templom helyén futó út mellé temették.
(Forrás: Wikimedia Commons / Ricardo André Frantz / GNU-FDL 1.2)
A Szent Péter-bazilikában található Gian Lorenzo Bernini olasz szobrászmester alkotása, a Szent Péter katedrája, azaz széke. A hatalmas, márványból és bronzból készült kompozícióba beépített igen régi faszékről azt feltételezik, hogy Szent Péter ezen ülve keresztelte meg új híveit, illetve erről prédikált. A szék eredetileg valószínűleg a Santa Prisca nevű levő kis templomban volt, csak I. Damáz pápa (366–384) vitette át a Vatikánba. Itt a széket évente egyszer felmutatták a híveknek és az új pápát is ezen a széken ülve iktatták be a pápák avignoni fogságáig, azaz az 1300-s évek elejéig. Jóval később, VII. Sándor pápa (1655–67) megrendelésére készítette Bernini a templom apszisában álló márvány alapokon nyugvó bronz széktartót, melyet négy egyháztanító szobra tart. A tölgyből és akáciából készült Szent Péter széket, melyből már korábban számos darabot feltehetőleg ereklyevadászok kivágtak, elefántcsontdarabokkal díszítették – így ma sokkal impozánsabb, mint eredetileg lehetett. Nos, ezt mondja a művészettörténet Szent Péter székéről. De lássuk, mit ír a Parasztbiblia!
Az Isten, mikor a trónon volt, megkérte, hogy valaki helyettesítse, mer neki el kéne menni valahová. Akkor Szent Péter, aki őtet helyettesítette, az nézte, hogy itt a fődön hogy dógozik a nép, mosnak. Akkor nézte, hogy egy mosónő ellopta a zsebkendőt. S akkor újra csak nézte, hogy megint ellopott egy ruhát, inget. Akkor ledobta rá a székét, a mosónőre.
S akkor azt mondta a Jóisten:
– Látod, Péter, ha én mindig ledobnék valamit, ha valami rosszat látok, akkor idefenn semmi se vóna!
(Forrás: Wikimedia Commons / Frank Vincentz / GNU-FDL 1.2)
Székesegyház vagy bazilika?
Vajon miért nem székesegyháznak vagy katedrálisnak hívják hivatalosan a római Szent Péter-bazilikát, ha ilyen fontos szék van benne? A magyar katedrális ’székesegyház’ szó a katedrális templom ’püspöki székhely temploma’ szókapcsolatból önállósult. A székesegyházban áll a püspök széke vagy trónja, míg a főszékesegyházban az érsek széke vagy trónja. A görög kathedra töve a hedra ’leülni’, mely az indoeurópai *sed- tő származéka. Ugyanebből a tőből keletkezett az angol sit ’ül’ szó is.Maga a katedra ’trón, tanszék, szószék, tanári dobogó’ szó – mellyel Szent Péter székét is illetik –, a TESz. szerint a latin cathedra ’szék, tanszék, szószék, székhely’ átvétele. A latin szó pedig a görög kathedra ’ülőhely, pad’ szóból jött.
A bazilika szó a katedrálissal szemben eredetileg nem a templom funkciójára, hanem hosszúkás, oszlopcsarnokos elrendezésére utalt. A latinból a magyarba került szó végső forrása a görög basilike ’királyi’, mely egy ’királyi csarnok’ jelentésű szókapcsolatból önállósult. A 18. század óta azonban már nem csak a hosszúkás csarnoktemplomokat nevezik bazilikának. A szót azóta a templom funkciójának azonosítására használják – függetlenül annak elrendezésétől. A nagybazilikák (basilica maior) történetileg a legfőbb püspökök, azaz a pátriárkák székhelyei voltak. Ezek sorába tartozik a Szent Péter-bazilika is, mely eredendően a konstantinápolyi pátriárka székesegyháza volt. XVI. Benedek pápa az öt „pátriárkai” nagybazilikát 2006-ban pápai bazilikának nyilvánította, hiszen az öt ősi pátriárkátus (római, konstantinápolyi, alexandriai, antiochiai, jeruzsálemi) az egyházszakadásnak és szervezeti átalakításoknak köszönhetően már több mint ezer éve nem áll fenn az eredeti formában. Tehát helyes elnevezés a Szent Péter-székesegyház is, de a nagybazilika magasabb rang, mint a székesegyház.
(Forrás: Wikimedia Commons / szabadoszoltan / CC BY-SA 2.5)
A nagybazilikák mellett számos más bazilikát is ismerünk: a pápa ugyanis kisbazilika (basilica minor) rangot adományozhat egyes főbb templomoknak. A világon körülbelül 1400 templom viseli a kisbazilika rangot, míg a katolikus székesegyházak száma 3000 fölött van. Számos templom bazilika és székesegyház is egyben, de a két rang független egymástól. Mindkét kategóriába beletartozik például a budapesti Szent István-bazilika vagy a veszprémi Szent Mihály-székesegyház. Csak bazilika a mátraverebélyi Szentkúti Boldogasszony-templom és csak székesegyház például a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyház.
Gombák, parázs, betegség
Szent Péter székfoglalását, azaz február 22-ét a néphagyomány Üszögös Szent Péter napjaként tartja nyilván, és a búzához kötődő számos népszokás kapcsolódik hozzá. Mi az az üszög és mi köze a püspökségek megalapításához? A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint az üszög ~ üszök szavak eredete ismeretlen, az üszök alak az üszög szóvégi zöngétlenedésével keletkezett.
(Forrás: Wikimedia Commons / Kai Hirdes / GNU-FDL 1.2)
A szó elsődleges jelentése ’parázs’ volt. Ma ebben a jelentésben elsősorban az üszök alak használatos. Később egy tűzhöz hasonlóan gyorsan terjedő gyomnövényre is alkalmazták: a szédítő vadóc (Lolium temulentum) nevű fűfélét ma is nevezik üszögös konkolynak. Ez a növény nagyon hasonlít a termesztett gabonafélékhez, és gyomnövényként a gabona között kel. Gyakran fertőzi egy Neotyphodium családba tartozó gombaféle, melynek méreganyagai kábító hatásúak. Ehhez hasonló, számos növényen élősködő, ám rendszertanilag máshová sorolt gombákat is nevezik üszögnek: az üszöggombák közé tartozik például a kukoricaüszög (Ustilago maydis) és a búza-porüszög (Ustilago tritici). Üszkösödésnek, latin szakszóval gangreanának nevezik a gyógyászatban egyes testrészek, például a lábujjak elhalását is. Az elhalt testrész ugyanis a feketés üszöggombára vagy az üszkös parázsra hasonlít. De mi köze mindennek Szent Péter püspökké válásához?
Csefkó Gyula (Baja, 1878 – Szeged, 1954) nyelvész, tanár, az MTA levelező tagja volt. A tanítás mellett legfontosabb munkája a nyelvjárások, rétegnyelvek tanulmányozása volt. Legjelentősebb publikációi a szólások eredetéről szólnak.
Csefkó Gyula a Magyar Nyelv című folyóiratban 1934-ben publikált cikke szerint a parázsnak, a gombáknak és a betegségeknek semmi köze a nap elnevezéséhez. Szerinte a nap egyházi nevét, a cathedra Sancti Petrit, fordították így magyarra: Szent Péter ű székössége. Ezt értette a nép ’Szent Péter üszögössége’ alakban, majd ebből alakult ki az Üszögös Szent Péter név. Így később a naphoz számos, a búzamag tisztaságát biztosító munkatilalom és egyéb szokás kapcsolódott. Például gabonamagvakat vittek be ezen a napon a feszület és az örökmécses alá a szobába, hogy ne legyen üszkös a gabona. Egész évben szerencsétlen napnak számított az üszögnap, azaz a hétnek az a napja, melyre Üszögös Szent Péter napja esik.
Idén tehát péntekre esik az üszögnap. 2013-ban pénteken ne ültessünk tyúkot és mezei munkába se kezdjünk tehát. Székeket pedig a hét egyik napján se dobáljunk ki az ablakon – Szent Pétertől sem volt ez olyan jó ötlet.
Források
Lammel Annamária – Nagy Ilona (1995) Parasztbiblia. Budapest: Osiris.
Bálint Sándor (1998) Ünnepi kalendárium 2.
Új Magyar Tájszótár.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára.
Nem. Ezek az XSz (X bármilyen magánhangzó) gyök bővítményei az XSzK vázon. Gyöknyelvészet: 169-176 oldal.
A héber XSz gyök közös jelentései: csinál, tesz, időzik, cselekvésre késztet. A héber XSzK vázé kb. ugyanez, de gyakorító értelemben, pl.: oszek = foglalkozik, iszká = ügylet, eszek = vállalkozás, aszik = igénylő, stb.
A magyar XSz- XSzK gyök és váz közös jelentése: életfontosságú dolgok - dolgokat tesz.
ász(ok: készít), esz(ik), ész, isz(ik), osz(t), ősz (évszak, haj), úsz(ik), üsző ("előkészített": még nem ellett szarvasmarha).
(Itt is) gyakori jelenség, hogy a héber XSz származékokat úgy lehet "magyaros" (vagy régiesen magyaros) szóvá átformálni, hogy a t'- (te) szócskát a héber szó elé ragasztjuk:
aszá = tette - taszá (taszította),
osze = tesz - tesz, vesz,
iszá = késztet - Tisza, visz,
osze = tesz - tosz(ogat),
uszá = megtett - tusz(kol, uszály).
Az XSz gyök "sorsa", fejlődése azonban e két gyöknyelvben (is) a fentieknél jóval összetettebb téma. Itt csak igyekeztem röviden átláthatóvá tenni.
Mi bonyolítja? Elsősorban az, hogy az S/Sz változó hang elődje az ősi T volt - annak viszont a D is leszármazottja. Így az XT gyök is és az XD is a fentiekkel rokonértelmeket hordoz.
Tehát az indoeurópai nyelvészet "szabályos hangtörvényei" bizony a nyelveken BELÜL is érvényesülnek. Vagyis rokonnyelvek összehasonlítására - általánosságban (az újlatin és "germános" nyelvcsoporton túl) - alkalmatlanok. S hogy ezekre miért eléggé alkalmasak mégis, az az ő külön "történelmük".
@Krizsa:
Ezek nem az SzK gyökhöz tartoznak?
áSZKa (rák)
iSZKol
uSZKár
üSZöK
áSZoK (gerenda)
éSZaK
iSZáK (tarisznya)
esetleg még:
eSZiK, iSZiK, úSZiK
@szigetva: Sokáig azt hittem, hogy csaj vagy...
@Fejes László (nyest.hu): Bocs, félreérthető voltam: „a többi” csak a „nem értem”-re vontakozik :)
@szigetva: „ A többi stimmel.” Ezzel azért vitába szállnék... :)
@szigetva: a mi Phídörünk nagyon agresszív kismalacos hangulatban van :D Lehet hozzá is szólok több cikkéhez gyorsan, hogy ne unatkozzon, meg nehogy angolelvonási tünetei legyenek.
@Krizsa: „Ezt most nem értem” Nem csak ezt, nem csak most. A többi stimmel.
Ezt most nem értem: a szék szó hangjai... és a katedra?
A magyar SzK gyök részben elkülönülő értelmei:
szak(szakma), szák, szék, szok(ik): benne van
szike, szuka, szűk: beléhatol
szik, szökő, szőke: kiütközik.
Az SzK gyökszavak jelentése a héberben is háromfelé ágazik, amiből a két újabb jelentés egyzeik a magyarral: 2. és 3.:
1. lombsátor, szétnéz
2. tüske, belehatol
3. zsák, gubó - benne van.
Az ősi képet ezúttal a héber őrizte meg: lombsátor (átszűrt fénnyel).
Érdekes még a magyar szikla és székel (székely?) szó:
a héber szikul = kövek eltávolítása (nyilván letelepedés, vagy földművelés előtt).
"Maga a katedra ’trón, tanszék, szószék, tanári dobogó’ szó – mellyel Szent Péter székét is illetik –, a TESz. szerint a latin cathedra ’szék, tanszék, szószék, székhely’ átvétele. A latin szó pedig a görög kathedra ’ülőhely, pad’ szóból jött."
Érdekesség, hogy ennek a folytatása a spanyolban - "cadera" - a 'derék' (testrész) jelentést vette fel. (Mint művelt átvétel is létezik "cátedra" formában, 'tanszék' jelentéssel.)