A gyűlölködők nevei
Ha egy nagyobb kategória különböző fajtáinak megnevezéseit szemügyre vesszük, a legritkább esetben találjuk őket teljesen következetesnek. Például a járművek közül a repülőt „repülőnek” nevezzük, de a hajót mégsem nevezzük „úszónak”.
Blogolvasó nevű olvasónk némi következetlenséget vél felfedezni azokban a kifejezésekben, amelyekkel különböző gyűlöletet, előítéletet érző, terjesztő embercsoportokat illetünk:
A weboldalukon többször is szóba kerültek a kisebbségek témája, valamint a rájuk vonatkozó megnevezések eredete és az is, hogy ezek a különféle megnevezések manapság mennyire elfogadottak a társadalom, illetve maguknak a kisebbségek részéről (Pl. a buzi szó eredete, miért is melegek a melegek, cigány vagy roma, stb.)
Most olyan kérdést szeretnék feltenni, hogy azoknak a csoportoknak, akik bizonyos passzívan vagy akár aktívan kifejeződő ellenérzéseket viseltetnek ezekkel a kisebbségekkel szemben, honnan ered és mennyire megfelelő a megnevezése.
- Antiszemita: mennyire helyes ezt csak ’zsidóellenes’ értelemben használni, hiszen pl. az arabok is szemiták, azaz sémi népek?
- Homofób: ez az elnevezés pedig kilóg a szokásos anti-val kezdődő vagy -ellenes-sel végződő megnevezésekből. Szerintem egyáltalán nem biztos, hogy megfelelő megnevezés, hiszen aki ellenez valamit, nem biztos, hogy fél tőle. Van némi pejoratív beütése és érdekes, hogy pont egy olyanféle orvosi szakkifejezést használ (fóbia), amit éppen a melegek a saját megnevezésükkel kapcsolatban szeretnének elkerülni (homoszexuális). Az antiszemitákat sem judeofóbnak hívják.
Van még egy nyelvészetileg az előbbiekre rímelő, ámde társadalmilag elfogadott és támogatott jelenség megnevezése is:
- Antifasiszta: a jelenkori antifasiszták leginkább a neonácik ellen küzdenek. Nem úgy tűnik, hogy a nácizmus és a fasizmust manapság már egymás szinonimájaként használják? Ideológiailag van ugyan átfedés a két mozgalom között, de a kettő mégsem ugyanaz.
Mielőtt Blogolvasó kérdéseire rátérnék, egy valamire azonnal felhívnám a figyelmet: ha egy nagyobb kategória különböző fajtáinak megnevezéseit szemügyre vesszük, a legritkább esetben találjuk őket teljesen következetesnek. Például a járművek közül a repülőt repülőnek nevezzük, de a hajót mégsem nevezzük úszónak. Következetlenek vagyunk abban is, hogy a helikopter is repül, mégsem értjük bele a repülőnek nevezett dolgokba. Bárhova nyúlunk, nyelvi szempontból ezekhez hasonló következetlenségeket találunk.
Az antiszemita elnevezés a 19. századból származik, Németországból, ahol már a 19. század közepén elterjedtek azok a teljesen tudománytalan tanok, amelyek később a náci „fajelmélet” alapjai lettek. A német Antisemitismus szó létrejöttében valószínűleg éppen az játszott közre, hogy tudományosabban hangzik, mint a korábban általános Judenhass ’zsidógyűlölet’. Ezeknek az áltudományos nézeteknek a hangoztatói találták ki az „árják” felsőbbrendűségét (az árja szót is sajátosan használták, nem a korábbi, ’indo-iráni’ értelemben). Ők a szemita szóval tudományoskodva a zsidóságot jelölték. Ennek a szóhasználatának a gyökerei a Bibliáig nyúlnak vissza. Az Ószövetség szerint Noé három fiától (Sém, Hám és Jáfet) származik három nagy népcsoport. Ebben az osztályozásban a zsidók Sém leszármazottai, míg a kusitáknak, a berbereknek és az egyiptomiaknak Hám volt az ősük. (Jáfet leszármazottai között kis-ázsiai törzseket szoktak felsorolni, így némelyik görög törzset is.)
(Forrás: Wikimedia Commons )
A népcsoportoknak ezt az Ószövetségből kikövetkeztetett osztályozását a mai tudomány nem erősíti meg, sem nyelvi, sem etnikai szempontból. Az úgynevezett afro-ázsiai nyelvek családjában (amit korábban Noé másik fiára utalva sémi-hámi nyelveknek is hívtak) a sémita, a berber, a kusita, az egyiptomi, a csádi és a kusita nyelveket külön ágakként tartják számon. A sémi nyelvek ágába a héber és az arab is beletartozik, rengeteg mással, például az akkáddal együtt. Jáfet leszármazottai pedig heterogének, bár legtöbbjük az indoeurópai nyelvcsalád nyelveit beszélte. Ezeknek a törzseknek a genetikai összetételéről természetesen semmit sem lehet tudni, de feltehető, hogy már az ókorban is igen erősen keveredtek egymással a Közel-Kelet térségének népcsoportjai. Az antiszemita szó helyett természetesen használhatnánk a zsidógyűlölő szót is, vagy bármilyen más szót, de a szokás ezt rögzítette.
A homofób szó valóban érdekes, nemcsak azért, mert nem anti-val kezdődik, és nem -ellenes-sel vagy -gyűlölő-vel végződik, hanem azért is, mert a kezdete, a homo- csak rövidítése a homoszexuális szónak, és önmagában értelmetlen, illetve csak annyit jelent (görögül), hogy ’azonos’. Ez a furcsa szó csak a 20. század második felében jelent meg, és a -fóbia végződéssel eredetileg valóban arra utaltak, hogy a homoszexuálisokkal szembeni gyűlölet ugyanolyan lélektani rendellenesség, mint a többi fóbia. Ma azonban egyszerűen ’a homoszexuálisokkal szembeni gyűlölet’ értelemben használjuk.
Blogolvasó tehát téved abban, hogy a homofóbok egyszerűen csak „ellenzik” a homoszexualitást, hiszen a gyűlölködés több, mint az „ellenzés”. A homofóbok általában különböző jogi korlátozásokat sürgetnek a homoszexualitással szemben. És nyilván az is előfordul, hogy valóságos viszolygást, fóbiát éreznek a homoszexualitással kapcsolatban. Ebből a szempontból igenis indokolt az elnevezés. Persze itt is elmondhatjuk, hogy más elnevezés is elképzelhető lenne, de ma ez az elterjedt, bevett kifejezés.
Más kérdés az, hogy a melegek és leszbikusok idegenkednek a homoszexuális kifejezéstől, mivel azt orvosi természetűnek érzik, és arra az időszakra emlékezteti őket, amikor még uralkodó volt az a nézet, hogy a homoszexualitás egyfajta betegség. Ennek ellenére a homofób szót nem szokták kifogásolni, talán azért, mert nincs más helyette, és mert ők is tudják, hogy ma ez a legelterjedtebb elnevezés, ezt rögzítette a nyelvszokás.
Az antifasiszta elnevezéssel kapcsolatos problémát egyszerűen nem is értem. A nácizmus és a fasizmus szavak nem szinonimái egymásnak, és nem is „átfedés” van a használatuk között, hanem a nácizmus a fasizmus egyik válfaja (a Németországban kialakult változata). Tehát ha valaki antifasiszta, akkor a fasizmus minden formáját, így természetesen a nácizmust is elítéli, meg mindezeknek az újabb megtestesüléseit is (amelyekre neo- előtagú megnevezéseket szoktunk használni), és mindezek ellen harcol. Hogy ma Európában a neonácik feltűnőbbek vagy többen vannak, mint más neofasiszták (például Mussolini követői), az ebből a szempontból érdektelen.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (67):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Krizsa: Sejtettem, hogy megbánom, hogy hozzád szólok. Te tényleg fogyatékos vagy.
@MolnarErik: ez is igaz, de nem erre a részére céloztam. Egy embernek kb. néhányszor tízezer génje van. Ennél kisebb darabokra a sejtosztódás során nem nagyon töredezik a DNS, mert finoman szólva nem szerencsés, ha egy funkcionális szegmens válik szét. Számold ki hány ősöd van mondjuk 40 generációra vissza (kb. a Honfoglalás kora, némi kerekítéssel). Ebből két dolog jön ki:
1. a legtöbb ősöd abból az időből sokszorosan az ősöd, több ezerszer vagy akár milliószor szerepel a fán.
2. a legtöbbtől egyetlen apró DNS törmeléket sem örököltél még a többszörös szereplés ellenére is. A genetikai örökségük teljesen elkopott útközben a generációk során.
Hogy mi marad meg, az részint véletlen, részint szelekció. A neandervölgyiek kb. 2000 generációval ezelőtt kereszteződtek be (legalábbis ekkoriban történhetett a nagyja), ami még megvan a génjeikből, az valszeg pozitív szelekció alatt állt.
@bloggerman77: Semmi mást nem tettem, csak a bőrszínüket használtam fel referenciának. Ennek az összehasonlításnak a szempontjából teljesen lényegtelen, hogy mennyire rokonok vagy nem. Az Indus völgy is világosodhatott a mezolitikum óta, tekintve a valószínű közép-ázsiai hatást, és az esetleges szexuális szelekciót.
@bloggerman77: gleccseren lehet igazán jól leégni. :)
De komolyra fordítva a szót a napfény semmivel se volt gyengébb az őskőkorban, mint ma, és a népesség főleg a mediterrán térségből táplálkozott, az északi területek népessége fluktuáló lehetett. A jég visszahúzódása utáni mezolitikus népesség viszonylag frissen húzódott fel a déli (ill. K-Európa esetén a DK-i) területekről.
Egyébként inkább arról van szó, hogy a népesség eredendően sötétebb bőrű volt, és nem volt erős szelekció a világosodás irányába. A sötét bőrnek nem volt különösebb előnye, de hátránya sem.
Polkorrektséggel még nem nagyon vádoltak. :) Én nem azért állítom, hogy sötétebb bőrűek voltak, mert "azoknak kellett lenniük", hanem az előkerült DNS-ből ez derül ki. Nem feltételezés, adat. Persze némi bizonytalansággal terhelt, mert a bőrszín genetikai meghatározása elégé komplex. Annyit meg lehet azonban állapítani, hogy lényegesen sötétebb bőrűek voltak, mint a mai észak és közép európai lakosság, de természetesen megközelítőleg sem feketék. (Eleve a klasszikus fekete bőrről, és fekete afrikaiak több más morfológiai jellegzetességéről úgy sejtik jóval későbbi, mint Eurázsia benépesítése.) BTW dél-Indiában is vannak azért bőrszín fokozatok, én nem feltétlenül a legsötétebbre gondoltam, amit csak találni lehet.
Rasszok kora: vitatkoznak azon, hogy a rasszok kialakulásában mennyire játszott szerepet az utolsó nagy expanzió előtti archaikus népesség tagoltsága, de valszeg nem volt nagy szerepe. A mongoloid rassz kialakulása viszonylag jól tanulmányozott, és csak kb. 40 000 évvel ezelőtt kezdett valamennyire megfogható lenni, még később kristályosodott ki mai formájában. Egészen a modern időkig túléltek olyan népességek, amelyek ennek a változásnak egy korábbi fokozatát mutatták (pl. ainuk). Ráadásul a mondgoloidok nagyrészt ugyanabból az archaikus népességből (neandervölgyiek) kaptak vérkeveredést, mint a nyugatiak.
Köztes alakok a vándorlási útvonalon meglepőek lennének több okból is. Egyrészt mert a rasszok fiatalabbak mint a vándorlás kora, másrészt mert azokat az útvonalakat más vándorlások már többször átmosták azóta.
@Mackósajt:
Nem az evolúciót tagadom hanem annak az automata létezését. Az evolúció ugyanúgy környezetfüggő mint minden.
@MolnarErik:
persze....vagy szerinted Noé előtt nem voltak fajok ?
Ember, állat, növény, minden élőlány formájára, alakjára, színére anyagára befolyással van a környezete. Ha ezek változnak mindenben át fog alakulni.
Az, hogy most te itt az élelemváltozást párosítottad a szőke hajjal hát lehet így is érvelni de nem ilyen egyszerű.
@bloggerman77:
Egyszóval miért lett volna szinte fekete bőrű egy európai ősvadász, ha ennek semmi környezeti oka nincs? A sötét bőrszín az erős napfény elleni védekezést segíti. Ez igen nagyon nem volt jellemző a jégkorszak Európájára. (Mármint az erős napfény :)) )
Egy ostoba polkorrekt álláspont az, hogy ha genetikailag valamikor az ember ősei Afrikából jöttek, akkor az ősembereknek sötét bőrűeknek kellett lenniük. Egy fenéket.
Főleg, ha az emberiség több központú fejlődésen ment keresztül - mert a nagyrasszok felső-paleolitikumtól bizonyított létezése ezt mutatja. Már az őskori leletek is europidok, mongoldok, afrikaiak. Nincsenek köztes alakok a feltételezett afrikai vándorlás útvonalán...
@Mackósajt:
"Az észak európaiak kirívóan világos szem-bőr-haj színei speciel elégé friss fejleménynek tűnnek a paleogenetikai kutatások szerint. A középső kőkori őseurópai vadászoknak a mai dél-indiaiakhoz hasonlítható bőrszínük volt a génjeik alapján."
*
Hát, maradjunk annyiban, hogy a dél-indiaiak dravidák, akik egy sötét bőrszínű populációtól származnak - ezek inkább a az ausztrál bennszülöttek, pápuák felmenőivel lehettek rokonok. Az Indus-völgyi civilizáció népessége már egyértelműen europid népesség volt, az indoárjákról nem is beszélve. Tehát a melanézekhez hasionlatos dél-indiaiakat eléggé necces összehozni az őseurópai vadászokkal, mert az összes európai és nyugat-ázsiai ősember lelet europid - és micsoda véletlen itt élnek ma is az europidok, akiknek max. az olajbarna "mediterrán" a legsötétebb bőrszínük, míg a délindiaiak között szinte majdnem fekete bőrűek is vannak. A dél-indiai és dél-ázsiai népesség által kiszorított még korábbi népesség maradványai, az andamánok meg az aeták gyakorlatilag úgy néznek ki, mint az afrikai feketék.
@Mackósajt: A "mutációk" szóhasználatot egy humbugnak tartom. "Fogalmunk sincs mitől" = mutáció. Szóval tartalmatlan "szómágiának" tartom a mutáció szót: mondtunk egy latin kifejezést - így már biztosan okosak vagyunk.
@MolnarErik: Ez nem pontos azért. Mert az Y kromszómát a nőstény test-fehérjéi megVÁLOGATják. Ha úgy "vélik", hogy ebből a párosodásból nem lesznek túlélő utódok, akkor leállítják a magzat fejlődést és az spontán elabortál. Ha mégsem pusztul el, akkor az "valszeg túlélő lesz" - hadd próbálja meg. Ez az, amit a lombikbébi program egy kicsit felbátorít. Mert rövid időre ugyan, de kikapcsolja a nőstény "ítéletét".
A nőstény viszont hordozza az összes régebbi keveredések tapasztalatait... hogy pl. HIDEG égövbe való gének úgyis meg fognak dögleni a forróságban - és viszont. De ha már kevertek egy kissé... talán csak 1 millió éve keveredtek... vagy ha pont olyasmit kajál a csaj, ami ezt segíti... vagy ha a doktorbácsi beteszi a mamának a már kissé előrejutott embriót - az meg nagyon élni akar...
Az első terhessége a nőknek nagyon gyakran elpusztul. (Nálam is ez volt, hat hetes volt. A legnagyobb rémületemre, hogy már biztosan sose lesz... ). Persze a legtöbb nő ezt észre sem veszi... később jött meg a menzes, na és? Csakhogy én megtaláltam az embrió-telepet, a kicsike gömb-magzattal együtt. Jaj, nem érdekel az egyetem, semmi nem érdekel, most azonnal legyen egy élveszületett!! Na jó, hát lett is. A nő szervezete az első kísérlet után már kezd hozzászokni a partnerhez és legközelebb már nem olyan gyorsan dönt a halálról.
@Mackósajt: Egy felmenődnek nem feltétlenül vagy genetikai örököse: nem örökölsz az anyai nagyapád y kromoszómájáról, ha fiú vagy akkor pedig az apai x kromoszómáról, ha pedig lány, az apai y-ről, szóval hiába felmenőnk az összes őskori ember, akinek maradt leszármazottja, azért nem örököltük az összesnek génjét. (bár most látom, h tkp te is ezt írtad :))
@Krizsa: Még ha valóban archaikus eredetű is a pápua hajszín, az nem jelenti azt, hogy sétagaloppban lement az Altáj hegységtől pápuaföldre pár év alatt..
1. A leletmegmaradás és DNS megmaradás számára sokkal kedvezőtlenebb körülményke miatt totál nulla ősember DNS-ünk van trópusi és szubtrópusi területekről. Az a barlang, ahonnan a kelet-ázsiai archaikus emberekből sikerült használható DNS-t kinyerni, minden bizonnyal az elterjedési területük legszéle volt (később ugyanezt a barlangot neandervölgyiek foglalták el), a pápuák pedig DK-Ázsiában kaphatták a vérkeveredést. Egy olyan népességtől, amihez a _rendelkezésre álló minták közül_ relatíve Gyenyiszova áll a legközelebb, de ott élt DK-Ázsiában.
2. Idő. A gyenyiszovai leleteket kb. 200 000 évesre becsülik. Felmerül a kérdés, hogy még ha északról is került le a vöröshajú gén pápuafülédre, akkor is mennyi idő alatt? Simán tarthatott 20 000 évig, ami nem valami jó átjárhatóság. :)
@MolnarErik: A kutatás jelen állása szerint a fekete-afrikai népesség jóval kevesebb neandervölgyi genetikai örökséggel rendelkezik, mint a világ többi részének népessége. Jelenleg nem lehet megállapítani, hogy van e olyan afrikai népesség, ahol ez kevés nulla lenne. (Voltak visszavándorlások eurázsiából.) Szal ez a minden ember leszármazott ha vannak leszármazottak azért nem ilyen egyszerű. Matematikailag kijön, de azért nem olyan akadálymentes a gének áramlása az egész világon. + ez nem bináris (van vagy nincs) kérdés.
Arról nem is beszélve hogy attól, hogy valaki rajta van ősként a családfán, még nem biztos, hogy akár egyetlen gént is öröklünk tőle.
Szintén a jelen állás szerint az európai (és kapcsolódó ritkább közép-ázsiai) világos hajszínek nem neander-völgyi eredetűek. A neandervölgyiek között feltehetőleg hasonló hajszínt okozó "gének" különböznek a moderntől. Ugyanakkor azonban az nem kizárt, hogy a pápuák valóban egy archaikus népességtől örökölték a köztük előforduló világos hajszínt. Nekik van a világon a legnagyobb azonosított archaikus genetikai örökségük, de az ehhez köthető forrás népesség hajszín meghatározó génjei nem ismertek, így simán lehet az ottani hajszín is viszonylag fiatal fejlemény.
De az mindenképp igaz, hogy nem európai eredetű a pápua (és melanéziai) hajszín anomália.
@menasagh: mindig jelennek meg új mutációk. Az észak európaiak kirívóan világos szem-bőr-haj színei speciel elégé friss fejleménynek tűnnek a paleogenetikai kutatások szerint. A középső kőkori őseurópai vadászoknak a mai dél-indiaiakhoz hasonlítható bőrszínük volt a génjeik alapján. A szöveged egyébként úgy hangzik, mintha tagadnád az evolúciót úgy ahogy van.
@MolnarErik: Természetesen más, mert a gyeniszovainál is.
@menasagh: Ezt komolyan írod, h fertőzéstől v élelmiszerváltozástól lesz vki szőke?
@Krizsa: Ezt már kismilliószor letárgyaltuk: ha a neandervölgyieknek vannak leszármazottai a mai emberek közt (és miért ne lehetnének, hisz a Homo Sapiens 2 alfajáról van szó) akkor MINDEN mai ember a leszármazottjuk. Tök mindegy, h pápua, pigmeus, eszkimó, v skandináv. A vörösséget okozó gén egyébként recesszív, tehát csak akkor leszel vörös, hha mind2 kromoszómádon megvan. Ezért olyan kevés a vörös (a pápuák sem azok). mindenesetre ha elolvastad volna a cikket, láthattad volna, h a Salamon-szigetekieknél a szőkeséget egy teljesen másik gén okozza, mint az európaiaknál.
@MolnarErik:
A természetes szaporodáskor is akadnak befolyásoló tmyezők, pl fertőzés, élelmiszerváltozás, stb...
@Fejes László (nyest.hu):
Ott ahol valamibe belematatnak mindig változik valami.
@MolnarErik: A pápuák génjeiben meg a GYENISZOVAI (Oroszország) Neander-Sapiens keverék génjei vannak - ma is.
Hát a neander az vörösseszőke, SZEPLŐS (vörösses-fehér bőrű) északabb-európai volt. S persze KM beli.
HOL vannak a pápuák? Ausztrália fölött, közel. És a Salamon szigetek? Ausztrália alatt, közel. Mindez még a legprimitívebb "kivált fatörzs" hajózással, elsodródással (de talán száraz lábbal is) oda-vissza átjárható volt.
Tehát a Salamon szigetekre ÉSZAK-EURÓPAI, vörösses-szőke gének jutottak el. Mert ha a pápuákhoz, akkor odalentre is azok.
Először tanulmányozzuk a szakirodalmat és csak utána kommentelünk a zsurnalisztikából.
Az én egyik lányomnak csak orvosi beavatkozással lettek gyerekei. Vörösszes-szöke, szeplős, kékszemű (Szergejnek és Igornak "csúfolt"-becézett) ikrek is a két barna szülőtől. Mert orvosi segítség nélkül (a tiltakozó, nem egyező fehérjéket küszöböli ki a lombikprogram) semmilyen terhesség nem jött létre. S igen, mind a két (lengyel és magyar) családban több a szőke, kékszemű, mint a barna változat. Annyi igaz a cikkből, hogy mindkét szülőtől kell jöjjön a vörössesszőke gén.
@menasagh: Ezt az elméletet tökéletesen cáfolja a Salamon-szigeteki szőkék esete, akiket sokáig - épp ezen elmélet alapján - európaiakkal való keveredés eredményének tartottak, de nemrégiben kiderült, h itt létrejött, és "természetes" szaporodással elterjedt mutációról van szó.
sg.hu/cikkek/89423/oceania-sajat-szoke-hajjal-buszkelkedhet