0:05
Főoldal | Rénhírek

Mi az, hogy Mezsihirja?

Mezsihirjának vagy Mezsigorjának hívják Janukovics volt rezidenciáját? Miért hallunk két hasonló, ámde különböző nevet a hírekben? És mit jelent a név?

Fejes László | 2014. február 27.

Az utóbbi napokban a hírekben többször esett szó Mezsihirjáról, az ukrán elnöki rezidenciáról. Az elnöki lakhely a Kijev közelében álló Novi Petrivci faluban található. A Mezsihirja (Межигір'я) elnevezés ukránul ma is jól érthető, ’hegyek közötti terület’ a jelentése: mezsi (межи) ’között’, hora (гора) ’hegy’, -я [ja] képző. Mivel a képzés szorán a hora első szótagja záródik (ho-ra → hor-ja), és zárt szótagban az o i-vé vált, az összetett-képzett szóalakban már i áll az o helyén. A jelentést persze nem kell feltétlenül úgy értelmezni, hogy nagy hegyek között fekvő területről van szó: az ilyen elnevezések alapjául gyakran kisebb kiemelkedések szolgálnak, melyek legfeljebb a környéken tűnnek jelentősnek.

Ukrán „turisták” Mezsihirjában a februári tüntetések győzelme után
Ukrán „turisták” Mezsihirjában a februári tüntetések győzelme után
(Forrás: Wikimedia Commons / Aleksandr Andreiko / CC BY-SA 2.0)

A híradásokban időnként találkozhatunk a név oroszos formájával is: Mezsigorje (Межигорье). Ebben nem csak az o őrződik meg, hanem a g is.Látszólag ugyan más a képző (ukrán -ja, orosz -je), de történetileg ezek megegyeznek, amit az is mutat, hogy az ukrán szó is semleges nemű (pedig a szláv nyelvekben az a végű főnevek tipikusan nőneműek). Ez azonban nem tisztán orosz alak, hanem ukrán-orosz hibrid, hiszen oroszosan Mezsdugorje (Междугoрье) lenne a megfelelő alak.

Az ilyen szerkesztésmód és névadás egyébként jellemző a szláv nyelvekre. Ukrajnában az említett rezidencián kívül legalább két hasonló nevű falu is van, de még többször előfordul a rövidebb Mizshirja (Міжгір'я) változatban is (az e itt szintén a szótag záródása miatt vált o-vá), és ennek orosz megfelelőjét is megtaláljuk. Ezeknél híresebb azonban a hercegovinai Međugorje [medzsugorje], mely híres katolikus zarándokhely (bár az ottani jelenések hitelességét az egyház nem ismeri el). Csehországban Plzeň közelében találunk etimológiailag azonos nevű falut: Mezihoří (kb. [mezihorzsí]), Lengyelországban pedig Sziléziában találhatunk etimológiai megfelelőt: Międzygórze (kb. [mjendziguzse].

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
5 éve 2014. március 1. 21:37
1 LvT

>> Ez azonban nem tisztán orosz alak, hanem ukrán-orosz hibrid, hiszen oroszosan Mezsdugorje (Междугoрье) lenne a megfelelő alak. <<

Ez azért így nem igaz. Az orosz <между> /mezsdu/ ’között’ az egyházi szláv nyelvből való kölcsönzés, él mellette az „eredeti” orosz <меж> /mezs/ forma is: mind önálló elöljárószóként, mind előtagként, pl. <межлесье> /mezsleszje/ ’erdőmentes sáv’.

A pravoszláv liturgiában használt egyházi szláv az értelmiségtől, felülről hatolt be az orosz szókincsbe, és a népnyelvben kevesebb nyoma van, mint az irodalmi nyelvben. Így, ha <Между-> /Mezsdu-/ kezdetű orosz földrajzi névvel találkozunk, akkor abban biztosak lehetünk, hogy ez hivatalos névadással keletkezett, és olyan helyen találhatók, ahol a szláv lakosság (kései) betelepülő.

Az óbulgár dialektusból kifejlődött egyházi szláv /zsd/-jével szemben a keleti szláv /zs/ nem ritkán alkot párt a mai oroszban, pl. irodalmi <надежда> /nagyezsda/ ’remény’ ~ népi <надёжа> /nagyozsa/ ’ua.’, <рождать> /rozsdaty/ ’szül’ ~ bizalmas < рожать > /rozsaty/ ’ua.’ stb.

-----

Az elemzett név szlovák etimológiai megfelelője <medzihorie>, ez (miként a cseh <mezihoří> is) eredendően földrajzi köznév, amely olyan toponimákban jelenik meg, mint pl. a <Spišsko-šarišské medzihorie> magyarul ’ Szepes-Sárosi-hegyvidék’, <Jablunkovské medzihorie> magyarul ’Jablonkai-felföld’.