Mi az, hogy ellik?

Lehetséges-e, hogy egy szót mindenki (vagy a többség, esetleg jelentős kisebbség) rosszul használ? Aligha: ilyenkor azt kell mondanunk, hogy a jelentés megváltozott. És ha meg is változott, mihez képest? Nyelvi kérdésekben jobb óvatosan véleményt nyilvánítani.

Érdekes megjegyzést fűzött korábbi cikkünkhöz egy olvasónk:

Szerepel a szövegben az "ellik". Ez biztos baromi szakszerűen hangzik a városiaknak, és ezért használják, de engem meg baromira zavar: elleni a nagy testű jószág ellik, amelyik rendesen egy utódot hoz a világra. Tehát pl. a tehén ellik. De a kutya és a kutyafélék, meg azok az állatok, amelyeknek egyszerre sok kölykük születik, azok fialnak.

Megpróbáltunk utánajárni, igaza van-e olvasónknak.

Először is megpróbáltunk utánanézni az interneten, hogyan használják ma a kifejezést. Nem volt nehéz észrevenni, hogy a kutyával kapcsolatban azok is használják az ellik igét, akik a legérintettebbek: kutyatenyésztők, szakújságírók, állatorvosok.  Hasonló a helyzet a macska esetében is. A neten kutakodva bárki könnyen talál hasonló példákat. Azt tehát rögtön leszögezhetjük, hogy olvasónknak nincs igaza, amikor hibáztatja ezt a fajta szóhasználatot, hiszen széles körben elterjedt, ráadásul azt sem állíthatjuk, hogy egy olyan szakszóról van szó, melyet a laikusok „rosszul” – azaz más jelentésben használnak.

Részben azonban igaza van olvasónknak: vannak, akik számára az ellik valóban szűkebb jelentésű: egy olvasó egy kérdéseket összegyűjtő oldalon az iránt érdeklődik, hogy használható-e így a szó – az ő erdélyi nyelvváltozatában ugyanis nem. A kevés számú válaszból az sejthető, hogy az ország keleti részében nem használják kutyával vagy macskával kapcsolatban. Volt, aki szavazást is indított a kérdésben: sajnos az illető nem tanulmányozta kellő figyelemmel a kérdőívek összeállításáról szóló cikkünket, ugyanis elfeledkezett azokról, akik nem látták az említett műsort, de akik szerint a kutya nem ellik. A figyelembe vehető válaszok közül azonban elég nagy többségben vannak azok, akik szerint az ellik a kutyákkal kapcsolatban is használható.

Na és eredetileg?

De igaza van-e olvasónknak azzal kapcsolatban, hogy új jelentésbővülésről van szó, mely a vidéki életmódtól elszakadt városiak beszédére jellemző? Nos, ha így lenne, akkor a szótárakban (melyek meglehetősen konzervatívak) nyomát találnánk ennek. Nos, ilyen nyomra nem sikerült bukkannunk, az általunk megvizsgált szótárak sehol nem említik, hogy a szót akár csak nagy testű, akár csupán egy utódot világra hozó állatokkal kapcsolatban lehet használni. Találtunk viszont disznóval, juhval kapcsolatos példamondatokat: a disznó ugyan nagy testű állat, de egyszerre több utódot hoz a világra, a juh ugyan tipikusan egy-két bárányt szül, de kérdéses, mennyire mondható nagy testűnek: vannak kutyafajták, melyek nagyobbak.

A szó eredetét A magyar nyelv történeti-etimológia szótára (TESz.) bizonytalannak mondja: talán finnugor eredetű, ekkor eredetileg ed- lehetett a töve, az -l- pedig műveltető képző lehetett (azaz az ed- volt a ’születik’, az edl- a ’szül’). A finnugor szó jelentése ’gyarapodik, sokasodik’ lehetett, de finnségi folyatója is ’születik, keletkezik’ jelentésű. A magyarázat gyengéje, hogy a feltételezett eredeti d csak egy 1177 körül lejegyzett női névben mutatható ki, bizonytalan viszont, hogy e névben valóban ez az igető található-e meg.

Az mindenesetre bizonyosnak, hogy ha a szó finnugor eredetű, akkor eredetileg nem hogy nem volt szűkebb a jelentése, hanem éppen a magyarban szűkült le az állatokra. De ha mégsem finnugor eredetű, akkor sem állíthatjuk, hogy kizárólag nagytestű, vagy egyetlen (esetleg két-három) utódot világra hozó állatokra használták: ahol csak ezekre használják, ott lehet szó újításról.

Végül érdekességképpen megemlítjük, hogy a TESz. tud egy másik ellik igéről is: ennek jelentése ’(lóra, kocsira) száll’ – a szó az ül igével van kapcsolatban. A szótár ezt a szót elavultnak mondja, de nem írja, mikor veszett ki a használatból. Példái a 13. és a 15. századból származnak.

Kapcsolódó tartalmak:

• Hamis kutyák Dél-Szlovákiában?
• Ebek harmincadja
• Kutya meleg van!
• Négy számjegyű a legokosabb kutya szókincse
• Jelbeszéd juttatott egy kutyát börtönből az iskolába
• A farok nyelvéről
• Majd’ megszólal – Csányi Vilmos a „kutyabeszédről”

Hasonló tartalmak:

• A paraszolvencia hungarikum
• Anya és anyag
• Ég és ég
• Éhomra – tényleg van ilyen szó?
• Hajdan és majdan

Hozzászólások (2):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)