0:05
Főoldal | Rénhírek
Roma vagy cigány? Néger vagy fekete?

Megint a cigányokról

Házi szakértőnk olyan témával kapcsolatos kérdésre válaszol, melyről már többször esett szó. A mai nap különlegességének köszönhetően azonban ismét visszatérünk a problémakörre.

Kálmán László | 2013. április 8.

Április 8-a a Roma Világnap, annak az emlékére, hogy 1971. április 8-án ült össze a I. Roma Világkongresszus, ahol többek között elfogadták a cigányság nemzetközi zászlaját és himnuszát (ez a Gelem, gelem... kezdetű dal).

Általában nem szoktunk ugyanarra a kérdésre többször kitérni, de már csak a Roma Világnapra való tekintettel is kivételt kell tennünk a cigány népcsoportok megnevezésével kapcsolatos kérdéssel, ami újra és újra felvetődik. Most éppen Simon nevű olvasónk tette fel:

Érdeklődni szeretnék, hogy a cigány–roma illetve néger–fekete kifejezések közül melyik tekinthető helyesnek? Egyik barátom azzal érvelt, hogy minden helyes, amit mond, hiszen ő anyanyelvi felhasználó. Az az ellenérvem, hogy igen, de ez csak az ő véleménye, és nem a társadalom többségi véleménye, csak ebben a pillanatban jutott eszembe – és nem tudom, hogy jó érvelés-e egyáltalán.

Az olvasó jól látja, egyetlen nyelvhasználó véleménye, megérzése nem sokat nyom a latban, hiszen lehet, hogy ő csak a saját szűkebb körének (helyi, munkahelyi, generációs stb. csoportjának) a szokásairól számol be. De az nem biztos, hogy létezik a társadalom egészének egyetlen „többségi véleménye”, és az sem biztos, hogy feltétlenül ahhoz kell alkalmazkodnunk. Általában jobban tesszük, ha annak a hallgatóságnak a szokásaihoz alkalmazkodunk, akihez beszélünk. Talán úgy lehet értelmezni Simon kérdését, hogy ha a hallgatóságot a lehető legszélesebbnek képzeljük, például ha egy országos sajtótermékben szólalunk meg, akkor mi a helyes szóhasználat.

Amikor embercsoportok megnevezéséről van szó, akkor gondolnunk kell arra, hogy a legszélesebb hallgatóságba ők maguk is beletartoznak, és feltehetően nem akarjuk őket megbántani, tehát olyan kifejezéseket kell alkalmaznunk rájuk, amelyek nem sértőek. Ezért szokott minden országban minden népcsoport esetében ugyanez a kérdés felvetődni. Mi az a megnevezés, ami a legkevésbé bántó, amihez a legkevesebb rossz emlék, megkülönböztetés, rosszalló előítélet tapad?

Romák Magyarországon (2001)
Romák Magyarországon (2001)
(Forrás: Wikimedia Commons / Olahus / CC BY-SA 3.0)

 

Mindez persze Magyarországon a feketék esetében alig mérhető, hiszen nagyon kevesen vannak a magyar népességben. Csak találgatni tudunk, hogy bántónak érzik-e a néger szót. (A fekete vagy a feketebőrű szóval feltehetően nincs bajuk, ezért ezeket szerintem nyugodtan használhatjuk.) A néger régen teljesen általános volt, gyerekkoromban néger polgárjogi aktivistákról lehetett például olvasni a lapokban. De mára egy kicsit elavult, és előfordulhat, hogy ha mégis használják, akkor róla a pejoratív idegen nyelvi megfelelői (pl. az angol negro vagy nigger) juthatnak valakinek az eszébe, és ezt rávetítheti az amúgy ártatlan néger szóra is. Ezért a legtöbben elkerülik (én nem szoktam).

Maradjunk tehát a cigányok megnevezésére használt két leggyakoribb szónál, a cigány és a roma szavaknál. Én egyikben sem érzek semmi bántót, és szerintem a magyar népességnek a legnagyobb része így van ezzel. Magának a a cigányságnak a körében nem készült felmérés arról, hogy ők mit gondolnak. Ezért én tartom magam ahhoz, hogy bármelyiket lehet használni anélkül, hogy bárki bántó szándékot sejtsen mögöttük. Néhány cigány szervezet következetesen a roma szót használja ugyan, más cigány szervezetek azonban nem, és nem tudjuk, hogy valójában melyik hány ember véleményét képviseli, ezért önmagában ezek a tények nem teszik a cigány szót szalonképtelenné.

Greguss János: Sátoros cigányok
Greguss János: Sátoros cigányok
(Forrás: Wikimedia Commons)

 

Nem tudok tehát olyan tényezőről, ami miatt a cigány szót kerülnünk kellene. Igaz, hogy a cigányokkal szemben előítéleteket terjesztők is a cigány szót használják megbélyegző állításaikban, de ez önmagában nem indokolja, hogy ne használjuk. Ezen az alapon a teljesen ártatlan zsidó szót is törölnünk kellene a szótárunkból, és nagy zavarban lennénk, hogy mit használjunk helyette, hiszen az izraelita inkább a zsidó vallásra, nem pedig a származásra utal, és egyébként sem nagyon használatos.

Annak ellenére, hogy az itt említett rasszisták nem népcsoport, mégis kitérek az ő elnevezésükre is, ha már előkerültek. Szerintem a rasszista, a fajgyűlölő vagy általában az előítéletes a legjobb kifejezések az ő megnevezésükre. Én mindenkit óvnék attól, hogy az igen elterjedt szélsőséges szót használja, amikor rájuk utal, mert ez az elnevezés azt a burkolt állítást sugallja, hogy nem a rasszizmusukkal van baj, hanem csak azzal, hogy azt szélsőséges formában vagy eszközökkel képviselik. Aki az előítéletes gondolkodás mérsékelt, enyhébb formáit sem tartja elviselhetőnek, az ne hívja őket szélsőségeseknek.

Olyan tényezőkről viszont tudok, ami a roma szó használata ellen szól. Annak ellenére, hogy a roma úgynevezett belső népnév, vagyis nem más népcsoportok adták ezt a nevet a cigányoknak, hanem tőlük maguktól ered, Magyarországon is él egy nagyobb cigány népcsoport, akik nem használják magukra ezt a megnevezést. Ők a beás cigányok, akik magukat cigánynak vagy beásnak nevezik (băiaš, körülbelüli kiejtése: böjás), de semmiképp sem romának. Ez azért van, mert a beások, a többi cigánytól, az ún. oláh cigányoktól eltérően nem az indoeurópai nyelvcsalád ind ágához tartozó romani nyelvet beszélik, hanem egy újlatin nyelvet, a beás nyelvet. (A beás nyelv egy régi román nyelvváltozat leszármazottja.)

Markó Ferenc: Vályogvetők
Markó Ferenc: Vályogvetők
(Forrás: Wikimedia Commons )

 

És van még egy tényező, ami miatt én maradok a cigány szó használatánál, és másokat is erre buzdítok. Az ugyanis, hogy a roma szó különböző származékai, például képzett alakjai nagyon ritkák és szokatlannak hangzanak a jelenlegi magyar nyelvben. Például könnyedén beszélhetünk a cigányságról, de nekem teljesen idegennek hatna a romaságról beszélni. Ha a cigány szót megbélyegezné a magyar nyelvhasználat, akkor el kellene kerülni olyan bevett kifejezéseket is, mint cigánybanda, cigánysor, cigánykaraván, cigányzene, cigányprímás. Én semmi okot nem látok arra, hogy ezeket száműznünk kelljen.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (27):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
6 éve 2013. május 9. 21:32
27 Galván Tivadar

@Blogin: Egyetértek.

A cigány legyen cigány, a buzi legyen buzi, a krumplileves meg legyen krumplileves.

6 éve 2013. május 9. 21:00
26 Krizsa

@Grant kapitány: Jó, de mik voltak az "eseményeket" megelőző események? Erre volnék kíváncsi.

Mondjuk, az visszavezethet egészen Indiáig (a magyarokat Szibériáig:-))))? Ezt azért én sem gondolom komolyan.

Hm... hát igen, elvileg visszavezethet, de talán csak a megelőző 2 évet kellene átvizsgálni?

Mondok egy távolról közelítő mesét. A krvát (az se biztos, hogy az volt a szerencsétlen) a k-keleten néha még ma is kinyírják a saját férfirokonai. Borzalom, embertelen, állati viselkedés. Tényleg az, de... min. a 90%-ot elrettenti az ilyesmitől.

Mi volna a sorsa azoknak (a nőknek és gyerekeiknek) az adott társadalomban, akik a kválkodást folytatnák és meg is szülnék a - senki nem felelős értük - gyerekeket?

A nőké fizikai kényszerítés - amíg még kinéznek valahogy: verés, az engedetleneké esetleg élve elégetés. S gyerekeké - a szinte biztos halál. Összegezés: egy borzalom előz meg... mondjuk ezerötszázat.

Konklúzió: a felvilágosodott ember értékítéletei nem alkalmasak a - mindkét oldal...Dde még az sem biztos, hogy ha tényleg gondosan kivizsgálnád is, mondjuk 2-3 évre, az előzményeket - hogy akkor is megérthenéd az egészet.

6 éve 2013. május 9. 20:28
25 Grant kapitány

A ma elítélt sajóbábonyi rejtetterőforrás-csoport tagjairól szóló hírből:

"Az ítélet szerint összesen 40-50, vascsövekkel, karókkal, baltákkal felfegyverkezett helyi roma közeledett a Jobbik-szimpatizánsok autói felé, amelyek a településhez vezető bekötőúton parkoltak. Azt kiabálták, "meghaltok büdös magyarok", "megölünk benneteket" - állítja az ügyészség. A helyiek közül 10-15-en - köztük a kilenc vádlott - támadtak rá a sorban elsőként ott álló Suzukira, amelybe a vádirat szerint alig tudtak bemenekülni a sértettek" - a kocsit szétvertők, a benne ülő család tagjai megsérültek.

"A vádirat szerint az csak a véletlennek köszönhető, hogy egyik sértett sem szenvedett életveszélyes sérülést, mivel a támadók közül valaki baltával többször is beütött a kocsi belsejébe"

www.origo.hu/itthon/20130509-bortonbe-kuldik-a-magyarok-megolesere-b

A híradóban nyilatkozó TASZ-képviselő szerint azért tették ezt a rejtett erőforrások, mert féltek...

Hogy én erre eddig nem gondoltam! Persze, így már minden világos. 40-50 fős felfegyverkezett csoport tagjaiként félelmükben majdnem életveszélyes sérüléseket és jelentős anyagi kárt okoztak.

6 éve 2013. május 9. 20:19
24 Krizsa

@Grant kapitány: A humorod ugyan tetszett... de mégsem. A "rejtett erőforrás" még kevésbé. Ez ugyanis arra utal, hogy ma még nem "erőforrás", de majdcsak az lesz. (A magyarok között nincs munkanélküliség?)

Mert hármunk közül: miniszter, G.kapitány, meg én, egyikünk sem tudja ám, hogy valójában milyen arányszámban... de tegyük fel, hogy biztosan tudnánk: a betörés nagyobb arányú náluk, mint a "normál populációban". Részemről ezt se hiszem el, csak addig, hogy aki gyakran éhes, az esetleg gyakrabban lop kaját (egészségére).

Itt nálunk is van ilyesmi: zsidó település, de jócskán bejárnak az unokatestvéreink is. Pl. építkezésekre, karbantartásra - megbízhatóan, szorgalmasan - dolgozni. S ki szokott munkaidő alatt, amikor egy lélek sincs otthon, "belépni" a házakba?

NEM teszünk hozzá nemzetiséget. S ezt komolyan mondom. Már csak azért sem, mert igen gyakran EGY-EGY arányban dolgoznak össze. (A településre való könnyed ki- és bejárás érdekében: egy zsidó - egy arab.) De nemcsak emiatt nem keverjük bele a nemzetiséget, hanem azért sem, mert ha egy konkrét személy jön velünk szemben... MILYEN alapon sérthetnénk meg?

Személyesen ismertem M.o.-on két olyan cigány származású embert, akik az életvitel szempontjából már HÁROM-NÉGY nemzedék óta voltak beolvadt "magyarok". De mégis meglátszott rajtuk a "déli" típus. Uramisten...hogy mi mindent kellett kiállniuk az életükben.

S akinek az apja professzor / cigányvajda, stb. az már nem lehet bűnöző? Tehát akármilyen is az (általunk feltételezett) "arányszám", a betörőnek nem nemzetisége van, hanem "rejtett foglalkozása".

6 éve 2013. május 9. 19:37
23 blogen

@Grant kapitány: A rejtetterőforrás nem olyan jó, viszont az istenajándékai alig néhány nap alatt meghonosodtak a magyar nyelvben!

6 éve 2013. május 9. 19:21
22 Grant kapitány

A miniszterelnök úr a napokban azt nyilatkozta, hogy a cigányságot rejtett erőforrásnak tekinti. Javaslom, hogy ezután a "cigány" szót a "rejtett erőforrás" kifejezéssel helyettesítsük minden kontextusban.

Ez onnan jutott eszembe, hogy a faluban, ahol a hétvégi házunk van, múlt vasárnap két 16-17 éves rejtett erőforrás - egy népes rejtetterőforrás-család legifjabb tagjai - betört a szomszédunk házába és szinte teljesen kifosztotta azt. Pedig az ő apjuk a rejtetterőforrás-vajda a településen.

6 éve 2013. április 23. 14:01
21 Blogin

Ez időről időre változik, korábban a cigány elnevezést használták, aztán talán a hetvenes években volt egy kongresszus, ahol a sok felgyülemlett negatív jelző miatt romára váltottak. Amit én nem fogok használni, mert azt jelenti, hogy emberek (egyes száma a rom), és én is embernek érzem magam, nem különösebben fogom az évszázados magyar kifejezést lecserélni, mert ők elkoptatták a cigány szót.

A néger szót olykor kikérik maguknak a feketék, de ez sem érdekel különösképpen, mert Nigéria lakóinak sincs bajuk az országnevükkel. A niger (fekete) kifejezés szerintem a kontextustól lehet sértő, itt más kulturális környezet van. Ez nem Amerika, ha mégis sérti őket, akkor ne jöjjenek ide, és mindenki boldog.

Ami kimaradt a cikkből, az a meleg kifejezés, amelytől nekem futkos a hátamon a szőr, mert semmi értelme. A homoszexuális is őrült latin–görög műszó, értelme sincsen, úgyhogy nekem csak buzik a közbeszédben. Érdekes módon nem szoktak megsértődni, mert értelmileg nem fogyatékos a többségük.

Persze fontos a politikai korrektség égisze alatt rendszeresen lingvicizmust mívelni, csak ehhez a nyelvhasználónak nem feltétlenül kell bólogatnia. Tudják: amelyik kutya ugat, az nem harap; csak ezt a kutyáknak mindig elfelejtik elmondani.

6 éve 2013. április 13. 08:49
20 Pistabátyám

@Fejes László (nyest.hu): Szerintem meg az a lényeg, hogy én mit akarok kifejezni, ha ő félreérti, az az ő baja. A szándék mindig elsődleges annak /félre/magyarázatával szemben. Ha én meg akarok sérteni valakit, mindegy, hogy a sértés bekövetkezett-e vagy sem, én akkor is rosszindulatú voltam. Megismétlem: a magyar nyelvben egy népnek, népcsoportnak a saját nyelvén való megnevezése a sértő, de legalább lenéző, vagy viccelődő /további példa: talján, krobót, stb/. Ugyanez a gondom, mikor félműveltek Bratislavát, meg Dolny Kubint mondanak, de véletlenül sem mondanak Wien-t, vagy Cape Town-t. Aki pedig ezt nem érti, annak saját anyanyelvével van megértési gondja.

6 éve 2013. április 13. 07:22
19 Grant kapitány

@Fejes László (nyest.hu): "Az, hogy egy szó egy (több) kontextusban negatív jelentéstartalommal fordul elő, az nem jelenti, hogy ne lehetne máshol semleges, vagy akár pozitív jelentéstartalma."

Lehet, csak éppen nem biztos, hogy szerencsés az ilyen szavakat használni. Emlékszem a 90-es évek közepén egy könyvfesztiválon egy cigány költő tartott előadást (azt hiszem Choli Daróczi József volt, bár nem vagyok biztos benne), amiben nagyon indulatosan kikérte magának, hogy cigánynak nevezzék, és szenvedélyesen kiállt a roma szó használatának elterjesztése mellett.

Egyébként már belinkeltem egy tanulmányt, aminek a konklúziója: "Mint láttuk, a cigány szó és származékai az évszázadok során számtalan megvető kifejezést hoztak létre. Éppen ezért a sokáig használatos cigánybűnözés szót 1990 óta hivatalos közleményekben nem használhatják, a tömegtájékoztatásban egyre inkább tért hódít a cigányság roma önelnevezése."

Természetesen lehet találni olyan kontextusokat is, amiben semleges jelentéstartalma van a "cigány" szónak (olyan azért nem hiszem, hogy lenne, ahol pozitív): a kérdés csak az, hogy ha számtalan más kontextusban van pejoratív jelentése, akkor szerencsés-e kitartani a használata mellett.

6 éve 2013. április 12. 19:58
18 Fejes László (nyest.hu)

@Grant kapitány: Az, hogy egy szó egy (több) kontextusban negatív jelentéstartalommal fordul elő, az nem jelenti, hogy ne lehetne máshol semleges, vagy akár pozitív jelentéstartalma.

@Sigmoid: Ja, hol romának nevezik, hol cigánynak. De mint a cikkben olvasható, a kettő nem ugyanazt a csoportot fedi le – tehát pusztán a szó stílusértékéről ez nem mond semmit.

6 éve 2013. április 12. 19:30
17 Grant kapitány

Teljesen világos, hogy a "cigány" szónak pejoratív tartalma van.

József Attila Kései sirató c. verséből kiderül, hogy már az ő idejében is a "tolvaj" szinomímája volt.

6 éve 2013. április 12. 18:43
16 siposdr

@Sigmoid: Hát ez az, amiről én is beszéltem a 7. hozzászólás alatt. Én nevezhetem magam magyarnak, ha egy másik nyelven ez esetleg pejoratív tartalommal bír - hiszen arról nem én tehetek. Ha az én nyelvemen az adott népnév nem jelent rosszat (egy rossz példával élve, ilyen szó a néger - hiszen a néger nem népnév, hanem embertársaink egy fajtáját nevezzük így, ugyanakkor magyarul ez a szó sem bír negatív jelentéssel), akkor az nem rossz, "csúnya", üldözendő stb. szó.

Számomra a "kisebbség" pejoratívabb, mint a cigány. Hasonlóan a tévében megnyilatkozni alig merő rendőr szóhasználatához, amikor a jogszabályt megsértőt/bűnözőt "úriembernek" nevezi. Véleményem szerint ezen "úriember" megnevezés szintén degradáló.

Most akkor képzeljünk el egy ilyet: kisebbségi úriember. Na mi jut az Önök eszébe?

6 éve 2013. április 12. 18:11
15 Sigmoid

@Fejes László (nyest.hu): OCÖ!

Azaz...

Országos *****CIGÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁNY***** Önkormányzat!

Szóval úgy látszik ők is hasonlóan érzik.

6 éve 2013. április 12. 16:52
14 Fejes László (nyest.hu)

@Pistabátyám: A lényeget mulasztottad el. Nem az a lényeg, hogy te hogy érzed, hanem az, hogy ők hogy érzik.

6 éve 2013. április 12. 16:07
13 Pistabátyám

Kezdem unni, hogy mindig PC kifejezéseket kell használni. Amikor magyarul beszélünk a németek nem várják el tőlünk, hogy deutsch-nak, lengyelek nem kapacitálnak, hogy polák-nak, az angolok, hogy englishnek, , az írek, hogy irishnek tituláljuk őket. Sőt az a meggyződésem, hogy egy népet akkor kezelünk enyhe lenézéssel /esetleg nem is olyan enyhe lenézéssel/, ha saját nevükön nevezzük meg őket /ruszki, polák, szokásos az értelemetlenségeket sorolónak azt mondani, de dájcsolj már annyit, stb/.

A magam részéről úgy érzem, ha egy cigányembert így nevezek, sokkal jobban megtisztelem, mint ha romacsávónak aposztrofálom. Pista bátyátok