Az MTI esete a cigányokkal
Van valami szomorú abban, hogy hetven évvel az esemény után még mindig azon töprengünk, hogy vajon hogyan is nevezzük. Persze ha már megszilárdult volna valamelyik elnevezés, akkor is különböző alakja lenne a különböző nyelvváltozatokban.
Bede Márton a 444 hasábjain azt állítja, hogy „az ilyen kérdésekben elég megbízható MTI most következetesen a parajmos alakot használja” a roma holokauszt cigány megnevezéseként. Nekem ezt nem sikerült ellenőriznem, az MTI oldalain nem találtam ezt a szót ilyen alakban (a hír több sajtóorgánumban olvasható, pl. a hirado.hu-n – a szerk.), csak porajmos alakban, de azt is egy MSZP-közleményben, tehát idézve. Az MTVA egyik oldalán pedig a porrajmos alakra bukkantam. Bede eddig azt hitte, hogy ezt a szót porajmosnak mondják ([porajmosz]), és tegnap este kevéssel este 8 óra előtt így fenyegetőzött:
ha 1 percen belül valaki nem közli velem, mi a P betűs szó helyes alakja, én a magam részéről maradok annál, hogy KALI TRASH.
Annak ellenére, hogy az 1 percet lekéstük, nem javaslom neki, hogy a kali trash [kali tras] ’fekete félelem’ kifejezést használja, mert nagyon kevesen fogják megérteni. Annak ellenére, hogy a magyar és a romániai interneten többször is szerepel ez a kifejezés, Baló András Márton kollégámmal (akinek ezúton köszönöm a közreműködést) arra jutottunk, hogy ez legfeljebb nagyon szűk körben elterjedt kifejezés lehet. A ’félelem’ jelentésű szó a legtöbb romani nyelvváltozatban dar. A trash hangzású szó állítólag a gurvári nyelvváltozatban használatos (amit Magyarországban főleg a Kiskunság környékén beszélnek).
Mert, ha valaki nem tudná, a romani nyelvnek számtalan változata van, még Magyarországon belül is, nemhogy Európa-szerte. Persze a ’holokauszt’ jelentésű kifejezések nem spontán alakultak ki a cigány közösségekben, hanem aktivisták mesterséges alkotásai (ahogy ez más nyelveken is előfordul). Például a samudaripe(n) [szamudaripen] kifejezést (már megint az a sok változat! a romani legtöbb magyarországi változatában nincs n a végén) a francia Marcel Courthiade alkotta meg (jelentése kb. ’mindenki meggyilkolása’). Azt a szót pedig, ami felől Bede Márton érdeklődik, Ian Hancock angol születésű nyelvész és romani aktivista terjesztette el, porrajmos alakban. Ő maga úgy írja körül ennek a szónak a jelentését, hogy ’felfalás, bekebelezés, elpusztítás’.
Yaron Matras Angliában élő nyelvész személyes magyarázata szerint azonban a porrajmos számos romani beszélő számára azt jelenti, hogy ’terpesztés, széttárás’ (a porravel ’tágra nyit, kitár’ igéből), és erős szexuális konnotációi vannak. Őszintén szólva ezt nemhogy egy perc, de egy éjszaka alatt sem tudtuk ellenőrizni. Nem tudjuk tehát, hogy emiatt-e vagy más okból, de nagyon sokan nem ezt a szót használják, hanem egy nagyon hasonló másikat. A hasonlóság nagyon zavaró lehet (például Bede Mártont is zavarja), pedig valószínűleg éppen a hasonlóság miatt esett rá a választás.
(Forrás: Wikimedia Commons / Dietmar Rabich, rabich.de / CC BY-SA 4.0)
Ez a másik szó abból az igéből van képezve, amit a magyarországi változatokban pharravel vagy pharavel alakban használnak, és amelynek jelentése elsősorban ’felhasít, kinyit’. (A ph betűkapcsolat a szokásos romani helyesírásban ún. hehezetes vagy aspirált [ph] hangot jelöl, amelyik ismerős lehet a német vagy az angol szókezdő p kiejtéséből. A romaniban a [p] és a [ph] két különböző beszédhang.) Ugyanakkor a ROMLEX adatbázis tanúsága szerint egyes változatokban van ’(szájat) kitát, bekap, elpusztít’ használata is. Nyilván ezzel az utolsóval függ össze a belőle képzett főnév ’elpusztítás, holokauszt’ jelentése.
És akkor most tekintsük a szó végződését. A magyarországi nyelvjárásokban a két legelterjedtebb elvont főneveket képző végződés (tehát a magyar -ás/-és vagy -ság/-ség képzőkéhez hasonló funkciójú) az -ipe(n) és az -imo(s). Mint látható, az utóbbinak is két változata van: a manchesteri RMS romani adatbázis alapján nagyjából azt mondhatjuk, hogy az -imos alak a kelderás nyelvváltozatra jellemző, a lováriban nincs a végén -s. Tehát ha lovári változatban képezték volna ezt a főnevet, akkor szabályosan pharrajimónak hangzana (kelderásul pedig pharrajimosnak). (A képzett alakban a -j- szabályosan jelenik meg, vö.: daravel ’félt’ ∼ darajimo ’féltés’.) A pharrajipe szó viszont nem lett volna alkalmas arra, hogy ’holokauszt’ jelentésben elterjesszék, mivel már létező szó volt, jelentése ’hasadék; vulva’.
Mit válaszolhatunk tehát Bede Mártonnak? Ha ránk hallgat, azt a változatot használja, amelyiket akarja. A pharrajimo lenne talán a „legmagyarosabb”, abban az értelemben, hogy a magyarországi romani nyelvváltozatok legtöbbjében ez jól érthető (és ez a legkevésbé félreérthető). A por(r)ajmos viszont a „legnemzetközibb”, Nyugat-Európában egyértelműen ezt használják. Ennek megfelelően dönthetünk arról, mikor melyiket alkalmazzuk.
Idokozben egy itteni roma baratommal atgondoltuk az alabbi szavakat es arra gondoltunk hogy semmikepp sem szabad elfeledkezzunk a kovetkezo meghatarozasrol;
phabar---------------gyujs
phabardo---------------egetett-megegett
phabarimo---------------egetnivalo
phabarimasko--------------elegett-elegetett
Vagy is; Manushengo Phabarimasko dyes-Az emberek elegetesenek a napja.
Ha ugy gondoljak,hogy kozlesre alkalmas,kerem tegyek meg.
Elore is koszonom. Tisztelettel; Rafael Andras.
Elnezest,hogy kicsit kesobb szolok hozza a temahoz,de a mai nappal olvastam eloszor e temarol amely hiszem,hogy nagyon nagy tev uton van.
Az alabbiakban probalom megmagyarazni a porrajmost mint a szo jelenteset; a porajmos szoszerinti jelentese a lovari dialektusban,kitarulkozni,mely vulgaris jelentessel bir,epp ezert a lovarik nem vagy csak nagyon ritkan hasznaljak,pontossan a jelentese vegett,mert szegyenletesnek tartjak azt.
Amirol a cikkben szovan,a roma holokausz elnevezes koruli magyarazatokkal kapcsolatban,mind-mind teves es mondhatni megalazo,mert egy ilyen szegyenletes esemenyt mely a naci nemetorszag altal be kovetkezett,illetvolna ,hogy a mi magyarorszagi roma ertelmisegeink megtalaljak a megfelelo romani szot e megemlekezes napjara,eppen ezert szeretnek nehany,altalam megfelelobbnek tartott kifelyezest itt kozze tenni,azzal a remennyel,hogy e nehany eredeti lovari szo,megtalalja a maga utjat a megfeleo helyen,es idoben a roma holokausz emlekidejeben,turelmuket elore is koszonom!
PRAXO --------- POR
PRAXONDO ----------PORRA VALNI,ELTEMETNI
PRAXOSZARDO----------PORRA VALTOZTATOTT,ELTEMETETT
Es jojjon az en altalam legmegfelelobbnek tartott ki fejezes;
Praxosardimasko dyes,vagy is;az elegetes,a porra valtoztatas napja,
A Holokauszt,pedig maradjon meg (jogosan) a zsido testvereinknek
Az Ian Hancock altal kitalalt,vagy nem a helyen hasznalt,serto,es illetlen szot kezeljuk a maga helyen,es kerem,hogy ne hasznaljak a meggyalazottak emlekere.
Koszonom a turelmuket!
( a roma vagy cigany nepelnevezesre is van megfeleo tudomanyos magyarazat)
@bloggerman77: Valamit félreérthettél, mert mindenben éppen fordítva van, mint amit írtál. A <r(r)om(a)> viszont az indoiráni ágba tartozó romani (nálunk: cigány) nyelv egyik ’ember, férfi, férj’ jelentésű szava. Míg a beásban – amely voltaképpen az újlatin csoportba tartozó [dáko]román nyelv egyik nyelvjárása – ez a szó nem létezik, helyette a <ţîgan> (<cîgán>) értelme ’férfi, férj, gazda; szomszéd’ járja.
Én azt sem látom, hogy a cigány értelmiség meghatározó része beás lenne (Dél-Dunántúlt leszámítva, ahol ők alkotják a többséget), és a nyelvet sem erőltetik, alig találkozni vele. Mit „erőltetnek” – értve itt ezen a publikációk, nyelvtanulók stb. közti súlyt – az a romani vlach nyelvjárástípusába tartozó lovári.
Az a legjobb, amikor a cigányok kikérik maguknak, hogy ők nem romák, hanem cigányok. Főleg, hogy a roma szót a beások használják önelnevezésként, oláh cigányok viszont sértőnek érzik magukra, merthogy ők - cigányok.
Az a probléma, hogy a magát mértékadó(nak) tartó cigány értelmiség beás származású, és erőszakolja a beás szóalakokat, elnevezéseket - a "fejletlenebb", román nyelvű oláh cigányokra, meg a nyelvet váltott romungó népességre is.
@szigetlakó: Speciel a magyar cigányok nem hívják magukat romának, mert nem értik már az oláhcigány szót sem, hiszen nem beszélnek más nyelvet mint a magyar. Természetesen ma már tudják mit jelent és a magyar cigányok magyar nyelvjárásában is megjelent a roma mint jövevényszó, de ez nem önelnevezés továbbra sem, hiszen egymás között is a cigányt használják.
Bemásolom ide Tálos Endrének a cikkre vonatkozó kommentárját a Facebookról. Remélem, nem orrol meg érte.
"Az alapul szolgáló ige (*)phořáliol < *phořalí (h)ovәl, igetövekben a *-lj- és a *-vj- azokban a nyelvjárásokban is okozhat egybeesést egy -j-ben, melyek egyébként mindmáig megtartották a palatális *ľ hangot (amiből rendszerint > j, vagy (analógiával/visszaképzéssel) > l lett) (őscigány *(h)ovәl < a bhavati ‘van, lesz’ kliticizálódásából) . Hazai nyelvjárásainkban az -alí (h)ovәl > -ájvel eredményű, előretolódott hangsúlyát más időkben és módokban megtartja, például xasájvel ‘elvész, elveszik’, xasájlas ‘elveszett’, xasájle ‘elvesztek’ (ez egyébként görög eredetű, a tő -s-e a görög ige aorisztoszából jön), és talán *xasájimo, de inkább (*)xasajimó ‘veszteség, elveszés’. A phořájvel ‘megdöglik’ tehát perfectumban phořájlas. (Régies nyelvjárásokban az intranzitív igék nem kaptak (vagy kapnak) harmadik személyben személyjelet, hanem melléknévszerűen az alany neméhez igazodtak: †phořájlo (m sg), †phořájli (f sg), †phořájle (pl) --- a perfectum 3Pl személyrag valójában tehát egyszerű nominális többesjel, csak deskriptíve személyrag). Az ige azonosítható Turner 13858-nyal: *sphōṭyatē ʻis brokenʼ. [√sphuṭ] Dm. phōṭū- tr. ʻto breakʼ, Shum. phoṭṭay-, Gaw. phoṭa-, phuṭṭa-, Bshk. Phal. phoṭ-. Sphyá- see *sphiyá-; vö. még sphuṭáti.
A Ian Hancock (Austin, Texas) mesterséges szóalkotása, a PHORRAJMOS ‘döglés, dögvész, pusztulás’ valóban lehetne a szintén mesterséges HOLOCAUST megfelelője, de a cikk jól leírja, hogy mennyi baj van vele. Nálunk a jelentése nem világos, mert a töve is ritka vagy ismeretlen, pláne motiválatlan a vége: errefelé nincs a nominativusnak -s esetragja, egy -s accusativust sejtet (de csak az élőknél), az -i- nem esik ki, fonotaktikailag is egy ilyen alakulat egzotikus nem cigány szó. Továbbá igaz, ez két másik szóval keverhető össze, ezek: pořavél v ‘kitát’ (pld pořadás pesko múj ‘kitátotta a száját’, pořadó pp ‘tátott’ (pld pořadé mósa ‘tátott szájjal’); illetve phařáďol v ‘(meg)hasad’, phařavél v ‘(fel)hasít’; phařavipé ~ phařajipé m ‘1) hasíték, hasadék, 2) vulva’, esetleg -ipé helyett -ipó, -imó, nagyon esetleg -ibén, de -mos semmiképp, a -mos, -mós ‘-ás/-és, -at/-et, -ság/-ség, -mány/-mény, stb.’ csak a kelderásiban (ami oláhcigány), szlovákcigányban (a magyarcigánytól főleg ebben tér el, a magyarcigányban sincs nominativusi -s), és a Balkánon érthető, a megfelelő magyarázat kiséretében. (Legjobb tudomásom szerint a magyar holokauszt szó is csak a 80as években kezdett elterjedni az amerikai médiákból, és forrása Marvin J. Chomsky Holocaust c. tévésorozata (1978) után, a filmet másutt vagy más címmel mutatták be, vagy kiegészítették valamivel: Holocaust – Die Geschichte der Familie Weiß. Hogy volt-e egy *Phorrajmos filmsorozat is, nem tudom.)"
@szigetlakó: yess! szívemből szólsz, tesó! ne permetezzék itt a légkört a köcsögök tudatmódosítóval!
@szigetva:
Volt valami Sándor,
Nem lehet ezt bírni,
Nem olvastam, ’sz nem is tudok
Olvasni, csak írni.
@szigetlakó: Talán olvasd el a cikket.
Nem tudom mit kell ezzel ennyit foglalkozni !
Szerintem ennek a népcsoportnak a magyar neve CIGÁNY.
A cigány neve ROMA.
Magyarországon véleményem szerint a cigány elnevezést kell
használni !
Vagy ilyen megközelítésben az angolt nevezzük " englis " -nek ?