Cirill betűs írással fogják írni a magyart?
Házi szakértőnk egy városi legendával kapcsolatban kapott kérdést. A szenzációra éhes csalódott olvasóknak kárpólásul elárul valamit a „városi legenda” kifejezésről.
Szokásos eszköze a bulvárlapoknak, hogy sületlenségeket tartalmazó, de blikkfangos címeket adnak, viszont kérdőjelet tesznek utánuk, hogy ne kelljen felelősséget vállalniuk a tartalmukért. Ezt a címet is ilyennek szántam, mert természetesen nem fogják cirill betűvel írni a magyart, csak ilyesmiről lesz szó ebben a rövid válaszban. Blogolvasó nevű olvasónk kérdezi:
Az ötvenes években felmerült-e egyáltalán bármilyen politikai vagy szakmai szinten az a javaslat, hogy a Szovjetunióval való szorosabb kötődés jeleként a magyar nyelv is vegye át a cirill betűs írást a latin betűs helyett, vagy ez is csak úgymond városi legenda?
(Forrás: A Wang folyó versei)
A válasz: nem. Nem merült fel, legalábbis nem tud senki ilyesmiről. Nem is lett volna életszerű: még a Szovjetunión belül sem volt teljes a cirillesítés (a balti népek megtarthatták latinbetűs írásaikat, az örmények és a grúzok pedig saját régi írásukat). És az 1930-as évektől 1930-as évek után az országon belül sem erőltették a cirill írás bevezetését, külföldön pedig pláne nem.
Vagyis legfeljebb „városi legenda” lehet ez, bár nem tudom, mennyire elterjedt, mert én például még nem hallottam róla. Egyébként érdekes maga a városi legenda kifejezés is. Az angol urban legend fordítása (amit állítólag egy amerikai irodalomprofesszor alkotott). De míg az urban angolul nemcsak a városiasságot, hanem elég erősen a modern civilizációt is felidézi, én inkább modern legendának fordítottam volna, mert ez a szándékolt értelmezése. Egyébként angolul is hívják contemporary legendnek (’kortárs, mai legenda’) az ilyet.
Kísérletképpen már van egy régóta. Csak az "s" és az "sz" felcserélésében nem értek egyet.
www.omniglot.com/writing/hungariancyrillic.htm
@Földönkívüli:
talán úgy lehetne átfogalmazni:
„míg az urban angolul nemcsak a városiasságot, hanem elég erősen a városiasodottságot is felidézi".
A magyarban sem teljesen ugyanazt fedi az „urbánus" és „városi". Egyszerűen csak arról van szó, hogy nem feltétlenül a népi babonákról van szó (vö. népi és populáris~népszerű - ismét nem teljesen ugyanazt fedik), hanem modern mendemondákról.
@Fejes László (nyest.hu): Az után az teljesen jó és egyértelmű lenne :)
Én a rovásírásra szavazok.Oroszt nem tanultam,nem is szerettem.Franciát tanultam,de azt sem szerettem.Megpróbáltam az angolt,de a főnököm "lebeszélt" 1989 előtt. Sajnos leálltam,de tovább folytatom.Ez a téma vajon nem Orbán Viktor moszkvai látogatása miatt lett megemlítve?
@tenegri: Húha, szerintem arra gondolt a szerző, hogy a harmincas évek után... Mondjuk én voltam a hülye, h ezt nem szúrtam ki.
"az 1930-as évektől az országon belül sem erőltették a cirill írás bevezetését"
Pedig inkább pont a 30-as évektől volt jellemzőbb, hogy a cirillt erőltették. Pár évvel korábban - a forradalom nemzetközi kiterjesztésének reménye miatt is - egy csomó Szovjetunióbeli népnél latin alapú írásbeliséget vezettek be akkor is, ha volt korábban más írásrendszerük (ha jól emlékszem még az orosz cirillbetűk latinra cserélésén is gondolkodtak), amit aztán a 30-as évektől kezdve gyorsan és kötelezően cirillre cseréltek mindenhol. A kivétel csak a cikkben is említett grúz és örmény volt (talán a karjalai is), meg hát a balti népek, de ők már eleve később kerültek csak képbe.
"De míg az urban angolul nemcsak a városiasságot, hanem elég erősen a modern civilizációt is felidézi, én inkább modern legendának fordítottam volna, mert ez a szándékolt értelmezése."
Hát, szerintem igazából egyiknek sincs több értelme. Sőt, ha már a kettő közül kellene kiválasztani, hogy melyik a tartalmasabb fordítás, akkor inkább a 'városi legenda' mellett voksolnék, amit lehet úgy értelmezni, hogy város = sok ember = sok (jobban eltorzított) mendemonda.