Rossz hangzású, torz kifejezés?
Olvasónk szerint a „töltekezik˝szó kellemetlen hangzású, ráadásul helytelenül képzett. Mit szól ehhez szakértőnk?
Egy magát megnevezni nem kívánó olvasó nagyon furcsa kérdést küldött nekünk. Egy olyan szót kifogásol, ami már a 19. század közepén is az irodalmi nyelv része volt, ráadásul a képzésmódja sem különösebben furcsa.
Egyre gyakrabban hallani ezt a szót: töltekezni, töltekezés. Különösen vallásos emberek között terjed ez a – véleményem szerint – helytelenül képzett/alkotott, kellemetlen hangzású szó. Helyes-e ez a kifejezés, joggal használható-e egy ilyen rossz hangzású, morfémáink eltorzításával megalkotott kifejezés?
Igaz, a töltekezik erősen vallásos képzettársításokat kelt, főleg vallásos szövegekben fordul elő. Például egy Szent Ágoston-fordításban találtam ezt a mondatot: „Ha majd teljes mivoltommal hozzád ragaszkodom, nem tép többé sem fáradtság, sem fájdalom. Élő lesz életem, és majd egészen veled töltekezik.” Tulajdonképpen ’megtelik, feltöltődik’ értelemben használják, de mindig spirituális értelemben, tehát nem ’fizikai létezővel, anyaggal megtelik’ értelemben.
A töltekezik képzésmódja egyáltalán nem rendkívüli. A tölt tő rejlik benne (abban pedig a tele, telik, teljes stb. töve), és ugyanaz a -kozik/-kezik/-közik képző, mint annyi más igében, például az érkezik-ben. A tő, amelyet a -kozik/-kezik/-közik előtt felismerhetünk, névszói és igei is lehet. Tehát van denominális (névszótőből kiinduló) és deverbális (igetőből kiinduló) változata is. Formailag ez előtt a toldalék előtt általában akkor jelenik meg kötőhangzó, ha a tő két mássalhangzóra végződik (mint a töltekezik esetében is), de jócskán vannak kivételek.
A -kozik/-kezik/-közik végződés funkciója nem valami egységes. A legrégebbiek általában ún. mediális igék, vagyis olyan folyamatokra, eseményekre utalnak, amelyekben az alanyesetű bővítménnyel kifejezett szereplő nem szándékos cselekvőként van felfogva, de nem is teljesen passzív elszenvedője a történteknek. (Innen az elnevezés: mediális, vagyis ’középen fekvő, középutas’ igék.) De jócskán akadnak ezek között az igék között olyanok is, amelyekre ez egyáltalán nem áll. És mivel nem egységes a toldalék funkciója, nehéz megmondani, hogy általában mire szolgál, vagyis nehéz általánosítani, ezért nem csoda, hogy nem is nagyon használják új igék megalkotására: nem lenne egyértelmű, hogy mit is akar kifejezni az a bizonyos új ige.
Zárásképpen felsorolom a leggyakoribb -kozik/-kezik/-közik végű igéket. Az olvasó maga is elmerenghet azon, hogy formailag (a tő kategóriája, a kötőhangzó jelenléte) és a toldalék funkcióját tekintve milyen sokfélék.
adakozik, ajánlkozik, szánakozik, barátkozik, bocsátkozik, csatlakozik, csodálkozik, építkezik, feledkezik, gombolkozik, gyülekezik, hadakozik, igérkezik, igyekezik (< ügyekezik), ítélkezik, jelentkezik, költekezik, következik, mutatkozik, szégyenkezik, szépítkezik, szeretkezik, szorítkozik, temetkezik, tiltakozik, törölközik, ütközik, vágyakozik, váltakozik, védekezik, vetkezik, vétkezik, vonatkozik.
Ráadásul: a "-kozik, -kezik, -közik" végűek mennyiben térnek el "felfogásukban" a "-kodik, -kedik, -ködik" végűektől (pl. rimánkodik, árulkodik, epekedik, szuvasodik, szépkedik (de szépítkezik!:), tekeredik (de tekerőzik..?), vonakodik (de vonatkozik..?), stb.)..:)
@El Vaquero: Nem is annyira baj, mert az utóbbi időben (kb. 1948-től) véleményem szerint a műfaj - legalábbis nálunk - erősen hanyatló ágban van. Hol vannak a barokk kor keresztúti prédikációi, amelyet - valódi nevem - névrokona olyan ízesen tartott meg (főleg a pokolleírásai voltak eléggé érzékletesek). Mondjuk ugyanazok az okok játszanak benne szerepet, hogy az elmúlt kb. 50 évből alig tudok igazán hatásos és nagyformátumú politikai beszédet mondani. Szegény retorika.
@Pierre de La Croix: "Mert feltehetőleg kevés vallási prédikációt olvastok."
Na, most nagyon lebuktam, be is állok a sarokba :D
@Antiszociális Nyelvészkedő: teljesen indokolatlanul nyugodsz meg, mert nem jelent semmit, hogy nem találkoztam még vele.
@Fejes László (nyest.hu): Ezt azért még megnézném: ütkÖzik vs üzEkedik, tülEkedik, pörlEkedik, költEkezik, és gyanúsan hiányzik az -öködik/öközik minta. A "had" nyitótő, de a fentiek nem azok.
@szigetva: Olyan lehet ez, int a -bb: magyarOk, de magyarAbb. Eyébként velárisan is -Akozik is. A hadakozik, vágkozik stb. pedig arra uta, hogy nem is kötőhangzó (*hadkozik, *vágykozik).
„Magyarul tanuló külföldit leszámítva ilyet magyar anyanyelvű ember nem használ” Ő viszont gyakran: www.google.hu/search?q=t%C3%B6ltekezik&
„ahogy a siklik igét sem tenné felszólító módba” Tenné, legfeljebb nem megy neki. Pl. „Milyen szépen siklik Mari a jégen, sikolj te is úgy! Vagyis sikljál! Illetve sikoljál! Szóval neked is úgy kéne siklanod.”
@El Vaquero: @Antiszociális Nyelvészkedő: Mert feltehetőleg kevés vallási prédikációt olvastok. A töltekezik szó ugyanis - ahogy a cikk is utal rá - valahol ott keletkezhetett. Elsősorban a római katolikus (bár mindennapi elterjedésében most feltehetőleg az olyan újjonnan megjelent, térítő jellegű irányzatok, mint a baptisták és az adventisták, játszanak szerepet) egyházra gondolok, ahol gyakran használt szimbóluma az embernek a kehely, amelybe az isteni kegyelem ömlik. (A töltekezik tehát kicsit passzívnak hangzik az én fülemnek, mert én vagyok az a "dolog", amelybe valamit töltenek. Az hogy ki, nem fontos).
lexikon.katolikus.hu/U/%C3%BAj%20%C3%89va.html
hlatkytanitvany.blogspot.hu/2011/04/kegyelem-evangeliuma.html
@El Vaquero: Ha még te se hallottad, akkor megnyugodtam.
Lehet csak az én műveletlenségemet bizonyítja, de én még sehol nem hallottam, olvastam a "töltekezik" szót. Szerintem sem hangzik jól, bár nem hallatszik helytelennek, de túlerőltetett. Magyarul tanuló külföldit leszámítva ilyet magyar anyanyelvű ember nem használ, ahogy a siklik igét sem tenné felszólító módba.
@Fejes László (nyest.hu): Töltöközik lenne. De tényleg lehet itt valami: pl. sütEmény. Mintha az olyan toldalék előtt, amiben nem csak ö/ü van, nem lehetne ö a „kötőhang”? (töltötök, de töltEmény, töltEkezik)
@Fejes László (nyest.hu): Én nem tudom, nekem sehogy nem hangzik, csak a kérdező fejével próbáltam gondolkozni, hogy mi baja lehet.
@sari-marton-2: Miért, az jól hangzik, hogy töltközik?
A kérdezőnek nem az nem tetszett, hogy nem a "-közik" járult a "tölt" tőhöz?
@Pesta: „Tudomásom szerint egyetlen „helytelenül képzett", „morfémáink eltorzításával képzett" magyar szó van, már legalábbis ami az irodalmi nyelvben is szilárdan megragadt: kiakolbólítani.” Miért az ideiglenes pl. milyen? Vagy a nincstelen? Vagy a nemrég tárgyalt úrhatnám?
És akkor mit szóljunk pl. az elkótyavetyél-hez? :) Vagy a vanni-hoz? :)
Tudomásom szerint egyetlen „helytelenül képzett", „morfémáink eltorzításával képzett" magyar szó van, már legalábbis ami az irodalmi nyelvben is szilárdan megragadt: kiakolbólítani. Bár ez nem hinném, hogy „kellemetlen", inkább vicces hangzású, épp azért maradt meg (ha jól tudom, „új-nyelvújítási" szó).