0:05
Főoldal | Rénhírek

Honnan jön az ember?

Az „ember” szavunk három szó összetételéből jött létre, ám nem úgy hogy három szótövet illesztettünk össze. Mire az új szóösszetétel megszületett, a nyelvhasználók ugyanúgy nem érezték a régi formán, hogy összetétellel jött létre, ahogy ma sem érezzük, hogy az „ember” szó több elemből állna. Sőt, a történetnek folytatása is van...

nyest.hu | 2013. május 29.

Nemrégiben egy cikkünkben röviden kitértünk a magyar szó eredetére, és ennek kapcsán megemlítettük az ember szóval való kapcsolatát:

A népnév egyébként összetett szó, magy- előtagja azonos a manysi népnévvel, az -er(i) utótag pedig azonos azzal, amely az ember szó végén található.

Megjegyzésünk kapcsán kommentelőink az ember szó eredetének kérdését kezdték feszegetni, leírtak bizonyos féligazságokat, illetve teljes sületlenségeket is. Mivel az ember ügyében – nem ez lévén a téma – meglehetősen sommásan nyilatkoztunk, nem árt, ha kissé részletesebben is kifejtjük, mit gondolnak a nyelvtörténészek erről a szóról.

A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára szerint valószínűleg összetett szóról van szó. Utolsó eleme, melyet a magyar népnévben is megtalálunk, a finnugor alapnyelvre *irkä vagy *ürkä alakban rekonstruált szó, melynek eredeti jelentése ’férfi, fiú, valakinek a fia’ lehetett. A finnben mai megfelelői ’legény, házasulatlan férfi’, illetve egyszerűen ’férfi’ jelentésben használatos; a déli számiban ’vőlegény’ a jelentése; ezen kívül csak a mariban van meg, ahol ’valakinek a fia’, ’fiú, gyerek’, illetve ’(fiú)unoka’ jelentésben fordul elő.

Volt azonban a finnugor alapnyelvben egy másik, hasonló jelentésű szó, a *pojka ’fiú, valakinek a fia’ – ebből származik a mai magyar fi(ú) is. Hasonló jelentésben van meg a legtöbb finnugor nyelvben, de több helyen előfordul ’legény, fiatal férfi’ jelentésben is. A magyarban a két hasonló szó összekapcsolódott, és ebből jött létre Innen már nem nehéz kitalálni, hogy a férfi szó a fi és az *er összetételéből létrejött *fér és a fi összetétele. Ebben a szóba tehát kétszeri is bekerült a fi.
a férj – a -j vagy szabálytalan hangfejlődés eredménye, vagy kicsinyítő képző. (Az eredeti ’férfi’ jelentés úgy alakulhatott át ’(hímnemű) házastárs’ jelentésűvé, ahogy ma a fiú felveszi a ’férfipartner’ jelentést a valakinek a fiúja kapcsolatban.) Hogy ez a szó még akkor jött létre, amikor a szó eleji f- helyén még p- volt, azt pont az ember szóból tudhatjuk meg.

Férfi + nő = ember
Férfi + nő = ember
(Forrás: Wikimedia Commons / Carl Saga, Gregory Maxwell)

 

Ez a szó ugyanis összekapcsolódott egy másik ősi, sőt, még régebbinek tűnő, uráli eredeti szavunkkal, melyet *emä alakban és ’anya, nő’ jelentésben rekonstruálnak. Ebben a jelentésben a szamojéd és a balti-finn nyelvekben fordul elő. A magyarban olyan szavak őrzik ezt az elemet, mint az emse ’koca, anyadisznó’, illetve az ennek régies formájából keletkezett név, az Emese. A két szó összekapcsolódott: feltehető, hogy az *emä folytatója ekkor a magyarban ’nő’ jelentésű volt: az obi-ugorban is találunk olyan szavakat, melyekben az ’ember’ jelentés a ’nő’ és a ’férfi’ jelentésű szavak összetételével jön létre. A p- már nem a szó elején állt, így nem vált f-fé. A -m- és a -p- között pedig az ősmagyar kor végéig ott állhatott a magánhangzó, így nem ment rajta végbe a *-mp- > *-mb- > -b- változás: a *p csak viszonylag későn, az ómagyar kor elején válhatott b-vé: a szó a Halotti beszédben már b-vel szerepel: isa es num igg ember mulchotia ez vermut (azaz ’lám, egy ember sem kerülheti el ezt a vermet’ – azaz a sírgödröt).

Honnan jön az ember?
Forrás: Wikimedia Commons / Johanna Pung / GNU-FDL 1.2

 

Az ember tehát többszörös összetétellel jött össze, de az újabb összetett szó akkor jött létre, amikor már az eredeti összetétel elhomályosult. Ráadásul a folyamat nem állt meg! A és az ember összetételéből keletkezett a némber, melynek eredetileg nem volt negatív jelentéstartalma, egyszerűen azt jelentette, hogy ’asszony, felnőtt nő’. Hasonlóképpen született meg a jámbor: a és az ember összetétele eredetileg ’tisztességes ember’ jelentésű főnév lehetett, és csak később vált melléknévvé.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (51):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
5 éve 2014. július 4. 19:45
51 hun

nem. a vej az fogadott fi. ahogy az após a fogadott apa.

kimaradt még egy érdekes párhuzam:

velvi unokaöccs

5 éve 2014. július 4. 19:40
50 Krizsa

@hun: Ilyesmi - (az vő, az más, az "vevő", vásárló )

ilyesmi - az igazság - a nyelvészetben

5 éve 2014. július 4. 19:32
49 hun

vi fi viw fiú vital fiatal (fiadzik)

vijü fia vej vő

ifjú

fickó fószer ficsúr filkó férfi férfiú férj

fiók

fióka

...

amber ombre ember

...

inü ünü nő néne néni

nőstény némber

5 éve 2014. július 4. 12:26
48 Krizsa

Ja, a lényeget nem mondtam. Mindkettő, az "ember" (anyá-bani-k) és az "én" (héberül "ani") számlálást is jelentett. (Sokkal bővebben Varga Csabánál). Ezen a nyomon jöttem rá pl. arra is, hogy az angol, német, stb. "EGY" és "Ő" szintén az "én"-ből származik.

Tehát a szept-em-ber jelentése: a hetes számú...

5 éve 2014. július 3. 07:38
47 Krizsa

Na, ezen a szinvonalon lett a madjár / medjeri-ből mansy.......

Hát még az EMBER, na nézd csak!

Szept(7)-ember, okt(8)-amber, nov(9)-amber-, dec(1O)-ember. Há mér? Há, mert régen nem januártól, hanem tavasztól kezdődött az év. Ambár = /h/ombár, ámbrás-cet, Ambrus.

De igen, én a tegnapelőtti latinkát is észreveszem, ha ennyire nyilvánvaló, hogy miféle szó az az "ember".

Persze, még így is KM nyelvű az egész cucc, ami 3 részból áll.

Van még a "/h/ombár". Az em = anya, aki em-let (héberül is) + a ba-, be- = be, benne (héberül is) + az -ár (-xr) kozmopolita névszóképző (héberül is) - a jelentése ár-adó, sokasodó, többszöri.

Határ, szekér. Habar, héber (hiber, hover), haver, hever, hébér, na mi az?, sőt háború. Ge-ver: mint-ami-VER - VIR, az meg ugye férfi.

5 éve 2014. július 3. 06:32
46 Grant kapitány

Mikor olvashatunk a nyesten az "ember" szó jelentéséről szóló írást a közelmúltbeli MTI-hír apropóján?

cink.hu/huszonegy-ember-es-egy-no-meghalt-az-mti-szerint-1598455363

6 éve 2013. június 17. 13:11
45 Diczkó

@szigetva:

"A házielméletedet szélesebb nyelvészközösségen kellene tesztelned. Engem nem győztél meg."

- Házielmélet (?) A "történeti réteg" általánosabb fogalom, mint a "rokonítás". Ezt használja pl. a népzenetörténet is.

www.borokas.hu/nepdalok/nztort.html

- A francia "champignon": 'gomba', máshol 'egyfajta gomba'; a "carotte": 'sárgarépa', máshol 'egyfajta sárgarépa'. Ezt sem érted?

6 éve 2013. június 16. 13:56
44 nemtulnehez

@szigetva:

Azert nyilvanvalo mert a fioka, fiatal jelentesbol levezetheto ugy a "csirke" mint a "csemete" mint a "gyermek". A csirkebol nehezem vezetheto le a csemete.

Egyebkent nincs kedvem ehez a hulye trollkodashoz. Olyan hulye nem lehetsz hogy ennyit nem fogsz fel.

6 éve 2013. június 16. 13:22
43 Diczkó

@szigetva:

"A házielméletedet szélesebb nyelvészközösségen kellene tesztelned. Engem nem győztél meg."

- Pedig ez volt az egyetlen célom.

6 éve 2013. június 16. 12:00
42 szigetva

@Diczkó: A házielméletedet szélesebb nyelvészközösségen kellene tesztelned. Engem nem győztél meg.

6 éve 2013. június 16. 09:33
41 Diczkó

@szigetva:

A nyelvnek történeti szempontból rétegei vannak. Mindenkor van egy fő réteg, ami a nyelvtan java részét adja, és a fontosabb fogalmakat megnevezi. A többi réteg megfelelő értelmű szavaiból hasonló, de kevésbé gyakran használt fogalmak megnevezésére szolgáló szavak lettek. Pl. pótolhatatlan fogalom a ’fiú, gyerek’, pótolható viszont a ’valamely állat ivadéka’ (FIÓKA; JERKE, JÉRCE). Figyelemre méltó jelenség, hogy az egyes nyelvek főfogalmaira használt szó más nyelvekben mellékfogalmakat jelöl. Pl. finn POIKA ’fiú’ nyelvünkben FIÓKA, azaz ’madár fia’; angol CHILD ’gyerek’ nálunk SÜLDŐ, azaz ’malac’ stb.

Nem nehéz belátni, hogy olyan mellékes fogalmak, mint a latin PULLus ’csirke’ is hajdani főfogalmakból lettek.

6 éve 2013. június 14. 19:20
40 szigetva

@nemtulnehez: „ Nyilvanvalo hogy a "csirke" az masodlagos jelentes.” Miért volna nyilvánvaló? Ha releváns érveket mutatsz, akár el is hiszem.

6 éve 2013. június 14. 19:04
39 nemtulnehez

@szigetva:

"De nem az számít, mennyire hasonlítanak, hanem az, hogy az eltérések az egyes nyelvek közt mindig ugyanazok."

Ez nem jelenti azt hogy a latin irodalmi nyelvbol valok, es nem az attol fuggetlenul kifejlodott proto-itali leanynyelvekbol. A proto-itali alapszo pedig osszefuggesben all a finnugor megfelelokkel.

Ami a "pui"-t illeti, a wiktionary nem teljes. Fiatal novenyekre, csemetere is gyakran alkalmazzak. Nyilvanvalo hogy a "csirke" az masodlagos jelentes.

6 éve 2013. június 14. 11:43
38 Pierre de La Croix

@Krizsa: Általánosságban írtam, felhívva a figyelmet arra, hogy sem az oldalszám, sem a hozzászólások mennyisége nem támasztja alá azt, hogy igaz egy elmélet (azt sem, hogy nem), tehát felesleges ezzel érvelni.

6 éve 2013. június 14. 11:27
37 Krizsa

@Pierre de La Croix: Hogy volna már rokona? a héber a magyarnak? A fenét rokona!

Csak van kb. 4000 hasonló szava, hasonló vagy azonos értelemmel. Honnan van? Mivel az emberiség egy faj, hát genetikai örökségből. Mert a mássalhangzó gyökvázak ezeket minden GYÖKnyelvben előállítják. S a többi nyelvben nem? De igen, csak azok már alaposan össze vannak keveredve, ezért sokkal kevésbé és nehezebb is megtalálni őket.